Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-17 / 13. szám

BZEUEU. SzeruesztAMq: »omogyl ucca L em. Teleton: 2)-33.'Kladóhlvatal, ktilc»önntlnyvíar 6» (eqylrodo Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda Lrtw Llpól ucca 1Q. Telefon 2Ö-54. Tévlratl ét levélcím: DeimanyoronzAg szeged. A beteg Társadalombiztosító A munkaadók nincsenek hozzászokva a deficites gazdálkodáshoz. Legalább a nagy többségük nincs. Az a néhány kivételes üzem, amelyet emberemlékezet óta deficitből tartanak fenn és gyarapitanak, nem számit. A munkaadók nagy többsége kénytelen kalkulálni és vállalatuknak a rendes kereskedő gondosságával, legtöbbször ezen is túlmenő gondossággal való vezetése során beléjük idegződött, hogy azon, ha deficit van vagy a deficitnek csak a réme fenyeget, nyomban segiteni kell. Nem értjük tehát, mért okozott egyes körökben meglepetést, hogy a munkaadók központi szervei nem hajlandók vállalni a felelősséget a Társadalombiztosító évi nyolcmillió deficitjéért? Sokkal érthetetlenebb, hogy a munkaadók túlsókat diplomatáskodnak és tapint:) -.Vdnik okvetlen szempontból sem kifogásolható helyes álláspontjuknak az érvényrejuttatása körül, hogy a deficitet egyelőre ők is csak formailag akarják eltüntetni és hogy az autonómia a munkásbiztositás ügyét abban a nagyon kis mértékben sem lenditi előre a javulás utján, amelyre a törvény keretei között módja, sőt hatalma lenne. A szegedi polgármesternél tisztább kezű köztisztviselőt elképzelni sem tudunk. Mégis nagyon gyakran megtörténik, hogy éles tiltakozás hangján kell szembeszállni olyan hatósági intézkedésekkel, amelyek pénzügyi természetűek vagy.pénzbe kerülnek. Vagy nem volt igazunk, amikor óvást emeltünk az ellen, hogy négy főtisztviselő képviselje Szegedet a Spanyolországban tartott közigazgatási világkongresszuson, hogy lakbért is kapjon az a tisztviselő, aki természetbeni lakást kap, hogy GO ezer pengő költséggel pálmaházat építsenek és hogy Szegednek leginkább illetéktelenek passziózása folytán állandóan havi néhány ezer pengő legyen az autóköltsége? S nincs igazunk most, amikor tiltakozunk a házikezelés ellen, mert a szinház a házikezelés miatt negvedanynyiba kerül a városnak, mint amennyibe a Nemzeti Szinház az államnak? Fel kellett állítanunk ezeket a párhuzamokat, mert rá akartunk mutatni arra, hogy a közvélemény nem mindig nmvvnát szaglász, amikor a pénzkezelés hibáit, tévedéseit vagy kisiklásait firtatja és ostorozza. A szegedi közigazgatás pénzkezelésének egyes lendületes fordulatainál sem panamákról volt szó, hanem a kiadások túlméretezéséről, a takarékossági tendencia1 távoltartásáról és a szükségletek sorrendjének helytelen megállapításáról. Nem tudjuk elképzelni, hogy a Szikra gyufagyár, amelynek az igazgatója városatya, lakbért is adjon annak a tisztviselőnek, akinek természetbeni lakást ad. Nem tudjuk elképzelni, hogy a Back-rnalom, amelynek a tulajdonosa szintén városatya, négy tisztviselőjét küldje el a malmok világkongresszusára. És nem tudjuk elképzelni, hogy akármelyik munkás városatya, ha pénzhez jut, pálmát vegyen rajta s azután elkezdjen tépelődni arról, hogy most hogy tudna hozzájutni öt mázsa fához. Ez ellen harcolunk. Ez ellen a szellem Szombat, 1931 január 17 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 13. szám ellen. A közpénzekkel gazdálkodjék mindenki ugy, mint ahogy a gondos családapa gazdálkodik a keresetével. Az, hogy kinek mi és mennyi a szükséglete, nagyon relatív. De határt szab, mérsékletet, önmegtartóztatást és belátást parancsol á —• fedezet. Hogy mennyi a kereset. S a keresetemből nem a barátom kártyaadósságát fogom kifizetni, hanem a lakbért, a fűszerest, a szabót, a cipészt, az orvost, a tandijat. A Társádalombiztositónak kizárólag azért van keresete, hogy minél jobb ellátásban részesítse a beteg tagokat. Jól tessék megérteni. Minél jobb ellátásban. Ennek a célnak a szolgálatára van beállítva az adminisztráció is. Akármilyen furcsán hangzik, igy van. De a kréta körűi hosszú évek óta mutatkoznak egyre nagyobb bajok. Nő a deficit. Nő az adminisztráció. Nem nő az orvosi fizetés. Csökken a táppénz. Csökken az orvosszerekre fordítható összeg. De nő még a betegrevizió szigorúsága. Az embernek szinte ké(Budapesti tudósítónk télefonjelenlése.') Pénteken este amerikai Izü vakmerő rablótámadás történt a Gubacsi-uton levő 94. számú postahivatalban. Néhány perccel fél 7 előtt három revolveres álarcos férfi rontott be a postahivatalba. Megfélemlítették a tisztviselőnőket, a pénzes zsákokban az asztalra kikészített pénzt, közel tizezer pengőt magukhoz vették és elmenekültek. A Gubacsi-ut és a Kén-ucca sarkán lévő kis épületben van a 94. számú postahivatal. Az épület egyik felét foglalja el a postahivatal és a mellette levő postamesteri lakás, az épület másik részében rendőri örszoba van. Mindkét helyiségnek a Gubacsi-ut felé van a főbejárata. A postahivatalban Németh I,ajosné postamesternő, Wagner Júlia és Hodzsa Mária tisztviselőnők tartózkodtak, akik a félhetes postajárat megérkezését várták, hogy átadják az aznap feladott ajánlott-, express- és pénzküldeményeket. A pénz három zsákba volt becsomagolva. Három perccel félhét előtt hirtelen felcsapódott a üostahivatal ajtaja és az ajtón ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-2O vidéken «a Budapesten V60, KUllHIdlin •••40 pengd. - Egyea izém Ara hélkHznap ÍO, vasár- éa Ünnepnap illl. HlrdetéaeK felvétele tarifa szerint. Megjelenik •nétftt felvételével naponta reggel telyei támadnak. Mért van a Társadalombiztosító? Az autonómiának' vissza kell vinni a Társad alombiztositót rendeltetéséhez. Ez a rendeltetés nagyszerű s betöltése mellett őrt kell állni, mert ez az egyetlen törvényes álláspont s létérdeke az állami és társadalmi rendnek. A munkaadók mozgalma nem izolálódhatik Budapestre. Járjanak elől a szegedi munkaadók is. De célok tekintetében sem izolálódhatik az autonómia első komoly megmozdulása. Nem lehet és nem szabad megelégedni a deficit formai elintézésével. A Társadalombiztosító fennállhat és működhet deficitmentesen. Még pedig a betegek állandó sérelme nélkül is. A munkaadókra hárul az a nemzeti feladat, hogy minél rövidebb idő alatt, minél hatékonyabb eszközökkel és minél nagyobb biztosítékok mellett hivják életre a Társadalombiztositónak ezt az uj, termékeny, áldásosán és céltudatosan működő korszakát. három fiatalosnak látszó, rongyos ruhájú férfi toppant be« A postamesternő ekkor már a hivatal mellett levő lakásában tartózkodott. A rablók arcát fekete álarc takarta, mindannyiul• kezében revolver volt. A nők rémült sikoltozására Németh Lajosné is berohant a hivatalba, ő is sikoltozni kezdett, mire az egvik férfi rájuk szólt: — Senki meg ne mozduljon! Ha még egy hangot hallunk, mindenkit lelövünkt A három nő rémülten húzódott meg a sarokban, ű két férfi felkapta a postazsákokat, a harmadik a nőkre szegezve revolverét. Egy pillanattal később becsapódott az ajtó. A nők ekkor hangos sikoltozással ki akartak rohanni a Gubacsi-utra, hogy az ott posztoló rendőrt értesíthessék a történtekről, de a rablók a Gubacsi-ut felé eső hivatali kijáratot bezárták. A tisztviselőnők ekkor az udvar felé igyekeztek kimenni, ahol egy, a szomszédos telepen lakó méruök észrevette Gömbös Gyula balesete egy katonai gyakorlaton A honvédelmi miniszter lábán sérült meg egy kézigránát szilánkjától besült. A honvédelmi miniszter maga távolította el lábából a szilánkot, azután pedig a harmadik számú helyőrségi kórházba sietett, ahol tetanusinjekciót kapott, majd sebének bekötözése után lakására távozott. Budapest, január 16. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, aki ma délelőtt a katonai gyakorlótéren, ahol a katonák kézigránátgyakorlatozását tekintette meg, egy kézigránátszilánktól bal alsó lábán könnyebben mzgseVakmerő amerikai izü rablótámadás Budapesten Altrrcos, reveivel es fiatalemberek kifosztották a Gubacst-utl postahivatalt — "Revolvert szegeztek a tisztviselőnődre és tízezer pengőt elrabollak — A rendőrség fáklyafény melleit üldözi a rablókat