Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-14 / 36. szám

mam •••••Wa^MWMIBMWIÜWBIIPM Szombat, 1931 február Í4 Ara 1© fillér VII, évfolyam, §zám mm r SBECED. Sieruesílötéq: Somogyi UCCA 11.!.em Teleion: 23>33.^KladAhlvalnI, IcOIuOnkHnyvíAr és tegylroda Aradi Ucca S. Telefon: 11-06. ^ Nyomda: Lilw • loot ucca JU. Telefon s 26-54 TAvlrntl levélcím Délmegyaronzáq Sxefleű. í löFlíETfcS Havonta Helyben 3.20. vidéken és Budapesten 3-ÖO. UUItHIdHn 0-40 pengő. - Eqyes szAm Ara hétkitZ' nao vasár- és Unnepnan 24 «i*l- Hir­detések felvétele torl'o szerint. Meg|e­lentik hetin klvíteWv-t n«nn-«l« renoet A szegedi irék elnökének beszéde Kcm értünk" egyet a Dugonics-Társaság ér­demes elnökének azzal a hatásos beszédéül, amelyet a szinház ügyében a közgyűlésen el­mondott. A beszéd azon a napon hangzott el, amelyen nyilvánosságra került, hogy az olasz drámairodalom egyik legújabb termékét Mus­solini irta, hogy ezt a terméket a Nemzeti Szinház megvette előadásra, lefordíttatja és természetesen még az idén előadja. A Nem­zeti Színháznak ez ellen a terve ellen sen­kinek se lehet kifogása. Mussolini drámájának előadásához bizonyára nem az a jogcím, hogy ez illusztris szerző a szövetséges Olaszország diktátora vagy hogy megalapítója, beszerve­zője, éltetője és vezére annak az olasz állami fasizmusnak, amelynek jobboldali berkeink­ben nemcsak sok csodálója és hódolója, ha­nem átültetésre hajlamos híve és irigye is van. Mussolini kiváló ember. Mindig kiváló volt. Kiváló volt mint szocialista. Mint anti­militarista. Mint militarista. Mint fasiszta. Mint ellenzé' i Mi t f.ártvzér.Mi <tkormá:y pártve­zér. Mint miniszterelnök. »!int a demokrácia követelője. Mint diktátor. Aki bokros közéleti pályáján ilyen sokoldalúsággal tündökölt, mórt ne lehetne kiváló mint drámaíró is? De akkor, araikor a Dugonics-Társaság ér­demes elnökének hatásos beszéde a közgyűlé­sen elhangzott, eszünkbe jutott, hogy van Mussolininek egy érdemes honfitársa. Kecs­keszakállú, telt arcú, nyugtalanul kíváncsi né­zésű, erős testalkatú ember. Politikus sose volt. Közéleti faktor se. Nem szerkesztett fasiszta újságot, ami a mi viszonyainkra és nyelvünkre átültetve annyit jelent, hogy nem volt kurzusujság szerkesztője. De tanítósko­dott. Sokáig. Évtizedekig. Mint iró későn kezdte. Jóval tul volt már azon a koron, amelyben a papájuk ki szokta házasítani a precízen nevelt, engedelmes s a házasságkö­tési ceremóniák közben is folyton arra gon­doló ifjakat, hogy rendes ember leghatéko­nyabban a gazdasági krízis ellen szereli fel magát. Pirandellónak hívják az illető 6í éves fiatal embert. Neve és irói géniusza világré­szeket foglalkoztat. Az ő munkáinak az elő­adásával is siethetne a Nemzeti Szinház Ila nem irodalmi értékük és érdekességük miatt, az olasz barátság és a diktátor kedvéért. Ki ajánlja be azonban Molnár Ferencet szegényt a Nemzeti Színház nagyhatalmú és zord kri­tikájú vezetőségének? Meg kell elégednie a bécsi Kamaraszínházzal, a berlini Reinhardt­szniházzal, a londoni és az ausztráliai nyil­vánossággal és azzal, hogy becsületrendet ka­pott Párisban. liogv vendége volt az Egyesült Államok elnökének és hogy meghívót kapott arra az estélyre, amelyet a német birodalom történelmi nevü elnöke adott a Berlinben tar­tózkodó m3gyar miniszterelnök tiszteletére A Nemzelí Szinház kapni nem Romáin Rolland, hanem Pékár Gyula Dantonjának nyi.tak inrg A Shaw-rajongó Hevesi Sándor, aki valóság­gal forradalmi szellemit méltatásban foglal­kozik a világnagyságok közé emelkedett angol költővel, aki ir, fordit, esztetizál, igazgat, dra­matizál és Shakespearet magasztal, beengedte a Nemzeti Színházba sokorópátkai Szabó Ist­vánt és Zsirkay Jánost, de nem rohant meg­szerezni legalább a Kamaraszínház részére Molnár Ferenc egyik-másik legújabb reme­két, amelyek vívmányt és fejlődési fokot je­lí»nt<*n*»k a Hr'ímniráí technikai vívódásának mai korszakában, Ugyanez a szellem honosodott meg a sze­gedi szinházban a házikezeléssel, áttransfor­málva a helyi méretekhez és a helyi viszo­nyokhoz. Ila Tarnay megmondhatná, hogy ha­vonkint hány száz pengőt kellett kifizetni olyan színészeknek, akiket erőszakkal protezsáltak be és akiket nem tudott használni. A külvárosi el­nök hiába tiltakozott a közgyűlésen a szin­igazgatóválasztással kapcsolatosan elhangzott vád ellen. Ezt a vádat igazolta a közgyűlés tagjainak a többsége, amikor az igazgatóvá­lasztás egyizben átengedett jogáf megvonta a kisgyüléstől és a polgármesterre ruházta. A nyilt bizalmatlanságnak ez a határozata bizonyára nem azért jött létre, mert a köz­gyűlés tagjainak nagy többsége azon a véle­ményen volt, hogv a kisgyűlés jól, kizárólag a város és a szinház érdekeinek szem előtt tar­tásával döntött, amikor Kürthy Györgyre bízta a házikezeléses szinház igazgatását. A házi­kezelés fércmunkákkal remekelt, amikor az egyetemi ünnepségekkel kapcsolatosan felénk irányult az egész ország figyelme, karácsony­kor a3 éjjeli élet misztériumainak bolygatá­sával ünnepelt és megvalósította a kísérleti színpadot. A kísérleti színpad agyonfárasz­totta a színészeket, akiknek egy-két előadás kedvéért kellett rnegtanulniok szerepeket. Hoz­zájárult a közönségnek a szinháztól való el­idegenítéséhez s egyéb hibák és bűnök mel­lett része volt abban, hogy a kasszüraport be­számolt meg 78 pengős házakról is. Sze­geden! 1931-ben! Napi 1500 pengő kiadás mellett! Harsány! Zsoltot, Sík Sándort, Ráczot és Jungot anélkül is lehetett volna hozni, hogy a szegedi színpadot deklasszifikálják ab­ból a szobából, ahonnan a művészi emelke­dettség és emelkedés számára kellett volna az iramot diktálni A' Nemzeti Szinház életében felbuggyanó szépségfoltokat hatalmas erőtényezők ellensú­lyozzák. Közönség az országnak majdnem az egész területéről. Kiváló színészek gazdag gár­dája, élükön a robusztus erejű, egész Euró­pában párját ritkító Csortos Gyulával. Ki­siklások mellett is kiváló músojp, elszinezé­sek mellett is érdekfeszítő rendezés és hibák mellett is elmélyedő színészi munkák. De mit produkál a szegedi szinház azért a 300 ezer pengőért, amibe, az idén kerül? Irodalmi és művészi leépítést, szili háztörvényszéki iz­galmakat, öltözői botrányokat és társadalmi pikantériákat. A légidegenebbül ma az a szel­lem van benne, amelynek képviseletében vé­delmére kelt a Dugonics-Társaság elnöke. A színháznak papiron 124 ezer pengő szub­venciója volt eddig. A valóságban a házike­zelés minden éve sokkal többe került. Ezt a bizonytalan, de hatalmas összeget a csütörtöki közgyűlési határozat fixl­rozta 60 ezer pengőben. Ennél többet nem szabad elkölteni a szinházra. A saját zsebére gazdálkodó igazgató majd megnézi a garast. A lakosság, amelyet százezer gond és baj epeszt és emészt, szeretné végét látni a szinházi komédiáknak. Ne teremtsenek olyan helyzetet, hogy a csütörtöki közgyűlésen kreált kinevez&í rendszerben is meginogjon a bizalom. Magas protekciók nem kerülhetnek többet város százezreibe. A' színház igaz­gatói székébe csak olyan ember kerülhet, aki­nek van irodalmi neveltségi, művészi ráter­mettsége, adminisztrálási tudása, kifogyhatat­lan ügybuzgalroa, tapasztalata, fáradhatatlan­sága és elegendő — pénze. Hathetes küzdelem után hétfőn megszűnik az angol textilsztráfk A gyárak megszüntetik 350.000 munkás kizárását (Budapesti tudósilónk lelefonjelenlést.") Londonból jelentik: A textilipari konfliktus­ban pénteken jelentős fordulat állott be. A textilipari vállalatok megbízottai értekezletet tartottak Manchesterben és ugy határoztak, hogy az angol textilipar suhjos helyzetére való tekintettel a munkáskizárást megszűnteik és hétfőn újból megkezdik a munkát. A textil­ipari sztrájk hat hétig tartott és 350 ezer munkást sújtott. Az árviz katasztrófái!* pusztítása Vlkovban 4 hatóságok elrendelték a város kiü rí léséi (Budapesti tudósítónk (clsfonjelentése.) Bukarestből jelentik: A Duna alsó folyásában pusztító árviz katasztrófái is arányokat ölt. Vlkovban a helyzet kétségbeejtő. A lakosság egyrésze nem tudott kimenekülni az árterü­letről, a házak emeletén várja a mentőcsapa­tok érkezését. Az emeleti ablakokban asszo­nyokat látni, akik gyermeküket szorilják ma­gukhoz és sirva könyörögnek a csónakosok­nak, hogy ntentr.il- meg őket. A hatóságok el re ideit ék a Járos kiürítését 800 kocsit küldtek Vlkov határához a lakos­ság vagyonának elszállítására. Egy angol iég­törő Szulina felő! uton van Vlkov felé. A Romániában egyre sulyosodö hafok miatt a parasztpárt hazahívta Maniift Károly király rovancsolás! íarí a hlraíaiokbae (Budapesti tudósi/ónk telefonjelentéss.) [ rasztpárt ugy határozott, hogy sürgősen haza­Berlinből jelentik: A Berliner Tageblatt buka- i hívja Maniu Gyulát, aki ezidőszerint a Ri­rf«ti £rt««ü1ta> swint « vezető npmrelt r»» ! vidrán údöl A narnsrtrárt 31Hí<Ma? nfnivt

Next

/
Oldalképek
Tartalom