Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-11 / 8. szám

r-f trm "pjiüav H. 13 Pengő havi részletre Standard i Hálózati 23 „ „ „ Philips < RádlAk Kerékpárok Varrógépek Gramofonok csekély részletfizetésre 81 Déry Gépáruház. °r"m0,0^T«^0^u1?e0iy agyar i 22 Az öregúr hirtelen abbahagyta a sétát, elmosolyodott. Néhány verssor jutott az eszébe, rendesen maga ele mondotta őket: ...Ha egy uri lőcsiszárral Találkoztam, bevert sárral. Nem pöröltem.' Félre álltam, letöröltem.., __ Gyors lépésekkel indult meg az asztala felé. A gondok lemaradtak az arcáról, néhány nagyon mélyre vágódott rér^s Jelezte csak már, hogy itt bizony gyakori vendégek ezek. Kéziratpaksamétát keresett elő, a hun trilógia második részét. Elgondolkozott. ... A feketeruhás, érdemrendes, cifrázott beszédű akadémiai urak messze voltak tőle már nagyon. Más képeket látott most maga előtt: szilaj, vad lovasok száguldoztak tajtékos paripákon és harci lárma töltötte meg a levegőt. Keményvágásu, napbarnított legények' vonultak el előtte, fényes fegyverzetben, csillogó kardokkal, melyeket keményen tartottak a csatákban izmosodott markok. Tündéri menet volt ez: nem mult, de jelen, ő maga ls ott volt a ragyogó seregben, ott, egész az élen: karddal, izmosan, semmitől nem rettenőn, — ő, az Isten kegyes-kegyetlen, hatalmas ostora ... Ugy érezte, hogy az alakja megnőtt, a kopottas fekete ruhán arany veretek virágoztak ki s hatalmas karddá sulyosodott kezében a ceruza, — igarabban érezte magát önmagának", mint valaha is... Ajtócsapódás hallaltszott valahonnan, elment valaki, vagy jött. Néhány pillanatra odafigyelt. Szája, mely irás közben kevély királyi gőgbe merevedett, most jóságos mosolyra szelídült. A kritikus jutott eszébe, aki minap megírta: * Arany János versei mögött hiába keressük a költőt, szemérmesen vonul ő el a hősei mögé, semmit sem árul el önönmagáról, — akárcsak eavkoron a görög Home~os...« Újra irni kezdett: uira Etele volt, a népeket igázó, országokat törő, hatalmas hun király. ...Eszébe se jutott a régi kis diák. aki a a debreoeni kollégium öreg falai között színésznek álmodta önmagát... ' 4 \ fantaszta A' mindig kedélyes, örökkön nyugodt, mosolygós szájú ember tüzes hitek apostolává nőtt: — Ami eddig volt: játék" volt. Tudom, a népnek mese kell s én irtam is mesét eleget. De hiszem, hogy másvalami is kell, nemcsak mesé... Az ellenreformáció kardinálisa »Kalauz«-nak nevezte ezt a valamit.., En sehogyse nevojem: megcsináltam! A pártklub bőrfoteljébe/ elnyúló mamelukok a képviselőknek kijáró figyelemmel hallgatták az izgatott beszédet. Tisza Kálmán, — a generális — megtanította bólogatni az embereket. — bólogattak ezek most is. Valaki mégis szólalt a szivarja füstje mögül: — Hátha le azt mondod. Móric, hogy megcsináltad. akkor bizonyos, hogy alaposan meg is van csinálva. A beszélésbe lelkesedett ember nem figyelt a közbeszólásra, észre se vélte. Szakadozott mondatokban, önmagával vitatkozva, beszélt tovább: — Kárpáthy Zoltán s a többi... Igen: erősnek, szépnek, tölgyfából hasítottnak mintáztam őket, de az ő erejük csak papireről... Ezek eddig mindig csak kicsinyes, játékos iniaturok |ría: [arnó József dolgok voltak: játék a szavakkal, játék az emberekkel... Ezeket olvasni szórakozás, időtöltés ... — Kérlek", képviselő ur, ne bántsd a legnagyobb magyar regényírót! — szellemeskedett valaki. — Egyszer már meg kell mutatni, hogy ami van, rosszul vanl Hát most megmutattam!... Hogy nemcsak mult van, de jövő is, — sivár magyar jövő... S ha van még erős, becsületes, élni akaró és merő ember ebben az országban, hát ez mind arra kell, hogy ez a jövő másmilyen legyen! Jobb! Pusztul az ország, pusztul Európa, háború háborút követ s minden uj háború azt mulatja, hogy a régebbiek pusztítása, öldöklése ártatlan gyerekjáték volt csak... S nem okul senki, ugy állunk itt, mintha bizonyosak lennénk, hogv a világ ezer év múlva is ugyanilyen vi'.ág lesz, mint most ezen az álmos délutánon... Nem akarjuk meglátni, hogv uj dolgok, eszmék forrnak, vajúdnak, születnek körülöltünk! Hogy van egy uj osztály: a munkásság... Hogy az izmos főurak helyét hasas bankárok foglalják el... Hogy megszületett egy misztikus lehelőség, melyből egyaránt lehet Isten, vagy ördög: a technika... Hogy uj veszélyek teremtek: egyre több az ember s egyre kevesebbre van szükség... S senki se akarja észrevenni, hogy megváltozott a dolgok végtelen sora s hogy ez a fejlődés száz év alatt fejtetőre álli* mindent ... — Nem értem, Móric, — szólt üözbe egy pofasrakállas, mosolygósarcu képviselő, — uj pártot akarsz alapítani, vagy megint írtál egy regényt? — Regényt irtam: a cimc hogy »A' jövő század regénye*. ~ — Ejha! Utópisztikus regény? Hol lehet rá prenumerálni? — Nem! Nem utópia! Ez nem játék', hogy »lalán igy is lehet®, nem ábránd, hogy »ejnye, de jó lenne* s nem is travésztált jelen... Én a mai idők' logikus folytatását irtam meg! Egy öregúr megcsóválta a fejét: — Nagyon okos fiu vagy te, Móric, de az a fa nagy lesz még a te fejszédnek' is! Divatosan öltözködött ficsúr fontoskodott előre, hogy lehetőleg sokan vegyék észre a jeleriétét: — Nagyon, nagyon érdekes dolog ez..« beszélj bővebben róla... Halk' moraj futott végig a klubszobán: Tisza Kálmán jött be, a »generális*. Hirtelen eleven élet támadt a bőrfotelek álmos seregében. Az iró hallgatói sorra árnyéknak szegődtek a pártvezér háta mögé: mert hiszen nagyon érdekes dolog lehet a jövendő, de egy politikai karrier biztosítása még sokkal érdekesebb... « Nagyon keserű volt a szájaize, mikor benyitott a szobájába. Az üres* beszélgetések emléke megfájditotta a fejét s most unott, undorodó arccal készülődött a lefekvéshez. A szeme rátévedt az Íróasztalon heverő irdatlan papirhegyekre: teleirt lapok, százan és százan, rendben egymásra rakva... Egy regény... Nem! Nem egy. hanem a regény.A jövő század regénye!... Odament az íróasztalhoz s ideges mozdulatokkal csinált helyet magának a papírlapok rendetlenségében. Egy papírszeletre felírta: ELŐSZŐ. ...Lázas gyorsasággal, az olvashatatlanságig elnagyolva, szaladtak ki a tolla alól a betűk: — örök. bar*-.,, AHiI^dos fegyverkezés... soha nem képzelt borzalmakat hozó háborúk... A folytonos fegyverkezési verseny iszonyú pénztömegekéi köt le: '('pékben, mik hasznot nem hajlanak, építkezőkben, melyek nem jövedelmeznek és embertömegekben, akik nem dolgoznak... Az államadósságok egyre nőnek, egyre súlyosabbak az adók, egyre nehezebb a munkás, az iparos és a földmivelö helyzete, mig a szédelgő vállalkozónak, a pénzhajhászónak egyre több alkalma nyílik a könnyű meggazdagodásra... Az óvilág elveszti az erejét és az újvilág ereje egyre nó..< Az újvilágban van még hely elég: a jezsuita, a philosoph, a trónvesztettek pereputtya, a száműzött lázadók, a feltörekvő iparosok, a szédelgő csalók, a találmányok lángelméi és a hóbortok futóbolondjai, — mind-mind kimennek a régi világból: az uj világban mindenki talál helyet... S az elemeknek ez ai keveredése megváltoztatja Amerika jellegét A sok hazasiró eszme befolyást követel a maga számára Európa ügyeibe. S Északamerikának könnyű dolga lesz: a közlekedés tökéletesedései közelebb viszi hozzá az Övilágot... S Amerika gazdag: pénzforrásai kifogyhatatlanok, földje gazdag, bevételei húszszorosán túlhaladják a kiadásait... t Ez a jövő: örök harc mindenütt. Tőke éa munka, ővilág és Újvilág. Istenember és emberállat. , . S ez nem fantázia, ez nem Képzelet, — eZ a biztosan bekövetkező jövő... ...Mégis azt hiszem, hogy ez őrökké nertl folyhat igy: hiszek annak a találmánynak a létrejöttében, melyet ezredévek óta keresnek az emberek'. Egyszer mégis meg fogja találni valaki! ...S ez a találmány fogja halárait kiszabni az örök harcnak, ez fogja lefegyverzésre kényszeríteni az egymás lemészárlására készen-1 álló milliókat, ez küldi vissza a kohóba az ágyukat és puskákat, hogy ott dolgozó gépekké olvasszák és öntsék őket... Ez szünteti meg az őrült fajgyűlöletet, ez szünteti meg a vámhatárokat, a monopóliumokat 8 mégis gazdaggá, hatalmassá teszi az országokat... Megszünteti a halálbüntetést, a börtönöket: a civilizált társadalom ellenségei számára talál olyan büntetést, mely az égési emberiség hasznára lesz s őket is megjavítja.. Benépesíti a pusztákat, folyamokat vezet a Szahara belsejébe s elveszi a tenger félelmetességét... Meghosszabbitja az emberek számára a napot s megrövidíti benne a munkát. •' — Olvastad'- ^ A fiatal kritikus fölényesen legyintett: • — öregszik már... Hol van ez a mindenünnen összehordott zagyvaság az ő régi, nagy alkotásaitól?! Az »Erdély aranykoraitól? A »Magyar nábob«-tól? , (Folyt EŐv.) 1?;: » 1* melltartók JC m^QLhaskötők orvosi rendelts szerint legmodernebb. legolcsóbb 8! Stetneménál, KHIcsey-ucca 12. sz. Nyugdíjas katonatisztek államiak előkelő vállalatnál krnvelm«-s állást kaphatnak. »Uri £oglalkozás« jeligére Magyar Hirdető Iroda Szeged. i. 2 PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAK0CZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, ,fóhirnevti találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 86