Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-30 / 24. szám

153í]anu?r 80. DÉLMAGYARORSZXff 3 A Gubacsi-uti posiarablóH ielfes beismerésben vannaH Az elrabolt pénzből f>étezer pengőt megtalölialc Budapest, január 29. Hivatalosan jelentik": Napokkal ezelőtt megjelent a főkapitányságon Friedrich Gyula mész árossegéd, aki elmondotta, hogy a Gubacsi-uti postarablással kapcsolatban fontos bejelentést tud tenni. Kihallgatásakor elmondotta, hogy egy hónappal ezelőtt Tánczos Mihály 32 éves hentessegéd rá akarta beszélni, hogy vegyen részt a postarablásban. Valószínűnek tartja, hogy a rablók egyike ez « Tánczos volt. A' detektívek hosszú ideig keresték Táncrost, mig végre a gyűjtőfogházban találták meg. Tánczost ugyanis december 20-án zsebtolvajlás miatt letartóztatta a rendőrség. A főkapitányságra vitték és ott hosszas vallatás után bevallotta, hogy ót is bevették abba a társaságba, amely a Gubacsi-uti postarablást elkövette. A társaság tagjai Mrázik János 28 éves hentessegéd, Namesnyik Géza 29 éves hentes és Dávid József 27 éves pékséged. A detektívek ma délelőtt kimentek Namesnyik Géza lakására és őt, valamint Mrázik Jánost sikerült is elfogri. Mráziknál 3150, Namesnyiknál pedig 2000 pengőt talállak. Valószínű, hogy a negyedik rabló, Dávid Jóteef is hamarosan kézrekerül. Budapestről jelentik: A rablótámadás tetteseit, Mrázik Jánost és Namesnyik Gézát ma délben kivitték a Gubacsi-uti postahivatalba és a helyszínen eljátszották velük a rablótámadást, majd keresztkérdések alá fogták őket a szökésben levő Dávid József hollétét illetően. Kiderült, hogy Mrárlk már egy év óta forgatta magában a rablótámadást, mig végül sikeresen elkövették. Dávid ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délután 5 óra után nyitotta meg Somogyi polgármester a folytatólagos kö7gyülést. A napirendnek már csak az a része volt hátra, amelven az indítványok szerepeltek, köztük a két szinházi indítvány is. Az érdeklődés elég nagy volt, a széksorok, a karzatok is megteltek, bár p rendőri készültség erősen megrostálta azokat, akik c. karzatokra igyekeztek. Az első indítvány dr. Grünei Istváné volt. Indítványozta, hogy irjon fel a közgyűlés a kormányhoz az ingatlan forgalom felszabadításáért A kisgyűlés azt javasolja, bogy a közgyűlés adja ki az indítványt a polgármesterinek, ihpgy a szakbizottságok meghallgatása után megfelelő javaslattal terjessze ismét a közgyűlés elé. Dr. Grüner István a kisgyűlés javasUti't nem fogadja el. Az ingatlanforgalom felszabadítását tőntosabb érdeknek tartja — a színház-ügynél A birtok megkötöttsége káros az egész gazdasági és hiteléletre. Elmondja hogy a mai megkötöttség mellett milyen lehetetlen esetei: adódnak. At egyik gazda néhány négyszögöles területet hagyott az egyházra, hogy az országút mentén szülei emlékére keresztet állithasson. Két év óta számtalan hatóságot foglalkoztat ez a végrendelet, de az ügy máig sem intéződött el az ingatlanforgalom kötöttsége miatt Lehetetlen állapot az, hogy egy városban 1—2 holdas földdarabot ne lehessen akadálytalanul venni, vagy eladni. A külföldi hitel megszerzése az ingatlanforgalom kötöttsége miatt ütközik nagy nehézségekbe. Dr. Bodnár Géza csatlakozott az Indítványhoz. Az ingatlanok értékének 60 százalékos esését a kötöttség okozta Valihora István szintén elfogadja az indítványt VJtéz Bakonyt Imre a kisgyűlés javaslatához csatlakozik. Megállapítja, hogy az ingatlan kötöttségének kérdése nem közgazdasági kérdés, hanem rádiókörözést bocsátottak ki. (Budapesti tudósítónk (clefonjelen'íse.) A főkapitányságon csütörtökön délután és este a Gubacsi-uti rablás kibogozásán dolgoztak és most már teljesen tliztán áll a detektivfilmszerü bűncselekmény a rendőrség előtt. Az elrabolt pénz nagyrészben már a rendőrségen van, mert a szökésben levő Dávid József lakásán a padláson egy kofferben 1700 pengőt találtak. Az értelmi szerzők valószínűleg Mrázik és Dávid voltak, de nem lehetetlen, hogy a leleplező Tánczos volt a tervező, akit később nem akartak belevonni az üzletbe. Kihallgatásuk során elmondották, hogy január 8-án készültek a posta kirablására. Revolverrel, álarcosan lesbeálltak a posta előtt, de valaki megzavarta őket. A pénteki napot azért választották a rablásra, mert ezen a napon van a legtöbb pénz a postán. Szándékosan vettek magukra rongyos ruhákat. Amikor beléptek a hivatalba, rákiáltottak a tisztviselőnőkre: — Fel a kezekkel! A felszólításra az egyik tisztviselőnő elnevette magát, mert azt hitte, hogy csak viccről van szó. Ez meg is zavarta a rablókat egy pillanatra. A hivatal szerint az elrablott pénz 9900 pengő volt, a rablók szerint csak 9450 pengő volt a zsákmány. Valószínűleg az egyik rabló meglopta társait. Az elrablott pénzből 7000 pengő meg van. Mrázik elmondta, hogy d bűncselekmény elkövetése után tiz perccel ismét a postahivatalban volt és részvétteljesen érdeklődött a rablás részletei után. politikai kérdés, kz ingatlanforgalom megkötésére azért volt szükség, mert különben a háború után az idegen tőke összevásárolta volna a fronton vérmagyarok birtokát, már pedig azé az ország, akié a föld. Wolf Miksa megállapítja, hogy az íngatlankőtőtt-. ség háborús csökevény. Az országnak az a veszte, hogy a közgazácsági kérdéseket fs politikai szempontokból kezelik. Elmondja, hogy tőle megszállt területen lévő birtokait azért vették el, mert magyar, magyarországi birtokának ^jyrészét pedig más ok miatt vették el. Kéri as indítvány elfogadását \ többség ezután a kisgyűlés javaslatát fogadta el. Fzuíán került sor dr. Kogslowiez Károly inai^ ányára, amelyen városfejlesztési nagybizolíság kiküldését kérte a városfejlesztés tervének kidoljf>z«'sára. A kisgyűlés pártoló javaslatával került az indítvány a közgyűlés elé. Dr. Kogutowicz Károly felszólalásában elmondja, hogy az indítvány előterjesztésére a kultuszminisztertől kapott már régebben megbízást. Indítványának leglényegesebb része, hogy a közgyűlés alakítson egy nagyobb bizottságot, amely azután minden városfejlesztési problémával fog. lalkozhat. Ebben a bizottságban minden szakember helyet kap. A bizottság csak terveket, javaslatokat késziiene, de a közgyűlés hatáskörét nem érintené. Dr. Biedl Samu attól fél, hogy ez a bizottság is odajut esetleges konkrét javaslataival, ahová a csabornaügy került A csatornaügy eljutott odáig, hogy a polgármester el akarja készíttetni a csatornázás általános terveit. Megvan győződve róla, hogy az általános tervek költsége kidobott pénz marad, mert mire a város megvalósíthatná őket, már régen elavulnak az irattárban. Éppen ezért a bizottság megalakításához csak ugy járul hozzá, ha annak müjcődése nem kerül pénzébe sí városnak, Dr. nettre János bármennyire osztozik is Kogutowicz szempontjaiban, indítványát nem fogadhatja el és kéri annak napirendről való levételét. A kisgyűlés javaslata szerint a bizottságot a polgármester alakítaná meg, ami ellenkezik a törvényességgel, mert Albizottságot csak a közgyűlés alakiihat. De ellenkezik a törvényes szabályrendelettel fs az indítvány, mert a szabályrendelet szerint az albizottságokba csak városatyák választhatók. De törvénytelen lenne az is, ha egy társadalmi bizottság készítene elő olyan ügyeket, amelyeknek előkészítése a törvényes albizottságok hatáskörébe tartozik. A társadalom közgyűlési határozat nélkül is alkothat bizottságot, a közgyűlés izonban saját magát nem kicsinyítheti le egy H.ven társadalmi bizottság életrehlvásával, mert ezzel azt dokumentálná, hogy a városfejlesztési kérdések előkészítésére alkalmatlannak tartja önmagát bizottságait Is. Dr. Veress Gábor szerint szükség van a 'nagybizottságra. Ha a régi kigondoló bizottságok nem értek el eredményt, az azt bizonyítja,, hogy nem volt bennük szakember. — Ez megsértése az egész közgyűlésnek! —. szólnak közbe többen is. — Nem a közgyűlés által alkotott bizottságokra gondolok — mondja Veress Gábor —, hanem azokra, amelyek közül néhány már is működik, — A külvárosrendozö bizottság! Kortesbizott ságok! — szólnak közbe többen. Veress Gábor ezután azt fejtegeti, hogy a felvetődött számtalan probléma teszi szükségessé a nagybizottság megalkotását A cél az, hogy a város életében felmerülő szakkérdésekhez hozzászóljanak azon szakemberek is. akik nem tagját a Közgyűlésnek. Lájer Dezső furcsának tartja, hogy ma. amikor 3300 munkanélküli van Szegeden, harminc esztendős városfejlesztési program kérdésével foglalkozik a közgyűlés. Ez a program csak arra lenne jó, hogy • problémák elodázására adjon ürügyet A programszerüséget szükségesnek tartja, azonban a megoldásra váró problémákat mindenki ismeri, Ezek között az első a munkanélküliség. Pásztor József azt kérdi Veress Gábortői, hogy kialakulté a közvélemény okkor, amikor a város közönsége megalkotta ezt a közgyűlést, vagy csak akkor alakul majd ki, ha az indítványozott bizottságot megalakítja a közgyűlés? Veress Gábor azzal, hogy elveti a formalizmust, dicsérendő forradalmi szellemről tesz tanúságot. A közgyűlés hivatása, hogy alkosson, hogy ötleteket, eszméket termeljen. Ez törvényszerinti joga és kötelessége is. Ha Veress Gábor és Kogutowicz Károly szükségesnek tartja az eszmetermelést, miért nem jelentkezett másfélév alatt egyetlen eszmével, ötlettel sem a közgyűlésen. A túlhajtott formalizmusnak nem híve, azonban itt nem formákról, hanem törvényes rendelkezésekről van szó. A törvény és a szabályrendelet határozottan kimondja, hogy szakbizottságokat csak a közgyűlés alakithat és csak saját tagjaiból. A polgármesternek azonban joga van arra, hogy bizonyos szakkérdések tárgyalásához nem bizottsági tag szakembereket is meg hívjon a bizottság ülésére. Kijelenti ezután Pásztor, hogy bár alaposan ismeri, még sem tudja, hogy mi az Indítvány tulajdonképenl célja ? A közgyűlésnek minden szakkérdés tárgyalására van szákbizottsága. Felesleges tehát uj szakbizottságot alkotnt mert például a gyáripar kérdéseit nem vinné előbbre egy olyan bizottság, amelyben többek között — dr. Debre Péter kórházigazgató is helyet foglalna, ald szivesebben foglalkozik minden más kérdéssel, mint az egészségügy kérdéseivel. Harminc évro ma nem lehet programot csinálni, talán még egy évre sem, hiszen a világválság napi problémák megoldását sürgeti. A súlyos terhek alatt egész társadalmi osztályok sínylődnek. Itt van a kereskedelem, az ipar problémája, a földbérkérdés, a munkanélküliség, amely iránt a közgyűlés tagjainak nagy része nem tanúsít kellő érdeklődést Ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni elsősorban. Veress Gábor személyes megtámadtatás cimén szólalt fel ezután. Nem vállalja a forradalmiságot, A formalizmus ellen mondott szavai nem a törvényesség ellen irányultak. Azért nem jött ideákkal és eszmékkel a közgyűlés elé, mert nem szokott kiforratlan ötletekkel jelentkezni Dr. Szivessy Lehel elfogadja Kogutowicz inditHáromórás vita a közgyűlésen a „városfejlesztő nagyblzofitság"-ról Harminc évre ma nem lehet programot adni. a világválság a napi problémák megoldását sürgeti — mondották a hosszura nyúlt és sokszor szenvedélyes vitában A szinháziigy még mindig nem került napirendre — pénteken tárgyalják