Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-21 / 42. szám

r qaaE-wgTnw DÉLMAGYABORSZÁG 1931 február 21. Érdekes tárgyalások ipariesiüleíi jelölések körül Körmendy Mátyás visszalépett ? (A Délmagyarország munkatársától.) Moz­galmas nap volt pénteken az ipartestületben. Egész nap tárgyalások folytak a jelölések­kel kapcsolatban, amelyeknek nem egy érde­kes momentuma volt. Az izgalmak délelőtt 10 órakor kezdődtek, amikorra értekezletet hivtak össze az iparte.stülcll>e a mostani re­zsim emberei számára. Az értekezletre megjelenteket meglepetéssel rárták. Körmendit Mátyás ugyanis levelet kül­dött, amelyben arra kéri barátait, hóg^ a je­lölésnél tekintsenek el at Ő személyétől, mivel látja, hogy a hangulat ellent fordult és nem akarja, hogy az íparossíi miatta pártokra szakadjon. Az cftrkrvlrt résztvevői'1 áZonban nem hitlék, hogy Körmendy komolyan vissza akar vonulni, mire heves vita indult meg Az értekezlet végül is ugy határozott, hogy a meg­változott körülményekre való tekintcjtel — egyezkedni próbál az ellenzékkel. Hattagú bi­zottságot küldöltek ki azr.ai a rendeltetéssel, hogy sürgősen tárgyaljon ar. ellenpárt em­bereivel. A pénteken délután megiartott tanácskozás azonban eredménytelenül végződött. A délelőtt még teljesen reménytelen tábor délután már követelésekkel lépett fel és a mai rezsim hivei részére akarta a vezetőségi helyeket bizto­sítani. Ez a tábor különösen arról nem akart hallani, hogy szociáldemokraták is helyet kap­janak a vezetőségben. Másfélórai vita után az ellenzéki delegátusok otthagyták az érte­kezletet és ekkor kiderült, hogy a »hivatalos párt* hivei sincsenek már egv véleményen, sőt igen éles ellentét választja cl. őket egymás­tól. Azt. azonban elhatározták, hogy szom­baton délelőtt háromtagú bizottság megy az ügyészségre, hogy informálódjon az iránt, hogy diffamáló cselekmény-e az. amiért Gom­bos István ellen bűnügyi eljárást indVottak. Miután pedig megegyezni nem tudtak, kimond­ták, hogy az értekezletet szombat délelőtt 10 órakor folytatják,- amikor meg fogják ejteni a jelöléseket. Este 8 órakor 7?<fez Antal pártjának végre­hajtó bizottsága tartott éi'tekezletet. Itt beszá­moltak a délutáni tárgyalásokról, amit az ér­tekezlet azzal vett tudomásul, hogy most már semmiféle együttes tanácskozásról nem lehet szó és senkisem folytathat tárgyalásokat az ellenpárttal. A helyzet az, hogy a Rácz Antal elnökségével összeállítóit ellenzéki lista győ­zelme nem lehet kétséges. 4 városkörüli feketeföldek tagos?fását tervezi a szegedi földmérési felügyelőség főnöke Boódor Sftndor műszaki főtanácsos a tagosítást eljárásról és várható hasznáról (A DH magyar ország munkatársától.) A mai magyar közgazdasági és politikai élet legfon­tosabb problémája kétségtelenül a mezőgaz­dasági válság megoldásának kérdése, amely annál égetőbb lesz. minél tovább halogatják. Ez a probléma éhresztelte fel a Szeged kör­zetében elterülő magánbirtokok tagosításának régen megvalósításra váró tervét is. A mező­gazdasági szakértők már régen rájöttek arra az igazsásra, hogy a termelés eredménye nagy­részben a földbirtok alakjától és helyzetétől is függ. Aki rápillant például a városköEüli feketeföldek birlokrajzárn, az megállapíthatja, hogy 8 föld jelenlegi tagozódása észszerütle­nebb már nem igen lehetne Keskeny, hosz­szan elnyúló parcellák sorakoznak egymás mellé minden rendszer nélkül, ami a müve~ lést nagyon megnehezíti és meg is drágítja. Boódor Sándor műszaki főtanácsos, a sze­gedi állami földmérési felügyelőség hivatal­főnöke nagy agilitással készíti elő a moz­galmat, amelynek célja a városkőrűU feke­ték uj tagosításának mielőbbi keresztülvitele. Rengeteg térképet, tagositási tervet dolgozott ki és már sikerült annyira előkészítenie min­dent, hogy a lagositási eljárás megindításá­nak komolyabb akadálya nincs. A Délmagyarország munkatársa előtt ftoódor műszaki főtanácsos a következőket mondotta erről a kérdésről: — A tagosítás elsősorban gazdasági, másod­<orban jogi és műszaki eljárás, amelyben az a felfogás érvényesül, hogy a munkaerő kihasznál­hatósága és a termelési költség szempontjából, a birtok alakja különösen fontos. A mezőgazdaság mai szomorú helyzetében, amikor minden talp­slattnyi területnek célszerű, helyes jövedelmező kihasználása fokozottan szükséges, nem gazdál­kodhatunk ugy, mint ősapáink, mert a haladó élet elpusztít bennünket: elsorvadunk. Ez a mű­velés a föld tőkeértékét támadta meg. mert an­nak hozadékából megélni lehetetlen. Ezen az. ál­lapoton változtatni kell és lehet. Ennek megszün­tetésére hivatott a tagosilás. — A tagosítás, vagy helyesebben birtokrendezés az 1836. évi úrbéri törvények hatása alatt kezdő­dött A törvények a legelők elkülönitését és a határolt rendbeszedését, ha nem is kötelezően, de mégis elrendelte és ezzel az okszerű gazdaságra vezető tagosítás alapját céltudatosan is megvetette. •— A tagosítás két részből áll: közigazgatási és bírói eljárásból. A bírói eljárás csak akkor in­dulhat meg, ha a közigazgatási eljárás befeje­zéseként a főldmivelésügyi miniszter, az állandó gazdasági szakbizottság véleménye alapján meg­hozta határozatát, amely szerint a tagositani kért területen a tagosítás hasznos és célszerűen ke­resztülvihető. A közigazgatási eljárás ugy indul meg, hogy a tagositandó területen bármelyik telekkönyvi és tényleges tulajdonos a hasznosság és célszerűség kimondása iránt az. illetékes törvényszék utján a főldmivelésügyi miniszterhez kérvényt terjeszt elő. — E kérvény, alapján a főldmivelésügyi minisz­ter utasítja a földmérési felügyelőséget, hogy rész­letes jelentési lei jesszen elő. Ezután a főldmivelés­ügyi miniszter helyszíni tárgyalásra bizottságot rendel ki. A bizottság tárgyalást tart, melynek keretében a tftgosilandó határrészt is bejárja. Meg­állapítja a lagositandó területekre vonatkozó ada­tokat, amelyekről jegyzőkönyvet vesz fel és azt a főldmivelésügyi miniszter elé terjeszti. Ennek a jegyzőkönyvnek az alapján hozza meg határozatát a főldmivelésügyi miniszter. A bizottság a tago­sítás várható holdankénti költségét és időtartamát is megállapítja. Szegeden ez a holdankénti őssz­köllség 18—22 pengő lesz, amelyet nem egyszerre, hanem a munkálatok előrehaladásához képest a tőrvényszék rendeletére 8—10 részletben 2—3 év alatt kell közadók módjára lefzctni. — A főldmivelésügyi miniszter határozatával a közigazgatási eljárás befejeződik. A főldmivelés­ügyi miniszter határozatának keltétől számított öt éven belül, bármely birtokos kérheti a tör­vényszéktől a tagosítás megengedéséi. A kérelem tárgyalására a törvényszék határnapot tüz ki és arra a lagosjtó érdekeltségét meghívja. A vár,is föld­adónyilvántartási hivatala a földadókataszten ada­tok alapján szavazási lajstromot készit. A kitű­zött tárgyaláson a bíró az érdekelteket meghall­gatja, szavazataikat a lajsüomba bevezeti és meg­állapítja, hogy a tagosítás elrendelésének előfelté­telei megvannak-e. Ha a főldmivelésügyi minisz­ter határozata a tagosítást hasznosnak és cél­szerűnek minősili. ekkor a tárgyalásra szabálysze­rűen megidézett, de meg nem jelent feleket ugy tekintik, mint akik A tagosításba beleegyeznek, ellenben, ha a határozat szerint a tagosítás nem hasznos és nem célszerű, ugy tekintendők, mint akik a tagosítást ellenzik. A felek nyilatkozata, szavazata és egyéb beszerzett adatok alapján a törvényszék ítéletet hoz a tagosítás megengedhető­sége felől. Az ítélet aa táblához fellebbezhető. A megengedbetőségi Ítélet alapja: hogy a tagosítás hasznosnak és célszerűnek legyen kimondva és az, hojty a tagosítást kívánók birtoka a tagosl­SZEMÜVEGET Kárász ucca 3. 31 Okulérium, Kellnernél. tandó terület egynegyedéi 'ptf.ve Ul. — Ha a megengedhelőség felől hozott határo­zat Jogerőre emelkedett, a tőrvényszék megkeresé­sére a 22. földmérési felügyelőség gondoskodik • szükséges alaptérképek és háromszögelési adatok előállításáról. Ezután az. előmunkálatok megkez­désére az eljáró bíró határnapot tüz ki, melyen megalakulnak a képviseleti csoportok. TTgyanekkor választják meg a földmérőt is. A törvényszék ez­után a határbejárásra határnapot tüz ki. — Mikor a tagositandó terület határét bizott­ságilag pontosan megállapították,, a földmérő hoz­záfoghat a tényleges állapot felvételéhez, majd megindul az osztályozási és becslési eljárás. — Az osztályozást és becslést az eljáró bíró személyes vezetésével cgv szakértő bizottság végzi, melynek elnökét a főldmivelésügyi miniszter je­löli ki, egy-egy rendes és póttagját pedig az ér­dekcsoportok választják. Parcelláról parcellára Járva, mindegyik földrészletnek bizottságilag meg­állapítják az osztályát. Hosszadalmas, kényes munka, mert itt dől el tulajdonképen minden bir­tokos valóságos vagyoni állása. Az osztályozás é» becslés adatai alapján a földmérő kiszámítja min­den egyes tulajdonos birtokának becsértékét, ame­lyet az állami földmérés felülvizsgál. Ezzel az eljárással minden birtokos vagyoni állapotát becs-* értékben állapítják meg, mely az uj tag kihasítá­sának alapjául szolgál. Minden birtokos a részére megállapított becséitéknek megfelelő területet kap a tagosítás során, mely aztán a kiosztás helyének minősége szerint lehet több is, de lehet keve­sebb is az eredeti kataszteri területnél, érlékbm azonban azzal tökéletesen azonos, — Az érdemleges tárgyaláson a bíró lehetőleg egyességet kísérel meg. Gyakorlati tapasztalásból állítható, hogy 10 tagosításnál legfeljebb egynél kell ítéletet hozni. Elhelyezkedésnél ös«eke«Ulhrt­nek egy család több rokonsági tagja, különösen ott, ahol a birtokok későbbi egyesítése várható. Rendszerint a családok, barátok már a munkálatok alatt előre meg szoktak egyezni, hogy bora ke­rüljenek, * mert azt ugy is belátják, hogy egy helyre mindenki nem kerülhet. Fő elv az. ho£T minél kisebb a birtok, annál közelebb legyen élbe­iyezve a tulajdonos lakóhelyéhez. Ha az egyes­ség nem sikerül, akkor azokra a pontokra a bíró ítéletet hoz, de ez »z ítélet az egyességi megálla­podásokat nem érinti. Ezek után szemléltető kép gyanánt mondjuk, hogy például Nagy Pálnak volt 23 darabban, különféle helyeken elszórtan, 40 hold földje. A tagosítás folytán egy tagban kapja meg vagyonát, amelyik lesz becs szerint 38 hold, vagy 45 hold. A gazdasági müvelés olcsóbbodása követ­keztében n tagosítás költségei már az első évben nagyobbára megtérülnek. — Ha Klskundorozsma község tagosításra ugyancsak megérett területei is tagosítás alá ke­rülnének, a keilfis birtokosok földjei a községi ha­tárvonalon egymás mellett lennének kiadhatók, ami a kettős birtokosság érdekeit szintén kiválóan szolgálná, amennyiben, csak a községi határvo­nal álUl elválaszÍottv de egybe művelhető tagban gazdálkodhatna. — Kívánatosnak látszik a tagosítás a szomszé­dos Makó, Kübekháza, Szőreg, ószentiván, Algyő községekben és valószínűleg egyéb helyeken ls, ahol a tanyarendszer még nem fejlődött ki — Az érdekelt gazdák tehát személyesen vesz­nek részt a tagosítás munkálataiban s különösen annak legfontosabb részét, »z osztályozást becslést teljesen maguk végzik a tőrvényszék ve­zetése és a gazdasási szakértő Irányítása mellett, ugy, hogy akaratuk ellenére nem történhetik semmi. — Megnyugodhatik minden érdekelt magyar gazda — fejezte be Boódor főtanácsos —, hogy bizalmatlanságra oka nincsen s a tagosításból csak a gazdáknak és Szeged városának lenne haszna, amennyiben nagyszámú elaprózott, gazdaságilag nehezen kezelhető, jól ki sem használható birtok­darabok helyett belterjes gazdaságot fiző, tanyás­birtokok egész sora foglalhatna helyet a >fekete földeken«, amelyek jövedelmezősége a mai rossz állapotokat csak egy letűnt idő rossz, emlékének nossz álmának tüntetné fel s biztos alapot nyúj­tana a gazdasági jólét kifejlődésére. Herceg Esterházy ISSSk* f^AL^AAÍMMAM f[i«T»r. r«omo/,»ilT!olóh*n főszer* és csemegeüzletében wwiiivtfiiigwi Kígyó ucca 1. íes Állandóan friss Aruk nagy vóla* Hókban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom