Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-17 / 38. szám
1931 február 17. DFILMAGYARORSZAG > és Müvésset A játék élete Galamb Sándor tét stlnpndl kísérlete Színpad • színpadon, játék a játékban. — erre t színpadtechnikai lehetőségre gnidolt Galamb Sándor, n kitünfi tanár eszletikus. amil or irodalmi sfit kutatói elgondolásokkal megírta c!.s<"> színpadi kísérleteit. Valami plramlellól szivárvány l'émMl fel, ahogy a színész játékát belehelyezte az élet játékaiba, ahogy a színpadra ráállitotta a pe'esKei nótárius második színpadát, vagy ahogy megfordította a függönyöket és kulisszákat, ahogy a háttérbe a második játék közönségét üJttLe és két rivalda között — vissza'elé mutatta mej a színpad színeit. Irodalmi elgondolás, technikus kivitel és emellett egy másik izgalmas vágy, a kutató láza: proklamálni a kutatások uj eredményeit összefoglalva a játékot a játékban, a kettős színpadot, — az a kérdés merülhet fel: vájjon több e ez a színpadi technika kísérleteinél, vájjon jelent e ujat a lényegben, haladást a dráma és a szinpad válságában? Irodalmi elgondolások, színpadtechnikai mrg >1ífások és kutatási proklamációk vezették Galamb Sándort e két kísérlet élctrekeltésénél, de — harcos esztétikus létére — nem járult hozzá a dráma lés aszinpad uj feladataihoz, a modern szellem haladásának hősi gondolataihoz. 1. (A* utolsó szerepi Játék Egressy Gábor halála körül. A nagyszerű tragikus hős tragédiája, ahogy a Bánk Bán e színpadra mentője a maga izzó színészi életében eljut Kossuth forradalmától és a török emigrációtól a Brankovics György színpadi összeomlásáig. Két kép mindössze e megrázó tragédia, ahogy Egressy Gábor egy sflnházi öltözőben szembe kerül lángoló múltjával és a forradalommal, abogy egy izzó eksztázisban megmagyarázza színész! életét és megtört mártiromságát és ahogy a színpadon — túlfeszítve az eksztázisban — ósszeropDan a Brankovics György tragikumában. Hálás anyag és drámai téma. Mégis itt az Író efőször a kutatások uj eredményeinek pnoklamálására gondolt: Egressy Gábor a forradalom legendás hőse, — a kossuthi emigráció árulója! E kérdésnél csak arról lehet vitatkozni: való a k -e ezek az adatok, amelyeket Galamb Sándor megtalált a bécsi levéltár aktái között és szerencsés-e a forma, ahogy ezt az uj eredményt a színpadon proklamálta? Ha valóak az adatok, akkor közölni kell, — itt nem lehet Szekfüesetet és Rákóczi-ügyet kalapálni, — a történelemnek és a tudománynak az az érdeke, hogy koturnusok és leplek nélkül világítsanak meg letűnt legendákat és élő halottakat A hősöknek nem a szines ködök és talmi koturnusok használnak, hanem a tárgyilagos igazság és oknyomozó kutatás. Egy adattal most gazdagabbak vagyunk egy nagyszerű magyar legenda epizódjánál — és az iró még formát is talált a azinészi eksztázis szárnyaló kibontogatására. Tul az adatokon és tul a hősökön — a színpad mást is követel. Drámai akciót és lélektani magyarázatot A színpadtechnika formáin kívül még más ls szükséges a színpadi élethez. J?s Itt van az a pont, ahol meglátszik, hogy Galamb Sándor először kísérletezik a rivalda előtt. Az expozíció nehezen indul és olykor a mondatok nem tudnak életre kelni a papiros illatától. Az akció csak az első kép végén kezd lendülni és kiteljesedik a Brankovics György régi rémdrámájában. Két megvakított flu az összetört apa előtt... (ó, Sztrogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig!) És aztán a tragikus hős elválik a régi véres képektől és Egressy Gábor megsebezve és összetörve színészi és forradalmi eksztázisában összeomlik a színpadon A játékból élet lett, a játék élete... » Hatásos tabló a drámai feszültségben, — csak ne éreznénk a >Brankovics György«-ők elmúlt cirkuszát. A hatást Táray Ferenc sok művészi és vérbeli tehetséggel a határokig elmélyítette. Maradandó értékű képet rajzolt, drámai effektusokat kovácsolt a lialoványabb hangokból is., Táray Ferenc kitűnő szobrásza a színpadi figuráknak; portréi és remek magyar szavai élők és teljesek. Mégis valami hiányzik művészi egyéniségéből, ami fölemelné a tragikus hősök egressy-i magasságába. Valami fojtott lendület, valami szárnyaló ivelés hiányzik fegyvertárából, ami zenekart és dobokat adna a szavak ütemén kívül. De munkája gondos és kulturált, portréi művésziek. Kedvvel és lelkesedéssel köszöntötte a nézőtér és tapsókkal honorálta művészetét. Körülötte zengi«k ét Lenetek; Gyöngy.össy Erzsi, Gabányi '« W.PM .'•".•!•• Vitéz Garamszeghy Sándor, Zsőgön Lenke Mágortj Mária a Loránlly Xsazsún.i Egyesület vasárnapi szeret ctuendégsciién. Böske, Lévai Márta Herczeg, Ajtay, Szilágy' Arsav. Vesz'ely, Károlyi és a többiek. I (A notorlus pelcskpi.) Itt már enyhébbek a színek és a feszültség is enged. A színész játékának és életének tragikumát túlnőtték a komikum határai Míg Egressynél a megfordított szinpad érdekes kísérletét kapja a néző, itt az iró azzal kísérletezett (a pirandellói szivárványban), hogy « kit szinpad játékát őszszekapcsoljc a harmadikkal: a nézőtérrel. Tágítani a színpadi kereteket, helyes kísérlet,, — de ehez Igazi dráma kell és uj akció. A szinész féltékenységének játéka: sokszor megdolgozott anyag. Drámában és vígjátékban, színműben és operában (sőt Molnár Ferencnél három változatban ls). A színész itt Otellót játsza a második színpadon, beállítva Gaál József nótáriusába és keresztülszőv« aktuális (és fájdalmas) szatírával. A román prefektus letartóztatja az előadást néző nótáriust és mlg a két színpad kapcsolatot keres a nézőtérrel, a játékból élet lesz? a színészből Otelló, a színésznőből Desdemona és a prefektusból Cassió. A játék élete a színpadon (ó, Leoncavalló, Bajazzól), ahogy Otelló a nézőtéri komédia hangjai mellett megfojtja életének Desdemonáját, Mig a színész itt egy színpadon játszik, addig bizonytalan ai iró. Egy-egy mondat humora és komikuma enyhíti a nehéz elindulást Aztán jön a második szinpad, — játék a játékban — és frissebb iesz a tempó. Gaál József és Shakespeare segítenek a szerzőnek • helyzetekben, aztán kiteljesül a komédia, ahogy a játékba belekapcsolódik a nézőtér is, ahogy a prefektus-Cassió megjelenik a nézők között, A komédiás elem érvényesül Itt a legtisztábban és ezért van az, hogy a nézőtér nem skarta elfogadni a kissé elsietett Bajazzó-véget, • A színészt Itt ls Táray alakította; jellemző figurát formált sok igazi szinnel, de a szűkebb és szürkébb keretek itt nem engedték el az eksztázis fojtó forróságáig. Peéry Piri a nem nekivaló szerepben csábítgatta a prefektus-Cassiót, akit Zilahy Pál festett ki élénk színekkel. Kiss Manyi szerelmes édes szobalány volt, Nagy György színpadi rendező, Szilágyi nótárius, Fülöp Baczur Gazsi és A c s a y mindenképen ügyelő. » • Irodalmi elgondolások, színpadtechnikai megoldások és kutatói proklamációk vezették Galamb* Sándort e két kísérletnél, — kár, hogy nem járult hozzá « dráma és a szinpad uj és hősi feladataihoz. Vér Gj«r«y A színházi iroda hirei: Még kétszer, kedden és szerdán yan kitűzve Galamb Sándor eredeti darabja a színház játékrendjén. A darab tegnapi előadását őszinte tapsok jutalmazták és a színház közönsége egy kellemes est emlékével távozott a színházból. Csütörtökön a kedves, mulatságos szövegű és józenéjü iPárts almája« kerül színre. Pénteken, szombaton és vasárnap este: A kölcsönvett feleség. Vasárnap délután, mérsékeK helyárakkal: Mátyás király szerelme (délutáni bérlet). W rrkánti»C% tény képeket SIHOMXI lénikóoész. Műterem: Korzó Mozival szemben. GLÓBUS (Weisz Msnftiéd) főzelék, conservek nagy raktára Sctilesiiiger Esyí Tá Kígyó ucca 1. 274 tliWban O i c • o Arak. SzegetI sx. Mr. városi sxtn&óx Kedd este 8 órai kezdettel A hírlat > A fáték élete Irta Galamb Sándor. — Bendezl dr. Németh Antal. i Az utolsó szerep Félig valóság, félig költemény 2 képben. A tragjlrus szlnáss Fe'««éga — — — Emigráns — — Orvos — — — ügyelő — — Jelleraszinési — Komikus' — — HSsszinéss — — Drámai szende >Ger6< — — >Istváa< — — >Lázár« — — — »Síolga« — — — >Els<S fi ember < — >Aprőd« — — — >Egy a népből' — »Cselebi« — — SzemUgek: Táray Perese Gyftngyíssy Erist Ajtay K. .Andor Hercreg VBmoe Acsay Rezső Szilágyi Aladár Veszely Pál Fáy Béla r»abányi B6»«a Károlyi Vilmos Lévai Mária Bónai Imre Hortobágyi Sümegi öd«n Magyaríts l.ászM Csordás György Marinkovies f. s A notórius pelesRel Tragikomédia 4 képben. Személyek: A mttátfr — — — — —• Táray Ferenc Drámai szende — — — — N. Peéry Piri Rendező — — — — — — Nagy György Zajtay — — — — — — Szilágyi Aladál Raczur Gazsi — — — — Fülöp Sándor Ügyelő — — — — — — Acsay Besső Prefektus — — — — — Zilahy Pál Szobaleány — — — — — Kiss Manyi 233 Aláalnnk a bőltre. csípős kevert túrót 10 deka ára ÍO fillér a Központi Tef csarnok fióktejcsarnokaiban Csak 1 napiul Tekintettel a farsangi ünnepekre, most kedden 6 drb milvésxl levelextí-lapoi 3 pengőért készl/ek, amelyhez egy 18x24-es nagyítást Ingyen odok. Símonyl fényképész Katona Dr. Jogi szemináriuma |A#S| alapvizsgára | felvilágosít** IwMI szigorlatra I Ingyen előkészít. - KltUnft Jegyzetek. Somogyi iicca 22. » Telefon: Aut. 1S-T4* Sehol olcsóbban! RÁDIÓ é» kellékek gazdag vAlaszlékbaa 30 QUII IQC hálózati és fűtő készülékek V^niblr 9 'tgujabb modellekben 18 &avl részletre nálam kaphatók Szántó Sándor a&oksreskedfyitl Szenei Kist acca