Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-24 / 44. szám

mzmm 8SE6ED. SrerKMir(ö»ég: Somogy) ueca 11. Lem. Teleinn: 13-33.'Klad6h!vBtaI, •UnctVnknnrvtAT e» fegylroda • Aradi ucea 8. Telefonr 13*00. - NyAmda : töw Upóf ncca 19. Telefon t 2S-34. Törürafl levélcím s DélmagyaroniAg Szeded. Eredeti bemut&ték* tvagy * sztnhájj pénzí^i Qrességéaelt !g»r, hős­ies., de WrléBele, vesére Lidiben eSbeazélve Akkor történt, amikor nagy emberek kerepeltek nemcsak a magyar történelem, hanem a magyar kulturtörténelem szín­padán is. A reformkorszak néhány dicső nevü kiválósága volt hivatalos gróf Széchenyi Istvánhoz ebédre Deákkal és Pulszkyval az élén együtt volt már az egész díszes társaság, csak Dőbrentey Gá­bor hiányzott. A neves férfiú jókora késés után egy könyvvel a hóna alatt loholt be. köszönt, á sietéstől lihegve nyúj­totta át Széchenyinek a kötetet és igy íz'élt­— Az első magyar könyv, amely sajtó­hiba nélkül jelent meg. Kézről-kézre adták a nyomdatechnikai csoda gyanánt bekonferált könyvet, ame­lyet Deák is kezébe vett, de ő már a következő percben olvasta is a címlapot: — Shakespeare remekei. Dőbrentey Gá­bor ordítása szerint. Dőbrentey Shakespeare-forditásának megjelenése óta sokkal különb, sokkal bántóbb, sokkal bosszantóbb, sőt sokkal koraprornítfálöbb sajtóhibákat is produ­kált a nvomdászati tudomány, mint ami­lyen az volt. hogy hazánk egyik jeles iro­dalmárja ordítja — amit pedig Hamletben Shakespeare szigorúan tilt — és nem for­dítja a brit költő remekeit No de az ilyesmivel számoljon le mindenki, aki kézirattal merészkedik közel a szedőgép­hez és a korrektori asztalhoz. Sajtóhibák tekintetében nincs kegyelem. Nincs ke­gyelem a kereskedőnek, aki csak a kasz­szaskontót tartja vissza, a számla többi részét megfizeti. Nincs kegyelem a köl­tőnek. aki hitelt kér és görcsösen ragasz­kodik a hitelhez az emberi kor legvégső határáig. És nincs kegyelem a szerkesz­tőnek, még ha a testvérbátyja ül is a drága •villanyfénnyel pazarul megvilágított fehér korrektori asztalnál. Sokkal érdekesebb azonban, hogy 1930 őszen Szegeden js együtt várt minden kul­turtényező, amelyre szükség volt ahoz, hogy a szinház arculatát el ne éktelenit­sék botrányos — sajtóhibák Együtt vol­tak:, a város kasszája, a polgármester le­fokozhatatlan rokonszenve, az intendáns fáradhatatlan ügybuzgalma, a szinügyi bi­zottság állandó mozgékonysága, a sajtó meleg érdeklődése, magas protekció és a társadalom minden rétegére kiterjedő nagy bérlet Lehetett volna jó szín­házat csinálni. Nagyon jót, nagyon szépet, nagyon irodalmit és nagyon mű­vészit. Legutoljára, meglehetős későn, az igazgató futott be. Társulat nélkül jött. De annyi baj legyen. Megszervezte a társu­latot a polgármester. Ennyit csak meg­érdemel az igazgató, akinek .jó protek­ciója van, aki elkésik, aki lihegve jön s aki iiszteletreméltóan borzasztó nagy mat­rikulát cipel a hóna alatt, amelyre rá va­gyon írva: *Eredeti bemutatók*. Igen kérem, igyr ^Eredeti bemutatók*. Az ember tehát azt is gondolhatná, bogy eredeti bemutató például Hevesi Sándor­tól, aki ugyan mint szindarabiró nem mindig túlságosan eredeti, aki azonban kiváló tudásu. szinpadilag ragyogóan kép­Kedd, 1951 február 24 Ara 1© fillér VII, évfolyam, 44. szám HWlilllHHi M11IIH IHlll li I Hílll EBSSÜM—MMBCT ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.ZO, vidéken é* Budape*len3-AO, KUlföldOn 0-40 pengő. - Egyes izém Ara hétköz­nap te, vn»«r- e» Ünnepnap (111. Hlr­•leléiek felvétele terlia szerint. Megje­lenik liétto kivételével naponta renget Henderson & tengerészeti miniszterrel Párisha utazott a flotialeszerelési szerződés érdekében CBudapesti tudósítónk telefonfelenfés e.) Londonból jelentik: Váratlan külpolitikai szen­zációt jelentett be az alsóház hétfői ülésén Dalton külügyi államtitkár, aki közölte a Házzal, hogy Henderson külügyminiszter és Alexander tengerészeti miniszter Párisba utaz­tak, hogy tárgyalásokat folytassanak a fran­cia kormánnyal a londoni flottasserződéssel kapcsolatos kérdésekről. . _ .. Beavatott politikai körökben bizonyosra kie­szik, hogy a két miniszter a londoni flotta­szerződéshez való csatlakozásra akarják rá­venni a francia kormányt. A francia és olasz hadiflotta fegyverkezése ugyanis már olyan veszedelmes arányokat ölt, hogy Anglia ér­dekei is megkövetelik a megegyezést Orkán, árvíz és szököör eusztitott Szicíliában (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.') Palermóból jelentik': Szicíliában emberemlé­kezet óta nem volt olyan idő, mint az elmúlt napokban. Orkán, szökőár, árvíz pusztított a szigeten és mindenütt nagy károkat okozott. Palermóban a szökőár és a megáradt pata­tok vize elöntötte a v$ros alacsonyabban fekvő részeit. A Szökőár olyan erővel nyomult, be egyes uccákba, hogy házak dőltek össze és igen sok épület súlyosan megrongálódott. Az uccákat motorcsónakok járják be és a. haj­léktalan lakosságot szállodákba szállítják. A' villamósáram és gázszolgáltatás a város több kerületében szünetek Nagy pusztításokat vitt véghez a szökőár a vidéken is. Kárt okozott az árvíz a vasúti vonalakon. Egy személyvonat kisiklott. Nagy, a kár a keleti bengerpart vidékein is. zett, irodalmilag emelkedett szellemű s akire az idei évad elején állandóan mint legfőbb és legvégső tekintélyi forrásra hi­vatkoztak és esküdtek. Eredeti bemutató nem Molnártól, Szomorvtól, Hutaitól vagy Szép Ernőtől, akikről nagyon jól tudjuk, hogy a szegedi igazgató épp ere­detiségénél fogva nem áll velük szóba. Ehez az eredetiséghez ugyan akkor se lesz meg a teljes joga a s-inigp.zgatónak, ha majd nem a váiros, hanem a saját zse­bére eredetieskedik. Nem rontaná a házi­kezelés perszlizsét az sem, ha Zilahy La­jostól hozna eredeti darabot, ha szóba állna Törökkel, a szegedi Békefivel — Hevesi! — Orb^k Attilával. Tersánszky­vai. Tarnay nem eredetieskedett, de Mó­rát és Kacsób Pongrácot hozta és nem Gerő Károlyt. A szegedi Gerő, szintén író és szintén eredeti, elutazott Olaszországba. Egészen biztosan fogják most már adni eredeti olasz szövetségi szellemtől inspi­rált eredeti csomagolású darabját. Csak megírja az Istenért! Más föltétel nincs. Van érzékünk a klasszikusok iránt is. Valósággal föjüdultünk a mult héten, ami­kor Othello leghatalmasabb jelenetének rengő és zengő jambusait szavalták a szín­padon De nem tudtuk megérteni, hogy mért van szüksége Shakespearenak Ga­lamb Sándor protekciói ár a? Brankovics harmadik felvonását is szívesen végig­hallgatjuk. De mért kell bevezetni oiyan viccel-, hogy az egyik vers az anyám, a másik az apám tyúkjáról szól? Molnár Fcrenc egészen kifinomodott sziporkázá­sa. teljesen kiegyensúlyozott szójáték­müvészete, hasonlíthatatlan és megközelít­hetetlen szellemessége azonban — szám­űzve! Nem is a darabők' eredetisége körül van itt a baj, hanem akörül, hogy jelen­tőségben,. szellemben, értékben "a város I határán túlemelkedni képtelen helgí szer­zők és olyan darabok vannak műsoron, amelyek eredetisége abban kulminál, hogy, pesti" színházakban nem tudtak szóhoz jutni. Kivételek, mint Rácz—Jung, Sik, vannak. De nincs kifogásunk a helyi szer­zők elvből való hüperkultiválása ellen sem, Nagyon örülnénk, ha Kürthy György, akit rövid szegedi működése alatt iro­dalmi és művészi célokért áldozni késr embernek ismertünk meg, a jövő szinl évadban fölállítaná — de nem a város, hanem a saját költségén — á kísérleti színpadot. Addig azonban függessze föl egészen eredeti ragaszkodását eredeti da­rabok iránt Nem kiforrottabb kritikát, emelkedettebb szempontokat, átfogóbb el­mélyülést, tisztánlátóbb megítélést sürge­tünk és nem a szinház művészi szempont­jait, hr.nem kizárólag a városi pénztár egyre fenyegetettebb érdekeit féltjük és védjük. Itt már csak erről van szó Ille­tékes tényezők nézzék meg a pénztári je­lentéseket, állapítsák meg, lehet-e csinálni jobb, változatosabb és vonzóbb műsor! s tegyenek tanúságot róla, hogy szabad-e a mai rettenetesen nehéz időkben a színhá­zat jelentőségében lecsökkentő kísérlete­zésekkel továbbra is herdálni hagyni a város pénzét s az frónyrtás uj szellemé­nek a hátralévő néhány hónapra való inaugurálásával is meg kell-e menten ami megmenthető a gazdasági krízistől egyre mélyebben sújtott város valamennyi társadalmi osztálya részére. A kísérleti színpad részére van azon­ban egy tanácsunk. Egészen fiatal korá­ban irt Balzac egy drámát. Crormvellről szólt, történeti is és újszerű is volt. Mit mondjunk: nem sikert aratott A szerző sem volt vele megelégedve. A szerző apja sem, Azt mondják, e tragédia bukásának nagy része voít . abban, hogy Balzac el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom