Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-30 / 24. szám

Mm— IMin i II wi in 8ZB&EI). SceruesztOtég: Somogyi ucca *Z.Lem Telelőn - Kiadóhivatal, k«Ic»«nk»nyvtAi é* tegylroda Aradi ncca S. Telelőn j IJ-OO. ^ Nyomda : LHw I'DÓI ucca 19. Telelőn I 2ft->4 TAvlralI é* levélcím DélmogyaronzAg Szeged. mmmmmmmamumt^mtm iiiiniiiiiii m 11—111,1 A polgármester és Kant filozófiája Senki se vonja kétségbe, hogy a polgármester nagyon szereti városát. Elhisszük neki, hogy nála senki se volna boldogabb, ha megszűnnék a gazdasági válság, ha akadálytalanul folynának be a földbérek, ha virágoznék az ipar és kereskedelem, ha megindulna a magánépitkezés, ha uj uccasorok emelkednének a földbe sülyedt vityillök helyén és ha a közönség állandóan ugy megtöltené a színházat, hogy nem volna probléma a házikezelés fentartása, ellenben zavartalan gyönyörűséggel élvezhetnénk Dankó Pista szerelmének, vagy a Tevének művészi színvonalú előadását. Mondjuk és ismételjük, hogy a polgármester őszinte városszeretetét senki se vonja kétségbe. Ha van oka örömre, mi is osztozunk benne és ha küzködnie kell a nehéz viszonyok között a város vezetésének gondjaival,'mi sem vagyunk idegenek a nehézségektől, amelyek a városra nehezednek. Tagadhatatlan, hogy vannak egyes gyakorlati kérdések, melyekről nekünk más a véleményünk. Csak hogy példaként említsük, mi nem voltunk hivei annak, hogy akár a közkórházat, akár a gyermekkórházat felszívja az egyetem. Száz százalékig elismerjük, hogy az egyetemi klinikák felépítése és üzembe helyezése óriásit lendített Szeged közegészségügyén. Mégis az a hitünk, hogy az egyetemi oktatás öncélúsága mellett a város nem nélkülözheti a saját rendelkezése alatt álló közegészségügyi intézményeket, melyeknél nincs kitéve annak, hogy a hivatalos titokra való utalással ne szerezhessen tudomást esetleg egész polgárságát közvetlenül érdeklő rendelkezésekről. De ezúttal nem erről és nem a hasonló gyakorlati jelentőségű kérdésekről akarunk beszélni, hanem egy elvi jellegű elgondolást, véleményt, vagy teóriát akarunk szóvátenni, amely az utóbbi időben egyre gyakrabban szerepel a polgármesteri megnyilatkozásokban és röviden abban foglalható össze, hogy csak jót és szépet szabad mondani és irni a városról. A lokálpatriotizmusra, a körtöltésen belüli helyi hazafiságra való hivatkozással azt hangoztatja a polgármester a közgyűlésen, a dohányzóvá átalakult tanácsteremben, a szinház büfféjében és mindenütt, ahol közéleti emberekkel és kezüket a közélet pulzusán tartó újságírókkal érintkezik. Talán ebben a kérdésben egyet tudnánk érteni Szegednek a város sorsát aggódóan féltő polgármesterével, ha nem választana el tőle bennünket ebben a kérdésben — Kant filozófiája. A nagy königsbergi bölcs ugyanis, aki megírta egyaránt a tiszta ész és a gyakorlati ész kritikáját, nem kettős, hanem hármas egységben foglalta össze azt, amire a gondolkodó embernek az optimum elérése érdekében törekednie kell. A kanti hármas egység a jót, szépet és igazat foglalja össze és egyikről való lemondást sem tartja megengedhetőnek, akár az egyén belső világára, akár a közéletre való vonatkozásban. Péntek, 1931 január 30 Ara 1© fillér VII. évfolyam, 24. szám •••BMSKSnaS&SSIflnBMBHHHiH SIVHHH Itt látjuk az eltérést a polgármester és Kant filozófiája kőzött. Mi is akarjuk a jót és szépet Szegeden, de éppen a jó és szép elérése érdekében akarjuk az igazat is. Az a hitünk ugyanis, hogy csak a jónak és szépnek a nangoztatása nem elégséges emeltyűje egy város fejlődésének, az igazság átütő erejét sem lehet BBHHHHHBHHBHHHBBBnKnBBnB^I ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3,20, vidéken Budapealen 3*AO, kUllOIdOn OMO pengd. - Egye* >cAm Ara hétkHcnap 16, vatAr- és Ünnepnap 24 tlII- Hlrdetétek felvétele tarifa nerlnl. Megjelenik hélll klv^telév-l n<»no-itri renoel nélkülözni a közérdekű célok szolgálatában. Csak elismeréssel vehetjük tudomásul, ha a polgármester helyi hazafiságra utaló filozófikus elvekre akarja fektetni a követendő várospolitikát, de ebben az egyben, ha döntenünk kell, mégis nem a polgármester, hanem Kant filozófiájának alapjára helyezkedünk. Ha nem sikerül a leszerelési konferencia, elkerülhetetlen az ujabb háború — mondották csütörtökön a lordok házában Lord Dlckinson a világ békéjét látja fenyegetve a leszerelés elhúzódásával (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.') Londonból jelentik: A lordok házában lord Dickinson nyilatkozatot kért a kormánytól n nemzetközi leszerelés haladása tárgyában. Beszédében a lord hangoztatta, hogy a probléma válságos ponthoz közeledik. A jővC évi leszerelési konferencia vagy bizonyos mérvű leszereléshez fog vezetni és az állandó béke útjait egyengetni, vagy ha meghlusul $ mozgalom, végeredményben elkerülhetetlen lesz az ujabb háború. Aki ma Németországon, Magyarországon, Ausztrián, vagy Bulgárián átutazik, megdöbben a látottakon. A határ egyik oldalán katonaságnak jóformán semmi nyoma, a másik oldalon azonban hemzsegnek az állig felfegyverzett csapatok, amelyek bármely pillanatban készek szomszédjaikra rohanni. Egyetlen nemzettől sem lehet várni, hogy beletörődjék az ilyen helyzetbe. A német militarizmus utódjai, a katonai alakulatok bizonyára növekvő veszélyt jelentenek. Ha a hatalmak haboznak a nemzetközi leszerelés tárgyában, akkor veszély fenyegeti egész Európa, sőt u világ békéjét is. És ma még nem tehetetlen a háború. Ha megrendül a Népszövetségbe vetett hit, akkor rövidesen csődöt mond a Kellog-egyezmény is. Bethlen a külügyi bizottságban beszámolt bécsi útjáról »A bécsi útnak semmiféle enr6pal blokkalaklíás nem volt a célja* Budapest, január 29. A képviselőház külügyi bizottsága ma délelőtt Pékár Gyula elnökletével ülést tartott, amelyen a kormány részéről Bethlen István miniszterelnök, Károlyi Gyula külügyminiszter és Wekerle Sándor pénzügyminiszter jelentek meg. Károlyi külügyminiszter ismertette .azokat a külpolitikai eseményeket, amelyek a bizottság legutóbbi ülése óta lejátszódtak s részletesen tájékoztatta a bizottságot a januári genfi tanácskozások anyagáról és eredményéről. Utána Bethlen miniszterelnök' ismertette bécsi utjának céljait és eredményeit ugy politikai, mint gazdasági vonatkozásokban. — A békeszerződések — mondotta Bethlen István — igyekeztek éket verni a két nemzet közé s hosszú idöDek kellett eltelnie mig a felmerült kérdések formális elintézést nyerhettek. Az 1923-i döntőbírósági szerződés megkötése s végül az Ausztria és Csehszlovákia közt kötött egyezmény érvényének megszűnése egyengették a közeledés útját Hozzájárult még ehez igy a hágai egyezmény, mely által Ausztria is sok súlyos pénzügyi lekötöttségtől szabadult, nagyobb mozgásszabadságot biztosított szomszédunknak. — Mintegy természetszerűleg nyilvánult meg mindkét államban az az óhaj, hogy szorosabb gazdasági viszony jöjjön létre köztük. Bécsi utamnak nemcsak az volt a célja, hogy Schober alkancellár multévi látogatását viszonozzam, hanem, hogy megbeszéljem Ausztria felelős kormány férfiai va| mindazokat a kérdéseket, amelyek a két álla mot közösen érdekük. Megállapítottuk, hogy ezeket illetően nézeteink teljes összhangban vannak. Az együtlhaladásnak legerősebb alapja azonban a közös sors, amely a legyőzötteket sujtja. Mindkét államot a legközelebbről érinti a leszerelés kérdés©, amely minden valószínűség szerint dominálni fogja a nemzetkőzi politika követfcező évét. Az együtthaladás itt egészen természetes. Az együttműködést megkönnyíti az a körülmény is, hogy ugy az osztrák, mint a magyar politikának az olasz barátság és a német barátság egyik alappillére, továbbá az a tény, hogy Ausztria és Magyarország közeledése egyetlen nagyobb hatalomnak érdekeivel sincs ellentétben, — Mindebből világos, hogy bécsi utamnak semmiféle európai blokk alakítása nem volt a célja. A gazdasági megegyezésnek egyrészt biztosítani kell a magyar kiviteli cikkek részére az állandó piacot és a kivitel rentabilitását, másrészt lehetővé kell tenni Ausztria részére, hogy évről-évre csőkkenő ipari kivitelét Magyarország felé fokozhassa. — Ez a megegyezés nem törekszik vámunkra, de mindenesetre szorosabb viszonyt teremtene a két állam közt. Vámunióról a tárgyalások folyamán szó sem volt. Ausztria és Magyarország őszszefogása gazdasáp téren kiegészítésre szorul például Olaszország és Németország irányában, valamint Ausztria szempontjából még Jugoszláviai esetleg más agrárállamok felé. — Természetszerűleg törekednünk kelt arra, hogy Csehszlovákiával is megfelelő szerződést köthessünk. Azt hiszem, hogy a tavasz folyamán, amikor Ausztriával és más államokkal gazdasúsri szerződést köthetünk, olyan terveli jöhetünk az országgyűlés elé, amely a magyar mezőgazdaság szempontjából nagyon lényeges javulást fog jelenteni. — Hangsúlyozni kívánom, hogy Ausztriával olyan megegyezést keresünk, amely más államok érdekelt nem sérti és alkalmas arra, hogy a gazdasági válságot öiinden vonatkozásban enyhítse, Gróf Apponyi Albert hangoztatta, hogy minden várható és remélhető külpolitikai sikerünk attól függ. hogy a gazdasági megerősödés uliára térjünk.