Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-15 / 37. szám

Hatvanezer pengővel kevesebb §úzaáóí veieiíeU Ki, meri egyre csökkennek a lakásbérek (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­véleményt és a hatóságokat egyre gyakrabban foglalkoztatja a lakbérek csökkenésének prob­lémája. A legtöbb háztulajdonos, akinek há­zában megüresedik egy-egy lakás, tapaszta­latból tudja, hogy a régi béreket nem tart­hatja fenn és nem szivesen bár, de egyre töb­bet enged követeléséből. Csak a város az, amely mereven tarifa lakbéreit, pedig ma már a városi épületekben szedett lakbérek és üzletbérek a legmagasabbak a városban. Mivel pedig Szegeden a város a legnagyobb hazíur, a magas városi bérek miatt nem száll­nak le kellő nivóra a magánlakások bérei sem. A bérek általános csökkenését a városi adó­hivatal kimutatása illusztrá'ja a legkétségbe­vonhatatlanabbul. Az adóhivatal most kezdte meg a házadókivetések kézbesítését. Erre az évre 1,696.581 pengő házadót vetettek ki, mint­egy hatvanezer pengővel kevesebbet, mini a mult évben. Ennek a lakbérek csőkkenésében van az oka. Az adóhivatal kimutatása szerint a szabad lakások száma jelenleg 13.300, a kö­tött lakásoké pedig 4610. 1929-ben Szeged te­rületén még 12.000 kötött lakás volt és 1930­ban kereken 7000, a kötött lakások száma tehát rohamosan csókken és egészen rövid idő alatt bekövetkezik az a háztulajdonosok ál­tal most már nem is nagyon óhajtott idő, ami­kor a kötött lakások végleg eltűnnek. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjának február 11-i számában őrömmel olvastam a ^Felekezeti béke* cimü vezércikk élvezetes és szellemes fejtegetéseit Az őröm azonban csak addig tartott, amig könyörtelen ridegen nem meredezett fe­lém ama szomorú tény, hogy a felekezeti béke megvan zavarva. Miért van megzavarva, feldúlva a feleke­«eti béke? Talán szentségtelen kezekkel il­lették egymás vallásának alaptételeit? Talán a hitvita mérgesedett mértéken tul? Talán egyes vallások belső értékének összehasonlít­gatása volt a civódás oka? Egyik sem! A felekezetkőzi béke megvan zavgrva, mert az egyes felekezetek biztokállo­mánya nem arányos, nem igazságos. Ez magvarul annyit jelent, hogy a világi élet­ben. tehát hivatalokban, pozíciókban, hata­lomban egyik felekezet hivei túlsúlyban van­nak" a másik felett és ezt a másik igazság­talan mellőzésnek érzi, casus bellinek tekinti. Nem vagyok" sem jós, sem próféta, csak rsak egyszerű, józaneszű polgárember, de megjövendölöm, hogy ez a harc nem fog el­ülni, a felekezeti béke nem fog helyreállni. Egy-egy sikeres csata után, amelyben a pozíció egyik, vagy másik ölébe hull, a győz­tes felekezet mindig meg lesz elégedve; a vesztes érzi a mellőzést, harcot kezd az el­vesztett sánc visszahóditásáért, sőt a harc heve ujabb hódításra ingerli. E harc tehát örök! E téren megbékélés nincs! Hiábavaló a barátkozás a fehér asztal­nál, ez nem békét, csak fegyverszünetet jelent s legközelebbi ütközetig. Az embereket Isten teremti, az ö bölese­fége adja a tehetséget, képességet, rátermett­séget utravalóul az életre. Hogv ki mi­lyen vallásban születik, az véletlen müve. Ha tehát hazánk felekezeti békéje attól függ, hogy egy-egy hatalmi helyet ilyen vagy olyap vallású ember töltsön be, ha egy közület valóságos, vagy tiszteletbeli c'ignitá­ríus^inak kiválasztásánál az a döntő, mily felekezetű a lakosság többsége, ez a közre is sikerrel csak akkor valósitható meg, ha a Mindenható minden felekezetből egyformán, vagy legalább arányosan teremt rátermett rmbereket, akik nemcsak beülnek a hiva­talba, de be is töltik'. Addig a felekezeti elv, az úgynevezett fele­kezeti birtokállomány fogalma, a közéletnek bomlasztó bacillusa marad, amely csak a fele­kezetek harcát, a közérdek kárát fogja okozni, anélkül, hogy fény és dicsőség hárulna arra H ^^ F^ ÍNL TÍ I ÉL Í|Í» legújabb 10 felvoaásoc kalandorfllmje A rejtelmes garázs és i kísérő műsor hétfőtől szerdáig a Korzé MOiftilP EIÍ*dleok keidote 8, T, 9, vaeir- ét ünnepnap 3, 5, 7, 9 őrikor a felekezetre, amelynek hívét bár tehetség és arravalóság nélkül, sikerül egy hivatalba val­lási zászló alatt beharcolni. Nagy tévedés tehát addig békepoharakat üríteni a felekezetközi megbékélésre, amig a harc okát el nem távolítják, ki nem irtják, hogy magva se maradjon. Vissza kell térni Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, báró Eötvös József, Irányi Dániel és követőiknek magasztos elveihez, vissza a sza­badelvüséghez — különösen Vallási téren és nem szabad ernyedni annak hangoztatásában, hogy a vallás mindenkinek magánügye és valamely felekezethez tartozás nem lehet gát, vagy fék az állampolgári jogok gyakor­lásánál, de nem lehet motorikus erő sem, amely egy vagy más hivatalba, pozícióba repít Nics szánalmasabb és rombolóbban ható látvány, mint amikor vallási alapon ül egy oda nem való tehetségtelen ember valamely közéleti pozícióban. Az ügyek sikeres inté­zésével megbirkózni nem tud, munkája szá­nalmas vergődés, minden pillanatban össze­roppanni látszik a nem neki való teher alatt; amidőn azután a nyilvánosság birálat alá veszi a középszeren alul mozgó tevékenységet, ő az első, aki felőlti a vallás, a felekezet köpe­nyegét, kibontja a zászlót.és veszélyben val­vallásunkí jelige alatt vezeti hadba a kiál­tozni mindig kész pártfogókat. Igy lesz azután a vallás védőpajzs, amely mögött a tehetség­telenség, alkalmatlanság, rá nem termettség biztonságosan meghuzódhatik". Bizonyára igen sokan vannak, akik belátnak' a kártyákba, akik felismerik az átlátszó játé­kot, de a szent felekezeti birtokállomány vé­delmében rosszul értelmezett felekezeti szoli­daritásból inkább félreállanak, semhogy abba a látszatba keveredjenek, mintha vallásuk ár­talmára cselekednének. Azért ne keljenek fel a békeasztaltól, járjon körbe a pohár, hangozzék a szó, mert a leg­közelebbi harcig is jól esik együtt látni a különböző felekezetek vezéreit, "hadd higyje a nép, az istenadta nép, hogy itt valóságos békéről van szó, nem pedig fegyverszünet­ről. Az idegek időleges pihentetése is meg nyugtató. A poharak" között némely ercb^r el-elgondol­kodik. Ha volt a békelakoma résztvevői közöli ilyen elmélázásra hajló, vájjon nem jut' 't-e eszébe, hogy miért épjien csak a katolikusá ­nak kell békülniők a protestánsokkal és meg­fordítva? A többi felekezet kivülmarad a szolidaritáson? Vagy azokkal nem áll a harc? Vagy talán a hatalom és többség elve feles­legessé teszi a kisebbség vágyainak, óhaiai­nak, jogainak a meghallgatását? Még élénken emlékszem a trianoni béke­diktátum külső körülményeire. Büszkén ülték körül a béke zöld asztalát a győztesek, kato­likusok és protestánsok vegyesen' és a győze­lem, a hatalom és a többség jogaira hivatkozva szabták meo a birtokállománvt, ellentmondást nem tűrve. És mi legyőzött katolikusok, pro­testánsok, minden más felekezettel együtt fog­csigorgatva kényszerültünk tűrni és elfogadni az úgynevezett béke feltételeit Ha a többség és hatalom ez a példája indította a katolikus és protestáns vezéreket arra, hogy a felekezeti béketárgyalásokról más bevett vallásfelekezetek vezetőit kirekesszék ugy legyen szabad figyelmeztetnem arra, hogy az »Alliance Israelite Universelle«-nek még oly válságos körülmények kőzött ís slkerült fel vétetni a béke okmányba a kisebbségek vé­delméről szóló szakaszokat, amelyek alapján a magyar kormány beleszólhat az utódállamok magyarságának ügyébe. Ezzel nem kérkedni kívánok, csak azt Il­lusztrálni, hogy nincs az a többség és hata­lom, amelynek alkalmas pillanatban egy el­enyésző kisebbség nagy szolgálatot tenni nem tudna. Egyébként helyesen tőrtént, hogy az in egyházam nem hivták a békelakomára. Ünnep­rontó lettem volna. Nem állhattam volna meg, hogy ne h$ngor­tassám mindig vallott elvelmet Az állam és a társadalom szempontjából veszélyesnek tar­tom a köz mezejét, mely minden becsületes polgárnak szabad érvényesülési tere, feleke­zetek' kőzött, felekezeti "szempontból felpar­cellázni. A vallás megszentelt jelvényei közül a kereszt nem lehet bunkó, amely a velem versenyzőt, leteríti, a kakas a templom tornyán nem azért van, hogy riadójelt adjon, ha eg*' protestánsnak vélt pozíció veszélyben forog Egyenlő joguak' vagyunk e haza gyermekei mindannyian, egyenlő kötelességek is terhel­nek, bártnily szín alatt Imádjuk is az Istent Semmiféle egyháznak azt a jogát, hogy a közéletet birtokba vegye, azon másokkal osz­tozzék, el nem ismerem, hatásaiban végzetes nek tartom és pedig elsősorban az egyházra amely a viszonyok és a korszellem váltortával elsőként sínyli meg a rossz politikát. A vallás az emberek egyenlőségét és az egyetemes emberszeretetet kell. hogy hirdesse és tegye vérévé saját híveinek". Saját egyházam ugy most mint a jövőben minden előnyt el fog hárítani, amelvet egyéb felekezetek az egyetemes nemzeti birtokiHo mány felekezetek szerinti felparcellázásából neki juttatnának, mert vallásom híve! az emancipációt és recepciót nem egyes feleke­zetek juttatásának, de az egyetemes magyar nemzet akaratának köszönhetik és méltán le­hetnek büszkék arra, hogy az ő egyenjogú­sításukat osztatlanul, egységesen általános nemzeti érdeknek ismerték el. Mi tehát nyugodtan beváj-juk' a birtokállo­mányoknak részarányositását és teljes fel­osztását, azon tudatban, hogy amint a nemzet leküzdi a megcsonkitottság nehéz, keserves megpróbáltatásait és őnerejenék tudatára éb­red, pehelyként fogja lerázni a felekezuties­kedés jármát és diadalra juttatja az egyenlő jog és szabad érvényesülés minden akadá­lyon keresztül diadalmas nemzetboldogitó elvét Addig ís áldás, békesség? Maradtam Szerkesztő urnák mindenki? szolgálatkész híve ír. Rlcril >m«i

Next

/
Oldalképek
Tartalom