Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
Del MAGViRORSZAG AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Az élethű Dante) IWt • régi Zwm bolyának egy flnomlelkű szeretetreméltó plébánosa, Csiesáky Imre, aki rengeteg Jótékonysággal tette a nevét emlékezetessé. Sokan bohémnek la nevezték, pedig minden volt laklbb, csak bohém nem, legkevésbé abban az értelemben, ahogy azt a könnyelmű világban használják. Annyi Igaz, hogy a jó Csiesáky Imre sem Ismerte a pénz értékét; ha neki volt. akkor mindenkinek jutott belőle, főleg azoknak AZ élelmes szegényeknek, akik külön kőnnyreglsztéreket tartanak a akkor eresztik meg a csapját, amikor aa a legalkalmasabb, Tgy kérték el egyszer fagyos időben a télikabátját js, ugy, hogy ő maga köhógösen érkezett haza — Miért adta oda? — zsörtölődött vele a káplánja. Na hallod, fiam, hogy kérdeíhéts* ilvetí .Vem tolt szegénynek és majd megvette az Isten hidege. rt maga aztán napokig fagyoskodott, amig az őreg Csekonica grófné — meghallván az ésetet — uj bundával meg nem lepte. A legnagyobb Dante-rajongók közé tartozott, tökéletesen beszélt olasztd s megjelent egy kötetnyi Dante-forditása, amiként hogy XIII Leó pipa verselt Is ő illtette át magyar nyelvre. Mikor megjelent a Dante-kőtet, gróf Csckonics Jánosné, aki rendkívül nagyra becsülte az öreg gyermeket, finom figyelemből méglepte egy méternyi magas Danle-szoborral Attól kezdve aztán nem lehetett Csiesáky Imrével bírni, ő volt a világ legboldogabb embere. Épp valami hivatalos irást vitt neki a község kézbesítője, mikor a plébános megragadta a karját. — Gyere csak fiam, olyan valamit mutálok neked, amilyent még életedben nem láttál. Tudom, hogy eláll töle a szemed-szád. Voífogatja befelé a parádés szobába, mulatja neki az ajándékot. — Ide nézz, János, látod-e, hógv mi ez? — Hát mit — Oitoba vagy, János, hiszen mutatom a szobrot! Látod-e márt — Látni látom... — Aztán tudod-e. hógy klesóda? — Sose találkoztam vele — Dante! Mondom néked, hogy Dante, a nagv világszellem! János tisztessegfudóan odalép a szoborhoz, ala.tosan föltekinti, körültapasztalja, aztán érezvén, hogy illik valamit mondani is, egy kis cirógatás után meglepetve felkiált. — 0 az? Aunye, de jól van éltrafálva az a Dante ut! (Petelei István leánynézőben) Pétéi él Istvánnal róttuk Fiume Utcáit, mászkáltunk a mólón, hallgattunk végtelen nagyokat. Igéű Sfcükízavu ember volt, irónak se a légiérmékenyebbek köíül való. De az a néhány kötet, amely fenmaradt utána, al nem múló' emléke sökakon való félülállásinak Égy^gy pár oldalas novellájában több van, mint akárhány hosstu> járatú regényben. Történél, konstrukció, klaszsllkus mondat egyaránt. Törékeny, öreges volt már akkor Petelel, mégis csupa gyöngédség, mert a beteg húgát vitte az Adria partjára üdülni. A leánynak se toltak Igényei, süttette magát a nappal, legjobban szeretett egyedül lenni. — Kívánsz valamit ? — kérdezte néha a bátyja. Csak a fejévél intett vissza, hogy nem kiván. — Akkor sétálok egyet. Séta közben is csak ugy voll bőbeszédű, ha Tömörkényről kérdezősködött. Le kellett irnont tetőtől talpig a külsejét, a szokásalt. minden tulajdonságát. — Az ő kedvéért jövök le egyszer Szegedre. Nagy dolog az én életemben ar, utazás, de ezt megteszem. Csak az a sok gonosz féreg ne volna. Akármit mondott, szinte refrénnek hozzáragasztotta S gonosz férgeket. Már mint hogy azokat, amik a gyümölcsöst pusztítják, öreg körára a kertészkedés maradt a legnagyobb passziója s fájt látnia, hogy akármiül erőlködik is, a hernyók eszik még a legszebb almákat, nem ő. Elég Jó kompánia szórakozott akkoriban Fiúméban. Teszem azt Gárdonyi Géza is, szintén elöljáró a hallgatásban, meg Alberti Wernér, a világhírű énekes. — Ilerr Gárdonyi, — kérdi vacsoránál Werner, habén Sie geschiieben Bor? — fia, bólintott rá a nagy magyar iró. Miért kérdi? — Ich sehe... mutatott az énekes Gárdonyi folyton kiürülő poharára. Petelei nem vett részt a sokszor Igen emelkedett hangulatban végződő szórakozásokban, egy darabig hallgatta a jókedv kitörését, aztán hazament aludni. Mikor hazakísérem, azt mondja a szálló kapujában. — Holnap szeretnék színházba menni, gondoskodjék jegyről. — Meglesz. Janovics Jenőék játszottak a szinházban. ami alatt egészen primitív deszkabódét kell érteni. A fejedelmi berendezésű Fenieébe nem engedték be a magyar színészt, azl csak olaszoknak tartogatták A bódébon aztán dohányozni is lehetett, nyilván ugy gondolkoztak, hogy néra olyan veszédeJcm, ha leég. Szóval akkor is szörnyen szereltek bennünket az olaszok. Janovics újsütetű direktor volt, Fiúméból jött Szegedre hatalmas társulatával, amelynek pompás megszervezése szinte elállítja a lélegzetét, ha rágondol az ember. Az előadás pedig, amit Peleiéi meg akart nézni, a Lili volt. Csak ésté mondta el art is, hogy miért vágyakozik a színházba. — Ismeri a jób gyerekét? — Melyiket? — A Bedé Jóbot. Nagyon szérétém. én neveltem, én adtam neki az irói űer«t ls. A kis lánya játszik ma este. szeretném megismerni, mert össze akarom őket házasítani. Bede Jób, a ragyogó tehetségű ujságiró, csakugyan már régen gyöngéd érzelmekkel viseltetett a szubrett iráni, aki igén ügyes, temperamentumos színésznő volt. Hallgatjuk az előadást, végét ér az első felvonás, — Petéiéi nem szól semmit. Én pedig nem kérdéztém. Sokkal nagyobb megtiszteltetésnek vettem a társaságát, semhogy okvetetlenkedjek és megszólítani merjem. A második felvonás után felemelkedik Pételei. — KiSérjeö haza. fáradt vagyok. Mentünk szótlanul, a szálló kapujában aztán nyújtja a kézét S csak ennyit mond — Mégse házasítom őket össze. Ebből tudtam meg, mi volt a kritikája a szubréttről. Bob. 1113-1 f?br;i.ir 1 í 1 • 2üií£ ? ;,fi ii-'14 fjul^ Nemzeücüzi ráilíé-értekezief Bécs, január 31. Az európai rádiók vezetői február 2-án találkoznak a Semmcrirg'tt, hogy február 12-ig tartó tanácskozásaik során a rádió világszövetség számos fontos kérdései megbeszéljék. A rádió vIlágs/ővHség összejövetelének célja a nemzetközi rádiókapcsolétlóU kiméi vitése A világszervezel mintegy 90 millió rádióhallgató érdekeit képviseli. Ezek kőzöl több, mint <10 millió az európai rádióhallgatók száma. PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST. VIII., RAKOCZI-llT 5. Elsőrangú szálló. 4z előkelő esaládólr régi jóhirnevü találkozóhelyé a főváros közpéfitjábaö. A légmodernebb felszerelés éa minden kényelém. Fürdők. Hideg éa meleg folyóvie minden szobában. 20 Míiller-Rsprion szemmüvése nagymozgékonyságu emberi műszemeket kínrlt ís bebelyes a mflrészi raófl szórtul Budapesten tartózkodik február 9-ifil H-ig (14-én is) Található: B,3 látszerésznél, Budapest IV. ker. Kecskeméti n. 14. Nagy farsangi óra- és ékszervásár! Szenzációs o'csó árak! Elsőrendű áruk! óriási választék! > roüőrás és ékszerésznél Szeged. Széchenyi tér 9. Beh árost Mozi o V'ebr. l-4ö, vaeá.rn*p Mémo film I a **«r*lem feyaanuií 10 félvortisbát) fő.raraplők jpjgQ j^rlllk * JfdllS SíÜWC. AMakitoi: Gyönyörtí fermé9seil fetoé/elck. Korzó Mozi Február 1-én, Vásárnap HARRY PIEL éliő hangos tlltoje: Gyönyörű természeti felvételek. A kettős főszerepben: Ci6»«J«ok iezd«h bálkSrospeVóu 8, 1.9. wsái^ ét Btmepmp 8, B, T, 9 írakor KflLDND fi MILRNOI EXPRESSEN im.™,) rMÖT* HARRY PIEL. ne(v«r6tl Mozi Febrttr £.. «., Béttt* *• ke,5íet> Ními ALOJ 1 t>v*id Selatoó vüátfhirfi r*g*ej« filfflfn Kíái £Utn 1 S megfizethetetlen asszony ••rbara Slanwyek. Artíklrfll: IladsUtfl 4- Tl4«k« térni. léiv. fmaisbk k*rdt»« S, 7, e, tttfr- ** Otíneímap í, T, 9 Arakor Korié MoH fohroir 2- ÍS., 4., bétlfl, kMd, saerda ienii vigjiték 10 felJB _. • •noni.Bban. Mu»ré£14: Trükkfilm és természeti felvételek. ElíaJUtók fcírtsts 5, 7, 9, vie»> él U=n»pn^) 3, 5, 7, 9 rtraior BOTRÁNY A BRODWSY-n ^ •4.9 LICHTMAN CIPöK BALLY CIPÖK " Belváreti CSpSüziet^taa-'it