Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-10 / 7. szám

1931 január i iö. DfiT>lW\r,Y41?01ÍS7AG Hatmillió pengő adót fizetett Szeged polgársága az elmúlt évben Kétszázezer pengővel növekedett az adóhátralék (A Délmagyarország munkatársától.') A városi adóhivatal most állította össze az együttesen kezelt állami és városi adókról és a közadók módjára behajtandó közkövetelésekről szóló évi statisztikát, amely érdekes és a gazdasági helyzetre rendkívül tanulságos adatokat tartalmaz. A kimutatás szerint a mult évben julius elsejétől december utolsójáig 98M6 pengő értékű adót fizettek be boleltában a szegedi gazdák és az adóhivatal 31.780 pengő értékű bolettát váltott be olyan esetekben, amikor a bolettás gazdának nem volt adótartozása. A szegedi bolettaforgalom tehát az elmúlt év második felében, a bolettakorszak első félévében kereken százezer pengő vólt, lényegesen kevesebb, mint amennyire számítottak a boletta kigondolói. 1930-ra Szeged lakosságára 6,198.110 pengő együttesen kezelt adót vetettek ki. Ebből befolyt 5,965.059 pengő, a hátralék tehát 533.050 pengő az 1929. évi 300J000 pengős hátralékkal szemben. A hátralék tehát egy év a1 att kétszázezer pengővel növekedett. A befizetett adókból a város 2,510.258, az állam 3,615.170 pengőt kapott. Az előirt általános kereseti adó 659.724 peü"gő volt, befolyt belőle 488.010 pengő, a 343.599 pengőben előirt alkalmazottak kereseti adójából 300.000, az 1930—1931-re előirt 63.454 pengő inségadóból 38.980, az 1,056.965 pengő községi pótadóból 994.239, a 331.256 pengő vízdíjból 305.749 és a 316.728 pengő útadóból 303.002 pengő folyt be. Ezek' az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági válság milyen óriási arányú rombolást végzett a közgazdasági élet minden ágazatában és a magánháztartásokban egyaránt. Próbaper a város ellen a fiadiévelc beszámítása Körül A közigazgatási bíróság csak a nyűg ülj bavonulás alkalmával dönti el a pert (A Délmaggarország munkatársától.) Szeged város hadviselt tisztviselői már évek óta érdekes harcot vivnak a város hatóságával a hadiévek beszámítása körül. Az érvényben lévő rendelkezések szerint ugyanis a tisztviselők szolgálati idejébe beszámitandók azok az esztendők, amelyeket a háborúban töltöttek el, tehát nem teljesíthettek városi szolgálatot. A hadiévek beszámítása azoknál a városi alkalmazottaknál, akik hadbavonulásuk előtt is a város szolgálatában állottak, tehát a város valamelyik hivatalából vonultak be, nem vitás. Ezek, ha kérték hadiéveik beszámítását, kérelmüket minden további nélkül teljesítették és ha nyugdijbavonultak, nyugdijukat nem a város szolgálatában tényleg eltöltött esztendők arányában állapították meg, hanem hozzászámították a hadiéveket is. Vita csak azokban az esetekben támadt, amikor a kérelmező tisztviselő nem a várostól vonult háborúba, amikor hadbavonulása előtt még nem állt a város szolgálatában, hanem csak a háború, illetve a leszerelés után került a városhoz. A város hatósága az ilyen esetekben mindig megtagadta a hadiévek beszámítását és ezeket a közgyűlési határozatokat a belügyminiszter is jóváhagyta. Az érdekeltek azonban ugy érezték, hogy méltánytalanság történt, hogy hadiszolgáI Iataikat nem értékelik annyira, mint azokét, akik a háború előtt is városi alkalmazottak voltak és [ ezért elhatározták, hogy próbapert indítanak a város ellen és a közigazgatási bíróságra bizzák a vitás kérdés eldöntését A próbapert dr. Széli Béla tb. árvaszéki ülnök indította meg, aki csak a háború után került a városhoz. A közgyűlés elutasító határozata ellen panaszt nyújtott be a közigazgatási bírósághoz, amely most hozott ügyében határozatot és az pénteken érkezett le Szegedre. A közigazgatási bíróság — nem döntölte el a problémát. Megállapította, hogy ebben a: ügyben még korai lenne a döntés, hiszen annak értéke csakis abban az esetben van, ha az érdekelt városi alkalmazott nyugdíjba vonul. A kérelem elbírálására tehát csak akkor kerülhet majd sor, ha elérkezik a nyugdijbavonulás idéje. Akkor kérheti hadiéveinek beszámítását és a közigazgatási bíróság szűkség esetén akkor majd tisztázza az érvényben lévő törvények és rendelkezések alapján a jogi helyzetet. Ez a döntés most hosszú ideig tartó fegyverszünetet teremt, mert az érdekelt városi tisztviselők legtöbbje még fiatal ember és igy sok idő eltelik nyugalomba vonulásukig. Ahol a rokkantak laknak Mankók és tolókocsik -vándorlása a -városba a Kecskés-telepről „Ezt a telepet az asszonyok tartfák el., nek 30 kiló hus ." — ÍOOO ember(A Délmagyarország munkatársától.) Hat esztendővel ezelőtt, a lóversenytér mögötti lapályos részen kőmüvesszerszámokkal a kezében megjelent egy férfi és hozzálátott egy ház megépítéséhez. Néhány hét múlva ujabb telepesek érkeztek a parcellákra és ujabb falak emelkedtek a puszta közepén. Négy-öt év elteltével száznál is több ház állott a v&suti sínek mögött elterülő részen. Egyszer csak azután egy hatalmas társzekérről lepakolt egy fűszeres, később egy borbély, majd egy kocsmáros érkezett a telepre — amelynek a neve ekkor már: Kecskés-telep volt. És megkezdődött az élet és ugyanekkor — a panasz... A telep lakói közül jóformán valamennyi hadirokkant: egyik kéz nélkül jött haza a nagy pusztulásból, a másik a szemevilágát hagyta ott, a harmadik csinos falábat kapott örök ajándékul... Most pedig kárpótlásul: aki 25 százalékos rokkant, havonta egy pengőt, aki 50 százalékos rokkant az 16 penaőt, a 75 százalékos rokkant 32 pengőt, a 100 százalékos rokkant pedig egy hónapra 82 pengői kap... Ilyen összegekből kell megélniök a telepieknek, mert ezenkívül melléKkeresetük alig van. Az egyik telepes például, aki 75 százalékban munkaképtelen, hetedmagával kiizködik. Öt apró gyerek Iesi a kenyeret, a hatodik gyerek pedig most van útban, » A kora reggeli órákban megmozdul a telep. A fehér országúton fekete alakok ballagnak a város felé. Mintha egy temető lakói keltek volna fel és igyekeznének megostromolni a várost Mankók, tolókocsik alatt csikorog a hó... A félkezü örül, hogy legalább a múkeze nem fázik, a vak, hogy nem látja gyermeke elkékült arcát A hátakon kosarak, keféK, seprűk hintáznak a dermesztő szélben... A férfiak mellett sovány, munkától és nélkülözéstől elkínzott asszonyok cammognak. SZIBÉRIA 1910 cár parancsára) a 1egbá|o?abb moztszinésznő Dolor es Costello főszereplésével a jövő hét attrakciója. Korzó Mozi. Ezek az asszonyok arról hiresek, hogy. ők tartják el a családot. Amit a férfi keres a kosarak, seprők eladásából, az alig pár fillér. Dolgoznak hát az asszonyok is. Takarítani járnak a városba, azt lehet mondani, hogy reggelente a Kecskés-telepi asszonyok takarítják ki a várost A férfi legtöbbször otthon marad, a gyerekre vigyázni, főzni, takarítani.. • És ezek ugyanazok a férfiak, akik: valamikor virágosán indultak a menctszázadokkaL A telepiek panaszkodnak: messze van a város, kivált igy télviz idején. Lehetne ugyan a vágóhidtól villamossal is menni, de kinek van itt anngi pénze, hogg villamosra teljen f Találkozunk egy rokkantai. Régi, rongyos katonaköppeny van rajta, feje födetlen. Igy panaszkodik: — Kitettek minket ide, a világ végére, talán azért, hogy ne lássák a sok nyómorékot, talán azért, hogy ne lábatlankodjunk az egészségesek között... El is volnánk mi kérem, nem háborgatnánk senkit, de a nyomor, mint az éhes farkasokat, csak beüz a városba... Lelketlenség volt minket idetelepíteni ... Egy másik telepi is panaszkodik: — Egyetlen használható kut van az egész telepen. Ide járunk vizért. Tőlem például olyan meszsze van a kut, hogy napjában csak egyszer hozhatok vizet, mert nem hagyhatom őrizetlenül a gyermekeket Nincsen világítása a telepnek. A sok nyomoréi este tér vissza a városból. Koromsötétben kel elbotorkálnia a lakásáig, mert a telep uccáii még csak egy árva gyertya sem ég... 150—160 házból áll a telep, de lakik benne kő rülbelül ezer lélek... Azonban nincs sehol a; országban falu, telep, amelyik ily. szegény, lennt mint ez. A telep nábob ja egy rokkant, akinek nyolc hold földje van. C az irigyelt, aki dúskálhat minden jóban, aki ha éppen kedve tartja, még villamoson is bemeht a városba... Lakik még itt néhány vasutas é. postás, de a többi lakós: koldusszegény. Mit mond például a telepiekről a fűszerest — Ezt a telepet asszongok tartják el, meg — én Hitel. Ameddig birom. Hogy mi fogy legjobban Krumpli... Hát mit vásároljanak mást? Vannal áruk, amiket nem is tartok, mert nincs rá vevő.. De a legérdekesebb dolgot a telep mészárosé mondotta el: — Hetenként maximum 50 kilogram hus fogy el, főleg marhahús. Bor jut nem is vágok mert arra itt nincs pénz... 1000 ember egy héten 50 kilogram hust fo gyászt... Egy dolog ismeretlen Kecskés-telepen: a házbér Itt mindenki a saját házában lakik, leginkább egyszobás-konyhás lakásban, amelyet a gazda sajátkezüleg é pitett fel. De szörnyű teher nyomja a telepeseket: a házépítésre felvett Paksz-kölcsön törlesztése. Ez viszi el minden pénzüket és inkább a szájuktól vonják el a falatot, csakhogy a törlesztés rendben legyen. Gondbaborult arccal járnak az emberek: kenyér kellene, fára lenne szükség..., de miből? A *ki«t fehér házikók is, jégvirágos ablakaikkal szomorúan nézik az uccát... Belvárosi Mozi Jannár 10, 11-én, szombat, vasárnap Da|or Gizi, Somiau Arflinr, Oöfh Sándor, Gömörl Vilma paridéi alakításával: Az orvos titka végig magyarul beszélő nagy dráma 8 (elvonásban. — És a Kísérő mtlsor. Elíadások kezdete 5, T, 9. vasár- éa ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Jannár 10, 11-én, szombat, vasárnap ZORO és HURD legpazarabb vígjátéka 8 felvonáibaa: Teli Vilmos és fia A rk a Zenésnek 611 a világ. Tmn, Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- éa ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor