Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-17 / 13. szám

2 np.LM -tr.V4RORSZAG 1931 Január 17. a postazsákokkal menekülő rablókat. A mér­nök üldőzőbr vette a rablókat, akik azon­ban pillanatok alatt eltűntek a Hungária műtrágyagyár mögött elhúzódó er­dőhen. Közben a Gubacsi-uton posztoló rendőrőr­szem figyelmes lett a sikoltozásokra, fellár­mázta az őrszobát, majd több társával ő is a rablók üldözésére indult. , A' vakmerő rablótámadásról azonnal érte­sítették a főkapitányságot, ahonnan bizott­ság szállt ki a helyszínre. Megállapították, hogy 9930 pengőt zsákmányoltak a rablók. Nyomban elrendelték rádiókörözésüket, a kör­nyékbeli erdőket 150 rendőr reflektor- és fáklyafény mellett kutatta át a késő éjjeli órákban. Véres tüntetések éf uccai összeütközések Bombayban 200 sebesOllfe van a gyász-sztrájknak — Az asszonyok megtámadták a rendőrséget London, január 16. Bombayban a hatósá­gok a legnagyobb óvóintézkedéseket tették azoknak a tüntetéseknek a megakadályozásá­ra, amelyeket a nacionalista haditanács ren­delt el a poonai kivégzések miatt. Éjjel az egész vártéban őtezerfőnyi rendőr és több szá­zad katonaság állandóan készenlétben volt. A csapatoknak Bombay uccáin való megje­lenése kevésbé hatott a felforgató elemekre, a sztrájk néhány óra múlva ennek ellenére vi­haros jelleget öltött. Több biró csak a rendőr­ség segítségével tudott bemenni a törvényszék épületébe, meri sztrájkolók állottak a kapu előtt. A déli órákban a körutakon nagyobb tömeg erőszakkal akarta megakasztani a for­galmat, a rendőrség bambuszbotokkal több rohamot intézett a tömeg ellen. A szövőgyárak­ban 140 ezer munkás egy napig tiltakozó sztrájkot rendez. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bombayből jelentik: A poonai kivégzésekkel kapcsolatos gyászsztrájk pénteken reggel meg­kezdődött. A kora délelőtti órákban több he­lyen véres összeütközések voltak a rendőrség és a tüntetők között. Reggeltől rstig állandóan ismétlődtek az összeütközések. Bombay őtezerfőnyi rendőrsége egész nap talpon volt, két század katonaság segitett a rendőrségnek a tüntetők elleni harcokban. Este 8 óráig 500 sebesültet vettek ápolás alá, akik közül 50-nek az állapota életveszélyes. Az üzleti forgalom csaknem teljesen meg­szűnt. A tüntetők között feltűnően sok volt az asszony, ők vezették a tömeget és ők támadták meg elsőknek a rendőrséget. A vil­lamosforgalmat ugy akadályozták meg, hogy a sínekre feküdtek. Egyizben sortűz is eldör­dült a tüntetőkre. Létszámcsökkentést rendelt el a belügyminiszter a városházán A miniszteri leirat szerint 63 létszámfeletti alkalmazottja van a városnak Bizottság vizsgálta meg az egyes osztályok tisztviselői létszámát (A Délmagyarország munkatársátólJ A Délmagyarország ismertette már azt a belügy­miniszteri rendeletet, amely néhány nappal ezelőtt érkezett meg a városházára és amely a város idei költségvetésének jóváhagyását tartalmazta. Magát a rendeletet nem bocsáj­tották a nyilvánosság rendelkezésére és igy meg kellett elégednünk azokkal a szűkszavú információkkal, amelyeket a városházán kap­tunk. Ezek az információk, mint most ki­pattant, nagyon hézagosak voltak, mindössze arról számoltak be, hogy a belügyminiszter a költségvetést általánosságban jóváhagyta, csak a déligyümölcs fogyasztási adóját törölte, ezen­kívül felemelle a város forgalmiadórészese­dését és a szinliáz, valamint a kisvasút költség­vetésének jóváhagyását függőben tartotta. De a hivatalos és óvatos városházi informátorok elhallgatták a belügyminiszteri rendeletnek talán legfontosabb, leglényegesebb részét. Elhallgatták azt, hogy a belügy­miniszter elrendelte a városi al­kalmazottak létszámának radi­kális csökkentését. A titkolódzás ellenére azonban a városházán már megkezdték a belügyminiszteri rendel­kezés végrehajtásának előkészítését, ami azt bizonyítja, hogy a rendelet igen komoly. Pén­teken délelőtt háromtagú y>apasztóbizottság« kezdte meg a miniszteri rendelet értelmében a munkáját. Dr. Szckerke Lajos tiszti ügyész, Scultéty Sándor főszámvevő és dr. Tóth Béla főjegyző látogatták sorra az ügyosztályveze­tőket és a hivatalfőnököket. Mindenütt meg­állapították az osztályhoz beosztott alkalma­zottak névsorát és megkérdezték a főnököket, hogy wn-e nélkülözhető, felesleges munkaerő ügyoszt ályukban? Ezek a megbeszélések zárt ajtók mögött folytak le és igy konkrétumok nem szivárogtak a nyilvánosságra, annyi azon­ban a jelekből is megállapítható, hogy a létszámcsökkentési akció egé­szen komoly. ' Érdeklődésünkre sikerült megtudnunk, hogy mit tartalmaz tulajdonképen a belügyminisz­teri leiratnak az a része, amely a létszámcsök­kentésre vonatkozik. A miniszter a város idei költségvetéséből megállapította, hogy abban tnltengenek, aránytalanul nagyok a szemé­lyi kiadások. A városi adminisztráció emészti fel a város bevételeinek legnagyobb részét. Megállapította a belügyminiszter azt is, hogy a város "hiva­talaiban nem kevesebb, mint hatvanhárom létszámtelettl al­kalmazóit dolgozik' és ezért a szanálási törvényben meg­szabott létszámcsökkentésen felül szükséges­nek tartja a létszámfölötti, illetve a státuszőn kivüli állások megszüntetését. Bendelkezésé­nek végrehajtásáról sürgős jelentést kért a polgármestertől. A városházán a belügyminiszter rendelke­zése érthető konsternáciőt keltett. Az illeté­kesek ezt a rendelkezést nem tekintik hatá­rozott parancsnak, hanem csak a létszámcsök­kentési kísérletek végrehajtásának. Ugy véle­kednek, hogy abban az esetben is, ha van a városnál hatvanhárom létszámfölötti alkalma zott, az nem jelenti azt, hogy a nélkülözhető az elbocsájtható munkaerők száma is ugyan­annyi. A városi adminisztráció munkáját ugyanis a kormány szaporította meg, amikor egymás­után hárította át a városi közigazgatásra azo­kat a teendőket, amelyeket ezelőtt állami hi­vatalok végezték el. Igy ujabban az anya­könyvezés is városi, az uf adók kezelése szintén meg­szaporította a városi adóhivatal munkáfát. A hatvanhárom kimutatott létszámfölötti al­kalmazott között buszonnégy utkaparó van és tekintélyes például a Stefánia Szövetség gyer­mekdiszpanzerjeiben alkalmazott munkaerők száma is. A városházán ugy gondolják, hogy ha az utkaparókal napszámosokká minősitik át, akkor már nem tekinthetők létszámfölötti alkalmazottaknak, ha pedig a diszpanzerek al­kalmazottait formailag elbocsájtja a város, ellenben a szövetség alkalmazza őket, viszont a város a szövetség városi segélyét felemeli, akkor itt is megszűnik a létszámfelettiség, anélkül, hogy bármilyen változás is történne, hogy bárkit is el kellene közülük bocsájtanl. Ettől függetlenül azonban máris találtak a létszámfelettlek között néhány nélkülözhető!. A' polgármester jelentésében tehát, amely­ben a rendelet végrehajtásáról számol be a miniszternek, be fogja jelenteni a "léiszámfé­lettiek számának leszállítását anélkül, hogy a helyzet lényegesen megváltozna a valóságban, anélkül, hogy a város adminisztrációs terhei számottevő mértékben csökkennének, A polgármester, akinél érdeklődtünk ebben az ügyben, információnkat látható meglepe­téssel fogadta, majd kijelentette, hogy ebben az ügyben egyelőre nem kiván nyilatkozni. Meghalt Újvári Péter (Budapesti tudósítónk telefonjeien­tése.) l'jvárl Péter iró és publicista pénteken este a budapesti zsidókórházban hosszú és ldnoa betegség után meghalt. A 61 éves újságíró ha­lála érzékeny veszteséget jelent a magyar irás számára. Újvári Péter pályáját Szegeden kezdte és hosszú esztendőket töltött el különböző szegedi redakciókban, újságírói és közéleti munkájára ma is szivesen emlékeznek vissza. 1869-ben Tolcsván született, húszéves korában került Szegedre, előbb a Szegedi Híradó munkatársa, később a Sznged és Vidéke felelős szerkesztője lett Újságírói és szerkesztői munkája mellett foglalkozott irodalom­mal is, Szegeden jelent meg első regénye, amely országos sikert hozott számára Élénk részt vett a vidéki ujságirók mozgalmában, majd amikor Budapestre került, rövidesen az újságírók első sorába jutott. Először a függetlenségi párti Buda­pest-nek lett munkatársa, sokáig dolgozott a régi Magyar Hírlapnak is. Sok regénye, novellája és tanulmánya jelent meg. Újvári speciális ismerője volt a zsidó irodalom­nak, az ő adatai alapján irták meg Párisban a magyar zsidók életéről szóló regényt, amely meg. nyerte a Conoourt dijat. Legutóbb a zsidó lexikont szerkesztette. A forradalom után Kolozsvárra ment, ahol vezető szerepe volt az erdélyi magyar újság­írás köreiben. évtizedekkel ezelőtt sulvos gyomorbajt kapott* amelyből soha sem tudott kigyógyulni. Az plhunyt kitűnő újságírót felesége és három gyermeke gyá. szólják. Temetéséről az ujságiróintézmények gon­doskodnak. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTTATOTT 1S41-B1N KXLT KIHALT! •ZABADALOMLEVÍLLBL ALAPTŐKE ÉS TARTALÉKALAPOK 53 MILLIÓ PENGŐ SZEGEDI FIÓKJA vtaösiuan-vrcA T. SZÉCHENYI-TUEK. TBLBrOlfBZÁU i Tagj M. BtlrfOnyolm: OOMMBRZ, FOLYÓSÍT MINDENNEMŰ KÖLCSÖNÖKET ÉS HITELEKET JÓL GYÜMÖLCSÖZTET TAKARÉK- ÉS FOLYÓSZAMLA­BETÉTEKET FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN AGÁVAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom