Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-07 / 277. szám

1930 december 7. ÖÉLMAGYÁBORSZAG 11 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK kfa: dr. Szabó László Értesítem nagyrabecsült vevőimet, hogy karácsonyi árusításom harisnya, kezlyü, k 8 1 8 II á r u k nagyarányú árleszállítással december 1-én i veszi kezdetét. Csakis közismert fómlnőségii anyagot árusitok. Lusztig Imre rrs 52 Dankó. Hogy a cigány Dankó család mikor került ide, nem tudjuk. De 1838-ban már itt voltak. Dankó Pista, a hires dalszerző, 1858-ban született Felsővároson. Az apja is muzsikus volt s állítólag a színház zenekarában is játszott. Az anyja, Mijó Ruzsi ismert cigányasszony volt Felsővároson. Az első négy dal, amelyet Dankó irt, 1883-ban jelent meg ezzel a cimmel: »Szeged szebb lesz, mint volt«. A szerző igy van megnevezve: »Dankó István szegedi népzenész.« A dalok szövegét Pósa Lajos irta. Az ez után következő dalokat Nádor Kálmán adta ki Budapesten 21 füzetben. Azután következelt Nádor kiadásában száz nóta egy füzetben és Rózsavölgyi kiadásában hatvan nóta egy füzetben. Tizenegy füzet ujabb dalt Valentin adott ki Pécsen. Számos népszinmühöz irt dalokat Dankó Pista. Egyik legszebb dala, a »Most van a nap lemenőben« Schundánál jelent meg Budapesten. Több népszínművet is irt, melyek azonban csak Szegeden kerültek szinre és igen mérsékelt sikert arattak. A millennium után daltársulatot szervezeti, mellyel évekig járta az országot, időnkint és helyenkint szép anyagi sikerrel. Dankó Pista még a nyolcvanas években ¡negnősült, Joó Ferenc festő és gazdálkodó Ilonka nevű leányát vette nőül. (Joó Ilonka most Ráton}Ti Sándor csengődi szőlőbirtokos felesége.) Dankó ifjúkorától kezdve tüdőbajos volt. 1903-ban meghalt. Szülővárosának közönsége szobrot állított neki. Danne. Lásd: Dánt. Danner. Az első Danner a családi hagyományok szerint Dániából jött Magyarországra és Budakeszin telepedett le, mint orvos. Két fia volt neki: Danner Péter és Danner Alajos. Danner Péternek gyermekei: 1. Danner Péter, sz. 1826. Szolnokon. Szegedre költözött és itt nősült; felesége, Pfann József és Horváth Anna leánya, Pfann Anna, 1832-ben született Szegeden. Danner Péter a HÜM ANTAL Ondolálás . . . P T— Hajvágás. , Hajmosás . . . P ,T— Manikűr . , Speciális hajfestés és tartós ondolálás. Horváth Mihály-ucca és Deák Ferenc-utca sarkán, a ma is fennálló öreg sárga házban fűszer- és magáru kereskedést nyitott, mely »Danner Péter Fia« cég alatt ma is fennáll a Tisza Lajos-köruton. Fia, Danner János, 1857 augusztus 28-án született Szegeden a Kazinczy-utcában. Ma a cég szenior-főnöke, a Magyar Nemzeti Bank cenzora, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja, városi képviselő, a Baross Szövetség elnöke stb. 2. Danner Terézia, Lengyelné, Szolnokon lakott és ott is halt meg. 3. Danner József, szintén Szolnokon lakott.Danyi. Nyilvánvalóan a hasonló nevü pestmegyei községből származott ide. 1676-ban Danyi Balázs és Danyi Tamás esküdt. 1677-ben Danyi Ferenc szegedi főbiró. 1718-ban Danyi József tanácsnok, mint Szeged megbízottja az egri káptalan előtt tiltakozott az ellen, hogy Tőmösváry János főbiró a kun pusztákat kibérelte. 1719-ben Danyi József, mint a város aljegyzője Pozsonyban és Bécsben járt hivatalos ügyekben. 1722-ben ismét Bécsben járt a város ügyeiben; útjára ötven forint költséget utalványozott a tanács. 1723-ban ellenmondásával megakadályozta, hogy Mészáros János aszódi postamestert beiktassák Kistelek birtokába. 1720-ban Danyi Lőrinc, mint huszár a rác határőrségben szolgált. Danyi János özvegye, Tóth Erzsébet 1721ben jött Szegedre. 1728-ban boszorkánysággal vádolták és kinvallatták'. Danyi István 1842-ben egy forintot adott a rókusi uj temetőre. Darázs. Felsővárosi család. 1821-ben Darázs Mária Szabó Péter felsővárosi polgár felesége. Daróczy. Felsővárosi család volt. özvegy Daróczyné háza meegmaradt az 1879-iki árvizben is, a Teleki-utcában. A XIX. század elején Daróczy Ilona Rókusra ment férjhez Szabó Jánoshoz. • fodrász, Takaréktár ucca 8, tisztelettel érte 5'<;y»özCpséget, hogy kiszolgálási érni a következő1-: . P T— 110 sz. bérletjegy . P 8 — • P -"801 Manikürbérlet . . P 5 — Arcápolás. 89 Elsőrendű munka. Dáni. Eredeti neve Danne. A XIX. század első éveiben költözött Grácból Szegedre Danne Balázs, aki Reizner szerint szabó, Czimer szerint pedig pék volt. Ez utóbbi feltevést támogatja az a körülmény, hogy az ötvenes években egy Dáni Alajos pék volt Szegeden. Danne Balázsnak alkalmasint több gyermeke volt. A rókusi plébánia története emliti Danne János váci egyházmegyei kispapot 1831-ből; mivel azonban a váci egyházmegye papjainak névtárában Danne János nem szerepel, — Danne János vagy letette a reverendát, vagy meghalt, mielőtt felszentelték volna. 1831 julius 18-án Danne Balázs házánál haláleset történt; lehet, hogy ez a Danne János halt meg. Danne Balázsnak Ferenc nevű fia 1816 november 25-én született Szegeden. 1836-ban a pozsonyi jogakadémiára ment, ahol 1839—40ben egyszersmind az Esterházy grófi családnál nevelő Volt. Szegedre hazatérve ügyvédi gyakorlatot kezdett. Mint a liberális párt buzgó hive, 1845-ben azok kőzött volt, akik bár mint diplomás emberek adómentesek voltak, részt kértek a közterhekből. Szeged egyik legtekintélyesebb polgárának, Korda Jánosnak Teréz nevü leányát vette nőül, 1848-ban polgármesterré jelölték, de ifjú korára hivatkozva, ezt a tisztséget elhárította magától. Megválasztották tehát tanácsnokká; e minőségben birája volt a városi törvényszéknek is. Tagja volt a városi hadi választmánynak és kapitány volt a nemzetőrségben. 1849-ben a vésztörvényszék tagja lett és mivel ez a bíróság többeket kivégeztetett, Danne Ferencnek, ki 1818-ban a Dáni nevet vette fel, a szabadságharc bukása után elég oka volt a bujdosásra. Álnéven tanitó lett a somogymegyei Nagyatádon. 1852-ben az általános amnesztiában bizva, ő is jelentkezett, mire letartóztatták és halálra Ítélték. Ezt az ítéletet kegyelemből két évi várfogságra enyhítették, amit ki is töltött az aradi várban. 1861-ben és 1865-ben a város egyik követe volt az országgyűlésen, 1871-ben pedig Szeged főispánjává nevezték ki. 1881-ben nyugalomba vonult, mert Tisza Lajos királyi biztosságának idején semmi tennivalója nem volt. A királytól a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Dáni visszavonult szatvmazi szőlejébe, ahol 1883 február 20-án májsorvadásban meghalt. Családjából Dáni József kompolthi jószágigazgató és Dáni Nándor budapesti kir. ítélőtáblai biró 1884 április 22-én magyar nemességet kapott Gyarmatai előnévvel. E családból származik Gyarmatai Dáni Balázs altábornagy, aki az 1904—5-iki oroszjapán háborúban is résztvett, mint katonai attasé. Említésre érdemes, hogy van Szegeden egy olyan Dáni család is, mely szerb származású és amelynek Dimitrinvics volt az eredeti neve. ÉF! esitjük a nagyérdemű vevőinket, hogy lós választékú karácsodul okkáclOnkal meg kezdi ük. 430 Jelszavunk: Legjobbat — szolidan kalkulált szigorúan szabóit árak mellett. Nagy maradékvásár mélyen leszállított árban. Plvatáruház a Kék Csillaghoz. u,9>zt>hh karácsonyi ajándék egy valódi perzsaszőnyeg mélyen leszállítót! áron, óriási -választékban Domán Mihály és Fia szőnyegáruházában, Kárász ucca ÍZ. sz. alatt. Fizetési könyitések. ~awi Alapítási év 2857. i6t T^^Lf——. V Karácsnnyi kézimunka vásár Kölc?ey ucca 10. sz. alatlt flz'eihe'ytségemben neyy neug: TÍZ pengőnél magasabb készpénzvásárlásnál 10%-os karácsony! engedmény!,, ffSS^SSS.