Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-31 / 25. szám

1931 február 1. DÉLMAGYARORSZAG 13 Pengő havi részletre Steisclarcl 23 » n Kerékpárok Há!«?a»i Rádiók Varrógépek Gramofonok c»e'' ély ré»zletflzeté*re 81 Déry Gépáruház. 0romo,on^Tr0~uhc5: ••wini—mw i 11 iii' ••'iw— nncmmmi i w wtmnHnp'iv PIHftiTTfH ÉS ELINDULNAK REOÉNY Irla: Kassák Latos 11 — Nem takarodtok haza. a fene a dolgotokat! Panni fejőben egyszerre átváltoztak a fantáziák, ő is fölült, de a másik ekkor már állt sr Ijedten megszeppenve bámult az ember felé. — No menjetek, mert közétek ütök! A fiu fölkuszott a partra s innen szólt viszs;ra a másiknak parancsolói!, majdnem durva bangón: — Mit ülsz még! Mért nem jössz, azt akarod, valami bajunk legyen? Panni is fölmászott az árokból s szótlanul megindultak, Mi is volt hát ez? A fiu valóban győztesnek' érezte magát. Hiszen az egész inkább csak kaland volt az ő részére. Nem az első ilyen esete volt ez. Igaz, hogy a többi más elindulásu és egészen más izü volt s azok nem is nevezhetők sz ő legbensőbb titkainak. Határozottan sejti, hogy az anyjának is tudómása van a közte és a szobalányuk között lévő viszonyról. Talán az apja is tudja, a szülei mindent közösen szoktak elhatározni. És ő észrevette, hogy mesterségesen minden ugy rendeződik körülötte, hogy a szobalány az övé legyen. De ha most visszagondol ezekre az éjszakai esetekre, akkor valami keserű íitóizét érzi. Ma minden máskép tőrtént. Itt lépeget mellet'e a pajtása s ő néhány öllel magasabbnak és veszedelmesen erősebbnek érzi magát nálánál. Csodálkozik, hogy a másik ezt nem érzi és nem fakad sirva kicsiségében. Panni néha átpillant hezzá, először üres, ijedt szemekkel, aztán valami odaadó boldogsággal telik meg a tekintete. . De még mindig nem szólnak egymáshoz. Panni is éppen ugy, mint a fiu, önmagával van elfoglalva. Nem szokta boncolgatni a dolgok rejtett értelmét s most sem az eszével dolgozik, ennyire ébren még sohasem érezte magát s mégis minden kimondhatatlanul csöndes, derűs és simulékony körülötte. A fák leveleiről mintha valaki lefújta volna a port, csillognak a napfényben, illatos szagokkal van tele a levegő. Téved a fiu, ha azt hiszi, hogy ő nem látja most annak minden nagyszerűségét. De mért beszéljen erről. Igy van ez jól, ahogyan van. Milyen boldogan hozzásimulna, érzi, valósággal föl tudna olvadni mellette, de fél, hogy valaki megint odaáll eléjük s mint valami korbáccsal, szétkergeti ''•ket a szavaival. A villamos állomáson a fiu megváltotta a legyeket s mikor az egyiket Panninak átnyújtotta, hangosan elnevette magát. A lány szembe nézett vele "és azt mondta: — Nemsokára otthon leszünk. Panni pontosan ugy érkezett haza, mintha nz iskolából jött volna meg. Ha az anyáknak általában nem kristályüvegből lennének a szemeik, akkor Greinerné is észrevehetett volna egyet-mást a lányán. De ő csak azt látta, hogy Panninak szinte kisgyerekesen jó ksdvé van és egészséges mohósággal fogyasztja az ebédet. Ez nagyon jólesett az Anyának. Alacsony termetű, de szépen kifejlődött lány volt Panni, ő azonban azt szerette volna, ha megnyúlik kicsit, igazi szép nő fejlődik ki belőle. Most is, hogy látta a falatozását, ilyesmire gondolt és meg-raegbiztatgatta. — Lálod, hogy ugy pusztítok el mindent, mint a sáskák. Az iskolában mondták, hogy sáskák tőrlek be az országba s elpusztítják n gabonát. Szeretnék ilyen sáskákat látói. Gondolod, hogv az itteni mezőkre is eljönnek? — Hol vannak erre mezők? Tudják az ilyeo ronda állatok, hogy merre menjenek. Panni befelé jőizüen mosolygott. Mi az, hogy erre nincsenek mezők? Alig tudta visszatartani magát, hogy ne kezdjen el mesélni a hegyoldali kis erdőről, a puha magas fűről és egyebekről. De okos volt ő is tudott hallgatni, ha kellett. Hagyta, hogy az Anyja beszéljen. S az még mindig a sáskáknál tartott Arról beszélt, hogy emiatt a pusztító fajzat miatt megint minden drágább lesz a boltokban. S érezni lehetett, hogyan válik egyre szintelenebbé a hangja, a mondatai hosszan elnyúlnak, mint a gyönge tészta. Panni ebéd után egv ideig még otthon motoszkált a lakásban, de nagyon érdektelennek és jelentéktelennek talált maga körül mi> dent. Fogta a táskáját és lement az uccára. Megint kegyetlen volt a hőség. Céltalanul bolyongott. Az emberek lekókadtan jöttek-mentek körülötte s olyan porosak, lehasználtak voltak, mintha valami szennyes veremből másztak volna elő. Senki ismerőssel nem találkozott s hirtelen nagyon magányosan érezte magát. Fájó. megválthatatlan árvaság volt ez. Ferire gondolt s szinte kibírhatatlanul vágyakozott rá, hogy mellette lehessen. Kőrül-kőrül járt a kis parkocskában, ahol legutóbb is találkoztak, de itt csak idegen emberek üldögéltek a padokon. Megindult s anélkül, bogy gondolt volna rá. lábai elvitték a fiu lakása felé. De ott sem találkozott vele. 5 aztán is hiába vágyakozott utána, napokig nem tudott vele összeakadni. Telefonálni nem mert. hátha most igy a távolból gorombán és elutasítóan beszélne vele. Gondolta, tal$n ott kint az erdőcskében találkozhatnának. Tudja, hogy szerel az igy csavarogni a városon kivül. Elképzelésében látja maga előtt, nyakában a túratérképpel, foszforos órával a csuklóján s szöges, nagy bakancsokkal a lábain. Másnál komikusnak találta volna, hogy igy sétál ki a hegyoldalba, de kétségtelen, hogy Ferinek minden nagyon jól illett. Egészen más, mint a többi fiu. Sokkal szebb és sokkal okosabb. Végigment az uton. Egyedül volt. Sokáig az erdőcskében sem találkozott senkivel. Aztán valahonnan beliebbről lármát hallott, arrafelé indult. Idegen fiuk' kézi lapdával játszottak egy tisztáson. Mezítelenek voltak, egyetlen úszónadrágban hancúroztak", testük majdnem fekete volt a naptól. Az első pillanatban nem tudta, kik ezek, megijedt, vissza akart fordulni. De azok már meglátták, egy, kettő ab'oahasyta közűiük a játékot és feléfutottak. Kettőt ismert közüb'ik, ezek voltak azok, akikről Évinek is beszélt. A többiek is körégyültek és egyszerre legezi ék. — No mi az. burzsujka? Ne félj, ha vadembereknek is láismnk, ilyen szép kislányokat nem eszünk meg. Penni idegesen mosolygott és gyorsan beszélt, hogy alig tudtak' etrvmás mögött eligazodni a szavai. A kamaszok heccelődtek. de azért nem bántották a viselkedésükkel. Panniból elpárologtak a félelmek s már egészen érdekesnek találta a .iársaságot. Leültek, sokáig ottmaradt köztük. Uj, elölte eddig ismeretlen dolgokról hallost tőlük. Erósen alkonyodott, mikor hazafelé indultak. 6 villamosra szállt, a többiek gyalog vájtak neki az útnak. (Folyt, kőv.) Szeaed sz. Wr. városi sxin&ds Szombat este 8 órai kezdettel Bérletszflnet Máfyás király szerelme Történelmi daljáték 3 felvonásban. Szövegét irta Géczy István, Zené'ét szerzette Stephanidesz Károly* Rendezi: Sziktai Jeni Vezényli- Fridi Frigyéi, Személyek: Mátyás király - - — Komorovszky kapitány — — ltreb?7. boroszlói polgármester _ — — — 'Anna. a felesége —• —« — Borbála, a leánya — — — Katarin*, frájja — — — Veronika. markotányosnS Poltz lovag — — — — — Tóbjás. a fegyvernöke — *• Vidra. Mátyás udvari bolondja — — — — — — Báthory István — — — — Kimzst Pál máramarosl főispán — — — — — Csunor Miklós erdétvt vjdt — Rovorella. pápai követ —• — Stemberg Zdenkó cseh kormányzó Glavjna, lengyel követ — — Dubjnszkv, lengyel követ — — Lórinc, Mátyás Íródeákja Hadnagy — — — — — Lengyel kém — — — — Elsó polgár — — — — Muskétás hadnagy — — — Muskétáa —• — — — — II. polgár — — — — — I. Herold magyar — — — II. Herold boroszlói — — Tolnay Andor Fülöp Sándor Arany József Varga Teri Sz. TsSijön Lenke mu. Sz. Patkós Irma Sebők Stefi Horváth József Károlyi ViluuM Veszély Pál Szilágyi Aladár, Ajtai K. Andor Hortobágyi A. Fáy Béla Sümegi ödön Rónai Imre Marinkovics $. Sándor Stefi Rónai Béla Balogh János Ácsai Rezsfl Gaál Ferenc Csonka Antal Bereng József Ekecs János Glasz Károly PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTTATOTT 1841-BEN KELT KIRALTI 8ZABADAL OMLEVKLLM, ALAPTŐKE ÉS TARTALÉKALAPOK 53 MILLIÓ PENGŐ SZEGEDI FIÓKJA VÖRÖSKAKTT-UTCA T. SJÍCHENYI TÉSW, T E LS r O H 8 T A M * T»iry •« Sflrfftnyolm: COMMERZ. FOLYÓSÍT MnroENNEMŰ KÖLCSÖNÖKET ÉS HITELEKET JÓL GTŰMÖIXSÖZTBT FOLYÓSZÁMLAMtöLCS_. TAKARÉK. ÉS FOLY BETÉTEKET FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGÁVAL. MEGJELENT UMBERTO NOBILE tábornok könyve: AZ „STSUr ÉSZflKSBWKI UTJfl 432 oldalnyi mű, az expedíció tagjainak fényképeivel. Illusztrációkkal és térképekkel. 0 könyv bolti ára 10 P, a Délmagyarország előfizetőinek 7 P.