Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-15 / 11. szám

2 Dfí.M V GYARORSt Afi Szerdai riport a szegedi uccáról V.ovasrendőrők sétája a városháza előtt. Ilavat takarítanak a Tisza Lajos-köruton. érvényesülésére. Morális gondolkozású ember semmire sem értékelheti azokat, akik ilymódon akarják magukat előtérbe tolni, mert hiszen a közélet tisztaságának megőrzése mindenkinek egyformán kötelessége. Mint eddig, ugy ezután sem tesz egy lépést sem olyan irányban, hogy elkövetett bűncselekményt eltussoljanak. Ha valaki tud valamit, jöjjön, hozza tudomására és a bűnös nem kerüli el büntetését. A leghatározottabban tiltakozik azonban az ellen, hogy a nemzet becsületét, a kormánynak és a tisztviselői karnak becsületét bárki sárba rántsa és azt a hitet csempéssze a közéleibe, mintha rothadtak lennének az állapotok. A közélet tisztaságának megőrzéséhez nincs szükség fogadatlan prókátorokra. — Nehéz időkben vállalta a felelősséget mondta ezután Bethlen. Nem szökött meg előle eddig és nem szökik meg ezután sem. Aki fél a felelősségben osztozkodni, távozzék nyugodtan és ne támogassa a kormányt. Kérte a pártot, őrizze meg ezután is egységét és tartson ki mellette, ha helyesli azt a politikát, amelyet megjelölt. Szórja ki maga köztit az ingadozókat, mert nem ebbe a pártba valók az olyan katonák, aktk az ellen séggel kokettálnak. — A képviselő ur felsorolta adatalt. ezekhez a lényekhez hozzászólni nem akarok, mert az én rendelkezésemre nem állnak az adatok. De a jog kérdésére kitérek. Körülbelül a következőkben szögezem le álláspontomat: a kisebbségi szerződésekben szó sincs népszámlálásról. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a népszámlálás nem sértheti meg a kisebbségek jogait. Azonban a kisebbségi szerződések bizonyos jogokat biztosítanak a kisebbségeknek. Például mindenki a saját anyanyelvét használhatja, ebben tehát benne van a? a jog, hogy mindenki valamelyik nyelvhez tartózó' nak vallhassa magát. — Ha egyes ál-lapok kényétől-kedvétől függ, hogy egyeseket olyan nemzetiségekhez sorozzanak, amelyekhez ők nem tartoznak és nem kívánnak tartozni, ezen a kapun át az egész kisebbségi jogvédelem illuzóriussá válik, ugy az egyesre nézve, mint a kisebbségi kollektivitásra nézve Ha ez a szisztéma a Népszövetség által honoráltatnék, akkor a Népszövetség nem a kisebbségi jogok vé' dője, hanem utat matatna, hogy a kisebbségi jo~ gok mennyiben játszassanak ki. Itt egy nagy principális kérdésről van szó. És ha a magyar kormány, az adott esetben nem is fordult petícióval a Népszövetséghez, miután a felvidéki kisebbség a saját nevében ezt megtette, még a magyar kormánynak őrködnie kell teljes erejével, hogy a petíció kérdésében a Népszövetség azon álláspontja maradjon meg, amely a kisebbségi jogokat biztosítsa. Hogyha a Népszövetség nem ezt az álláspontot foglalja el, a kormány oda fog hatni, hogy ez a kérdés visszatérítéssé!: arra az elvi álláspontra, amely a jognak megfelel s megfelel a magyar érdekeknek. A munkanélküliség Peyer Károly szintén napirend előtt szólalt fel. Kifogásolja azt, hogy a kormány nem adott még máig sem választ a munkanélküliség ügyében tartott ankéton tett előterjesztésekre. Magyarországban az iparban foglalkoztatott munkásoknak 18 százaléka ma keresetképlelen. A Társadalombiztositónak 1030 októberében 62.300 taggal volt ke• vesebb tagja, mint az előző évben. A karácsonyi segélyekre 50.000-en jelentkeztek, de csak pestiek kaptak segélyt. — Ma alig van kilátás munkaalkalmakra A kormány azt sem teszi, ami pénzébe sem kerülne. A nyolcórai munkaidőnek törvénybe iktatása iránt egy lépés sem történt, holott Európaszerte bevezették már a heti M órás munkaidőt. A kartelekbe tömörült iparvállalatok kihasználják a konjunktúrát, elbocsátanak munkásokat és tisztviselőket csak azért, hogy azután egy-két hét múlva ugyanazokat a munkásokat és ugyanazokat a tisztviselőket vegyék vissza ugyanarra a munkára, de alacsonyabb bérek mellett. — A kormány hallailan pazarlást végez. Luxuskiadások vannak, amelyeket még gazdag államok is meggondolnának. A kormány nem foglalkozik az egész ország lakosságára kiterjedő jelenséggel: a munkanélküliséggel. Külföldön mindenütt gondoskodnak, közmunkákat adnak ki. elsősorban Angliában és AméHkában és mindenütt tőrvénybe van iktatva a munkanélküliség esetére való biztosítás. Magyarországon mindenre van pénz, csak arra nincs, hogy a munkanélküliség esetére biztosítsák a munkásokat. — Felháborodással olvastam — folytatta Peyer A romániai népszámlálás és a munkanélküliség a Ház előtt Bizonytalan időre Ismét elnapolták a parlament ülését — Ernszf Sándor a népjóléti minisztériumban folyó vizsgálatról Budapest, január 14 Szerdán délelőtt többhetes szünet után összeült a képviselőház. Az elnöki bejelentések után Pakols József emelkedett elsőnek szólásra: — Az alkalom, amely felszólalásra késrtetett, szinte szuggesztív erővel ösztökél arra, hogy mint a halálos sebesültből a sikoltás törjön belőlem ki Nyugateurópa népei felé mindaz a vád, panasz, védelem kérése, amely Trianon óta felgyűlt a nemzet lelkében. De nem teszem, mert az én szavam gyenge volna az itthonmaradt hétmilliónyi és az elszakitott három és félmilliónyi magyarság vértanúi gyötrelmeinek és jajainak megcsenditésére. — Az elszakitott területeken — folytatta Pakots —, Csehszlovákiában és Romániában most végezték el a népszámlálási összeírást. Már a világsajtót ls bejárták azok « panaszok és vádak, amelyek az utódállamok területén élő nemzeti kisebbségek érdekében elhangzottak. A lefolyt népszámlálási visszaélések miatt, amelyekből megállapítható, hogy Csehszlovákiában és Romániában a népszámlálási müveleteket nem korrekt módon hajtották végre. Az uj impérium politikai célja szempontjából állították össze a népszámlálást saját torz erőszakolt államalakulatuk nemzeti jellegének bizonyítására. Meghamisították a nemzeti népesség arányszámát, a nemzeti kisebbségeket: magyarokat, németeket, lengyeCeket besorolták a maguk nemzetiségeik sorába, vagy más idegen nemzetiségűeknek tüntették fel őket — A csehszlovák és román népszámlálási biztosok erőszakkal kényszeritették a nemzeti kisebbségekhez tartozókat arra, hogy magukat az állam nemzeti többségéhez tartozóknak vallják és különéfle mesterkedésekkel igyekeznek, ha már erőszakkal nem ment, ezt a célt elérni — Ezt a célt különösen a Felvidék magyarságával Szemben igyekeztek élére juttatni. Olyan magyarokat, akiknek szláv hangzású nevük volt, erőszakkal csehszlováknak irtak be, sokhelyütt a biztosok erőszakkal és fenyegetőzésekkel tudták ezt csak keresztülvinni, A magyar értelmű zsidóságot rákfnyszeritették arra, hogy zsidó nemzetiségűek' ntk vallják magukat1921-ben a Felvidék egy. "ijllló főnyi magyarságát 746.000-re szorították le. Pakots ezután statisztikai adatokat sóról fel, amelyekből kiviláglik, hogy a népszámlálási adatokat meghamisították. Bendszeres hamisítás folyt itt. Az elnök figyelmezteti Pakots Józsefet, hogy tartózkodjék az ilyen kifejezésektől. Élénk tiltakozás fogadja az elnök figyelmeztetését a Ház minden oldalán. Gál Jenő: Hát hol mondja el, ha nem itt? Pakols ezután ismerteti azt a bizalmas rendeletet, amelyet a cseh belügyminisztérium küldött a szlovensakói tartományi elnökhöz és amelynek 12 pontja például azt mondja, hogy általános elvként állapittatik meg a népszámlálás kontinuitása, vagyis őrködni kell azon, hogy az 1921. év és a jelenlegi népszámlálás adatai között feltűnő eltolódás ne mutatkozzék. Gál Jenő: Egyenes utasítás van a hamisításra. Pakots József: Nemcsak presztízs kérdése ez, hanem elsőrendű jogkérdés is, mert azt jelenti, hogy ahol 20 százalékot nem haladja meg a kisebbség, ott elveszti nyelvi jogait. Ilyen körülmények kőzött mindenütt, ahol ki tudják mutatni, hogy 20 százaléknál kevesebb a magyarság, a magyar nyelv elveszti eddigi jogait Ez ellen a legmesszebbmenően kell küzdeni. (Élénk helyeslés és taps.) — Idegen szellem terpeszkedik a bérces Erdélyben. Ne vájkálják még szentségtelenebb kezekkel amúgy is égető sebeinket, mint az egész magyar nemzeti lélek tolmácsolója szólok a kormányhoz és kérem, keressen módot arra, hogy a kisebbségek védelmi joga alapján a Nemzetek Tanácsa előtt ezekre a sérelmekre orvoslást szerezzenek. Élénk helyeslés és hatalmas taps köszönti Pakota József beszédét, Bethlen a népszámlálásokról Gróf Bethlen István: Előre bejelentem, hogy nyilatkozatomban pontosan kerülni kívánom azt a hibát, amibe szomszédaink beleesnek. Nem akarok egy szomszédos állam belügyeibe beavatkozni, jóllehet a kisebbségi kérdésről van szó A magyar nemzetnek joga van panasszal * Népszövetséghez fordulni Mi ebben a kérdésben nem fordulunk « Népszövetséghez, annak magyarázata nem az, mintha nem lenne elég okunk erre., hanem at a körülmény, hogy maga a kisebbség fordult már panaszával a Népszövetség elé, I