Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-24 / 19. szám

SZEbEO. Szertiesztos6g: Somogyi ucco ZLLem Telelőn 23.33.^Kiadóhivatal, kölosönkltnyvtAt é» tegylroda Aradi ucca S. Telefon: 13.06. ^ Nyomda : Löw llodt uccn 19. Telefon: 26-34 TAvlmíl é» levélcím DélmaavaronzAa Szeged. Uj közterhek burkolt gondolata A terv a következő. Megvárják, amig a csatornázás elkészítésére beérkezik az ötö­dik ajánlat. Ez állítólag rövid idő múlva megtörténik. Azután kiegészilik a műszaki bizottságot. Majd Összehívják a műszaki bizottságot. Mindegyik ajánlat részére vá­lasztanak előadót. Az előadók el fognak merülni a nekik kiadott ajánlat tanulmá­nyozásába. Majd ismertetni fogják a plé­num előtt. Azután a bizottság dönt. A dön­tés alapján javaslat kerül a közgyűlés elé. Mire a közgyűlés is dönt. A ja­vaslat alapján. Ez a döntés most már csak a belügyminiszter elé kerül. Itt csak két eset lehetséges. Vagy ugy dönt a bel­ügyminiszter, ahogy a közgyűlés döntött * ebben az esetben végérvényesen .jogér­vényes a közgyűlésnek a csatornázási ajánlat elfogadása ügyében hozott határo­zata, vagy máskép dönt s ebben az eset­bén a közgyűlés újból kénytelen lesz fog­lalkozni a csatornázási javaslat ügyében eléje terjesztett javaslattal. Végérvényesen jogérvényes határozat azonban előbb­utóbb igy is lesz. Azt hisszük, inkább előbb, mint utóbb. Mert ahogy a közgyű­lést ismerjük, hamar engedni fog a bel­ügyminiszter minden esetleges kívánsá­gának. Közgyűlési határozatunk tehát lesz. Eb­ben semmi kétség. Nem olyan hamar ugyan, mint ahogy következtetni lehetne azokból a hírekből, amelyek a csatorná­zási előkészületekről megjelennek. De lesz. Ha nem négy év múlva, hát hat év múl­va, ha nem hat év múlva, hát tiz év múlva. Ez alatt az idő alatt nem mond­hatja tárgyilagosan gondolkodó és hig­gadt észjárású úriember, hogy a hatóság csak az egyetemmel törődik, csak temp­lomot épit és tanyai vasutat bővit. Törő­dik a hatóság a csatornával is. A kérdést állandóan felszínen tartja. Terveket ké­szíttet. Ajánlatokat kér. Bizottságot kiegé­szít. Előadókat kijelöl. Javaslatot kér. Közgyülésezik. Dönt. Fölterjeszt. Minden­esetre jobb lenne, ha gyorsabban menne. Dehát hiába, be kell tartani a közigaz­gatás rendes útját. Azután meg nem gye­rekjáték a csatornázás. Nem lehet el­sietni. Idő kell hozzá. De hiába is lenne az a nagy sietség. Honnan vegyen most pénzt, a hatóság? Itt van a kutya elásva. Honnan vesz a város pénzt a csatornázásra, hacsak nem számit valami különleges pénzforrásra? Mi a hatóság terve az amortizálást ille­tően? Általános csatornázási adó? Alkal­masnak tartja az időt további közterhek behozatalára? Ha nem, mért költ pénzt a tervekre, hiszen nincs olyan koncep­ciója, amelynek segítségével ujíy lehetne végigcsatornázni a várost, hogy csak a fentartás költségeit kelljen áthárítani? Csatornázási tervet már készíttetett a ha­tóság. Ugy tudjuk, nem is egyszer. Min­denesetre elég drágán. Az egyik tervet a hires Farkas Árpád csinálta, aki addig, amig Szegeden városimérnökösködött, nem kellett csatorna szakértőnek. Fölkerült Bu­dapestre. A városhoz. Ott aránylag hamar kinőtte magát olyan csatornaszakértővé, Szómba!, 1931 Január 24 Ara le fillér VII. évfolyam, 19. szám aki Szegednek is imponált. Ekkor meg­csináltatták vele drága pénzért, ami addig, amig Szegeden volt, a csekély fizetés el­lenében sem kellett tőle. Ugy látszik azonban, a csatornázási ter­veknek is az a természetük, hogy elavul­nak. Farkas Árpád terveiről ma már sen­kise beszél s félő, hogy mire pénz lesz a megvalósításra, elavulnak azok a ter­vek is, amelyek most készülnek. Kár a buzgóságért. A fáradozásért. Az időért. És a pénzért. Nincs az alapvető városi mü­vek elkészítésének meggyőződésesebb és következetesebb sürgetője, mint mi va­gyunk. Beális várospolitikáért küzdünk és szolid, komoly városépítést elképzelni se tudunk addig, amig állami feladatok és nagyambicióju tervek megvalósításába öl­jük bele annak a városnak a pénzét, amelynek nincs vízvezetéke, csatornázása, kövezete és lakásépítési alapja. De nem csináltatnánk ismételten tervet olyan csa­tornázás részére sem, amelynek a közeli ElÖFlZErES Havonta helyben 3.20, Vidéken és Budapesten 3-00, tcUIfOldUn 6*40 pengő. — Egye* »Am Ara hétköa­nap 16. vo»Ar- és Ünnepnap Ull. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lentk héltft kivételével naponta re igel megvalósítására nincs pénzünk. A magán­gazdálkodás köréből hozunk megint pél­dát. Bankár még mindig akad néhány, akinek van pénze. De akad-e olyan ban­kár, aki tervet fog készíttetni a Mérey-ucca beépítésére, ha tudja, hogy a tervből a közeljövőben nem lesz semm^ tehát hiába költi el a pénzt? Az alkotó munkának alkalmazkodni kell a viszonyokhoz. Most föl kell karolni me­legen a kereskedelmi és ipari front meg­szilárdítását és kiépítését. Most nem lett volna szabad a hatóságnak tétlenül ma­radni abban a harcban, amelybe a keres­kedőtársadalom keveredett a villajnosvi­lágitási váHalattal. S most arra kellene tö­rekedni, hogy az az összeg, amelyet a Templom-térbe s az egyetemi építkezé­sekbe befektettek, idegenforgalom révén kamatozzon valamit a lakosság részére. Gazdálkodni, gazdálkodni, gazdálkodni. És uj közterhek burkolt gondolatával ter­velgetni sem szabad. 1932 február: lesszerelési konferencia Genfben (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Genfből jelentik: A népszövetségi tanács pén­teken délután tartott ülésén megállapította a leszerelési világkonferencia idejét és helyét* Eszerint a konferencia a jövó évi januári ta­nácsülés befejezése után ül össze. A tanács­ülés 1932 január 25., a leszerelési konferen­cia pedig február 2-án kezdődik. A leszere­lési konferencia színhelye Genf lesz, feltéve, ha a népszövetségi titkárságnak sikerül elin­tézni a genfi hatóságokkal a konferencia négy­ezer delegátusának az elhelyezését. A leszerelési konferenciára vonatkozó előké­születek legfontosabb kérdésében, hogy ki lesz a konferencia elnöke, még nem történt döntés. Ez a kérdés valószínűleg a májusi tanácsülé­sen fog eldőlni. Nagy koncentráció, vagy házfeloszlatás A francia kormányválság (Budapesti tudósítónk telefonf"lentése.) Párisból jelentik: A köztársaság elnöke ma délelőtt megkezdte a kormányválság megol­dására irányuló tárgyalásokat. Az elnök elő­ször a szenátus elnökét fogadta kihallgatáson, továbbá meghallgatta a nagyobb csoportok és politikai pártok vezetőinek a véleményét is. Doumergue elnök délután a pártok vezetőit kérette magához. Beavatott körökben az a véle­mény alakult ki, hogy a válság megoldására az elnök szombat esténél előbb aligha tehet döntő lépéseket. A lehetőségek teljesen bizSnyfala­nok. Most is felmerült egyes körökben az az óhaj, hogy minél szélesebb alapokon nyugvó koncentrációs kormányt alakítsanak. Azok a nehézségek azonban, amelyek ezt a tervet már decemberben is meghiúsították, még ma is fennállanak. Elvétve felmerült az a kombi­náció is, hogy ha nem sikerül elég gyorsan megoldani a válságot, csak a kamara felosz­latása marad hátra. Ezt a kombinációt azon­ban általában nem tartják komolynak. II szociáldemokrata párt parlamenti frakciója a munkanélküliségről, a kifakoltatásokról és a titkos választójogról (Budapestitudósitónktelefonjelen­tése.) A szociáldemokrata párt parlamenti cso­portja pénteken a képviselőházban értekezletet tar. iott, amelyen a munkanélküliséggel és az aktuá­lis politikai kérdésekkel foglalkozott. Az értekez­let megállapította, hogy a kormány a munkanél­küliség enyhítésére semmi komoly lépést nem tesz. A párt parlamenti frakciója kötelességének tartja, hogy állandóan követelje, hogy a munkanélküliek helyzetét a kormány pénzbeli segítséggel, a mun­kák megindításával és a munkanélküli biztosítás megvalósításával segítse. A házbérrel tartozókat a téli időben kilakoltatják. A frakció a küalsoltatás kérdését a Ház elé viszi és követelni fogja a ki­lakoltatások megszüntetését A karteljavaslat ügyében a párt álláspontját a Ház inditványkönyvébe bejegyzett szocialista tör­vényjavaslatban juttatta kifejezésre. Foglalkoztak az interparlamentáris unió magyar csoportjának az általános titkos választójog kérdésében tanú­sított magatartásával A párt felvilágosításért for­dul a magyar csoport elnökéhez, hogy megállapít­hassa, vájjon a magyar csoport állásfoglalása az általános titkos választójog ellen irányult-e? Az értekezlet ezután külpolitikai vonatkozású nyűg tatanitó jelenségekről tárgyalt, amelyeknek sürgőst tisztázását tartja szükségesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom