Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

a három és félmillió mag var kénytelen aha rata ellenére élni Idegen uralom alatt és mint kisebbség, az európai nyugtalanság té­nyezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amint visszacsatolják őket, uj tényezői lesznek a nemietek közösségének és megelégedett, békés, vi­ri^jzó Magvarország hasznos tagjainak bizony ul­Véget ér a kereskedelem lespedése és Kő tfpcurópában helyreáll a gazdasági egyen suly. Magyarország központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszüntetné a kereskedelem céljaira az ónkényeskedést és a határokat, amelyek útjában állanak ugy Magyarország, mint szóm­Wédei iparj és mezőgazdasági fejlődésének. — Szerenrsekhánalaimat küldöm 4 magyar nem zetnek ahoz az önmegtagadáshoz, amelyet a* el mult évtizedben tanúsított. A legnagyobb gond­dal kerültek minden provokáló aktust és a közren­det változatlanul fentartották a legsúlyosabb gaz­dasági megpróbáltatások közepette s ezzel nagy­mértékben járultak hozzá, hogy még a legfélté­kenyebb szomszédai és ellenségei érzetét is le­fegyverezze. Magyarország megérdemelte az egész vi­lág liszteletét azért a méltóságteljes magatartásért, amelyet nagy bajainak közepette tanúsított- Magyarország barátai a külföldön növekedőben vannak. Nemcsak Mus­solini, az olasz miniszterelnök, akivel sok meg­beszélésem volt Magyarország közős kilátásait ille­tően, hanem más ország befolyásos államférffiai is a»on az állásponton vannak, hogy a .Magyarországra rárótt békefeltételeket észszerű revízió alá vegyék. Arra buzdítok minden magyart, hogy ne lankad­jon. ín abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom, mint bárki, aki magyar, hogy mi'yen keserű szenvedéseken megy keresztül még ma i« a magyar nép. — Az önök politikai és gazdasági életét olyan gondos figyelemmel kisérem, mint a magam or­szágáét. Mélyen átérzem azokat a súlyos következ­ményeket, amelyeket a gabonanemüekben bekővet kezett áresés az önök mezőgazdasági népessége számára jelentette. F.z a baj nem szorítkozik ki­zárólag Magyarországra, bár hatásai súlyosan je­lentkeznek egy olyan országban, amelyet legyen­gítettek . Dfi.nnnvARonszAn Egy két év még eltelhet, mlg az egyen, mlyt a termelők és fogyasztók kőzött helyre lehet állítani és ezzel állandó és jövedelmező árakat lehet biz. tositani a világ mezőgazdasági lakosság* produk­tumainak. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre nem szűnnek meg * nehéz Idők, amelyek más országokban is hasonlóak. Rokon­szenvemet küldöm Magyarország lakosainak, akik energiájának az önök megcsonkított országa na­gyon kevés érvényesülési teret enged. Mégis a mult csalódásai és a jelen nyomott hangulata elle­nére is azt üzenem: kitartás: Az igazság nagyon gyakra ólomlábakon jár, de mmmmmmmmmmmmmat^^mJ^mímmmm JEISS - Szemüvegek legmegbízhatóbbak sandberg HcnrlHnél. 12 millió magyar fáradhatatlan akarata siettetni fogja * rajtunk esett kiáltó Igazságtalanság orvos lésát. Nem lehet biztosabb politikai jóslatokba bocsátkozni a kővetkező évtizedet illetőleg, mint hogy az évtized lejárta előtt Magyarország visz­szakapja 8 és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiát azzal a területtel együtt, amelyet benépesjlenek. Rothermere lord. 21.000 pengd bírságot rótt ki Csongrád városára a Társadalombiztosító Fegyelmi indult a város ffiszámvevftie ellen (Budapesti tudósttónk teleforrfelentése.) A' szentesi Társadalombiztosító kirendeltsége Csongrád városára S1.000 prngö birsdgot ve­tett ki, mert a városnál alkalmazott munká­sokai a Társadalombiztosítónál nem jclrn­tették be. Farhas Béla főispán vizsgálatot rendelt el és a vizsgálat megállapította, hogy Szekutifs Sándor, Csongrád város fősz'ámvevője cufyoeí hivatali mulasztást követett el. A főispán el­rendelte Szekutifs elten a fegyelmi vizsgálatoti A főszáravevő azonban nyugdíjaztatását kérte, mert már betöltötte szolgálati idejét A feltűnést keltő ügyben a vizsgálat folya.­raatban van. Afegkesdődöli a népszámlálás Budapest, december 31. Ma kezdődött Ma­gyarországon a népszámlálás. 15 ezer szám­lálóbiztos és felülvizsgáló végzi a munkát. Az adatok kitöltésénél a december 81. és január l-e közötti éjféli időpontban fennálló állapo­tot kell alapul venni. A mostani népszámlá­lásnak nagy jelentősége van, mert a népese­dési jelenségek regisztrálásán kivül a meg­csonkított Magyarország lakossága egyéb vi­szonyaira is fényt fog deríteni. Az adatok pontos és lelkiismeretes kitöltése mindenki számára kötelesség. A helyszíni összeírást ja­nuár 10 én fejezik be. Az adatszolgáltatók ér­dekét a törvényes rendelkezések védik, •me­lyek többek közt a legszigorúbban megtilt­ják a bevallolt egyéni adatoknak adófizetés alapjául való felhasználását, egyénenkénti közzétételéi és magánosoknak, vagy arra nem illetékes egyéneknek, hatóságoknak való ki­szolgáltatását. A születési éveknek letagadá­sából senkinek sincs haszna, ellenben nagy kár származik belőle, mert hamis képet nyújt a népesség kormegoszlásáról és lehetetlenné teszi a pontos halandósági táblák kiszámítását. Inkompatibilitás Irta: Mért Ferene. A ml családi életünkben ez a raó valamikor « hézifenyités eszközei közé tartozott és annak nagyszerűen bevált. persze van már ennek vagy huszonöt esztendeje, akkor én nagyon zord ter­mésretü paterfamiliász voltam, ki Is adtam min­den mérgemet erre az életre. (A mérgelődés fiatal­ságot jelent; aki leszokik a haragról, az már tökéletesen megöregedett.') Szóval annak idején sokszor ráütöttem az asz­talra, már ugy a kisujjam bütykével és elsüvől­tóttem a rettenetes szót: — Inkompatibilitás!!! Szó ki nem mondhatja, milyen csönd lett erre mindig az alsóházban. Tudniillik az Íróasztal alatt, ahol a kislányom a nadrágom aljából nylrogatott horogató.ruhát a babája fájós nyakára, mlg én Khnen-Héderváry miniszterelnököt skalpoltam meg, mint soros vezércikkirással foglalkozó ifjú tig­ris. Szegény majd szörnyet halt ijedtében. Nem a miniszterelnök, hanem a kislányom. Alig birtam életre hozni azzal, hogy odatoltam eléje a másik lábam is, — No most már ezen is nyird körül a nadrágot, fiam, fiadd legyen egyforma. Különben is ugy szép a legény, ha kurta a nadrágja, (Még akkor a legény volt ugy szép.) Azt hiszem azonban, a kislányom volt az utolsó, aki az inkompatibilitás szótól megijedt. Ép­pen ezért kezdtem ezt a politikai tanulmányt csa­ládi krónikánknak ezzel az adatával. Ha egyebet nem, legalább hirnevet hagyok rá ezen a réven. Ötven év múlva áhítatos tisztelettel fognak rámU' gatni a* uccán: — El a matróna még abban az időben volt kis­gyerek, mikor az inkompatibilitást komolyan vet­ték Magyarországon... Ugyan lehet, hogy akkorára már a szót is el­fejtik, nemcsak a fogalmat. Hiszen már is azt olvasom, hogy az összeférhetetlenségi tilalomra eaak a liberális világban volt szükség. A régi dié­tás világban, pedig az igazán magyar világ volt, eszébe se jutott senkinek se. Valakinek a hon atyjai közül még az Is eszébe Jitfott, hogy nyomozásait a Corpus juris-ra kiter­jessze. S diadallal jelenti be, hogy Verbőcziben nyoma sincs az inkompatibilitásnak. Már pedig a Corpus juris-ban mindenről van törvény, még a sinkoránnak nevezett ebállatról is. E* igaz is. Negyvennyolc előtt csakugyan nem volt inkompatibilitási tőrvény, 'de nem Is lehetett. Mért? Azért, mert senki se függött az államtól, se az állam nem függött senkitől. Az államnak nem voltak közlekedési üzemei, vasmüvei, gyárai, monopóliumai. Tulajdonkép még tisztviselője Is alig volt a helytartótanácson, a fő­ispánokon, » szeptemvireken, a sótiszteken, meg a vámosokon kivül. A diétában sem ültek bank­igazgatók, gyárigazgatók, szövetkezeti igazgatók, részvényesek, szállítók, mert ezek még mind nem voltak kitalálva. A diétán csak a nemzetnek volt helye, a nép­nek nem. Már pedig a nemzethez csak a megyei ""ak tartoztak, a táblabírák, meg a prépostok és kano­nokok. Az iparos és kereskedő nem geus volt, csak p o p u 1 u s. (Csak zárójelbe^ merem hozzá­írni, hogy száz évvel ezelőtt az ügyvéd még popu­lu* se volt, csak plebs. Forradalmi plebs, aki­ben Danton és Robespierre Óta minálunk csak föl forgatót látták, Még bizonyos Kossuth Lajos nevezetű ügyvéd Is csak negyvenöt éves korára tudott bejutni a törvényhozásba.) De azért összeférhetetlenségi korlát akkor is volt. Még pedig felső is, alsó is. A felsőt állította a kormány, az alsót állította a vármegye. A kormány szemében összeférhetetlen volt min. denkí, aki as elleniekhez tartozott. Ne tessék siet­ni a kózbesíólással, hogy e? azóta is ugy van, sőt éppen most van egészen ugy. Nem egészen. Most a? ellenzékiség annyit jelent, hogy aki oda­tartozik, annak vagy ki van törve a nyáké- vagv ki lesz törve. (Ezt nem lehet becsületes magyar rtyelven mondani ) A régi jó Időkben az ellen­zéki embert ugy tették el láb alól, hogy — jól meg­vetették a fejealját. A hires Nagy Pálnak ura­dalmi zárgondnoksággal fogták be a száját Vey Ábrahámot, az Akadémia-alapitót pedig megtet­ték grófnak, amiből ő maga levonta azt ag ósz­szeférbetetlenségi konzekvenciát, hogy többet nem lehet kuruc, A nem kevésbé híres Ragályi Tamás­ból pedig királyi személynőköt csináltak. (Ez volt az a nagy ellenzéki vezér, akiről a könny-nótát csi­nálták annak idején, >melyet a hon nagyjai per­getnek, mert Ragályi nem ment föl követnek* ) Nem ám, mert arról gondoskodtak a hon ap­rajai. Annak elébe állt a vármegyék inkompatibili­tási rendje. Mert olyan igen is volt, még pedig sokkal szigorúbb, mint a parlamentarizmus ősz­szeférhetetlenségi törvénye, A vármegye a man­dátum átadásakor esküt tétetett a követtel, hogy nemcsak a diéta ideje alatt, hanem annak bezá• rdsa titán még Mrom esztendeig a kormánytól te hivatalt se bérletet, se kitüntetést, semmi s*ivt**é* get a világon el nem fogad, még egy hajózási bí­létát se. Hiszen ezt az esküt Is meg lehetett szegni, mint minden esküt. De aki megszegte, az meg­Nlyeg ett ember lett egész életére s nagyon meg­gondolta, hogy betegye-e még egyszer a megyé­jébe a lábát, mert biz ott nem diadalkapuval várták. • Utóirat. Meg kell vallanom, h^gy ez az írá­som nem uj keletű. Vagy liat esztendővel ezelőtt irtam, valahol Firenzében, mikor hosszú hetek után először jutottam magyar újságokhoz s tá­jékozódtam belőlük, hogy milyen világ van itt­hon, H~gy aztán mért nem küldtem haza a cik­ket, most már nem tudom. Alighanem azért, mert azt gondoltam, mire hazaér, már nem lesz ak­tuális. Azóta hányódik vetődik a kézirat, most esztendővégi fióktakaritáskor megint a kezembe akadt. Átszaladtam rajta $ ugy látom, ma még aktuálisabb, mint ezelőtt hat esztendővel volt. Ma még többen vannak, swv -- állam nadrágját körülnyirbálják az "ersze nem Játék­ból, mint az én 1 nak idején, ha­nem közérdekből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom