Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-12 / 280. szám

npi.M VRORSZAG decemberTE" Baloldali politikus kapott megbízást azulfranciakormány megalakítására A dezignál! minisztereinek — Steeg radikális szenátor (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: A francia kormányválság csütörtökön uj fordulathoz ért. Doumergue elnök Steeg szenátort, a radikális párt tagját bizta meg az uj kormány megalakításával., Steeg a megbízatást elfogadta és nyomban megkezdte a tanácskozásokat. Elsősorban Brinnd-t kereste fel, majd Poincaréml tár­gyalt. Azután a radikális párt vezérével, Herriotval folytatott Steeg hosszabb tanácsko­zást, aki a dezignált miniszterelnökkel tör­tént megbeszélés után ülésre hivta össze a radikális pártot. Steeg is a legszélesebb alapokon nyugvó koncentrációs kormányt akar létrehozni, mi­után azonban ez Tardieunak és 1-avaInak sem sikerült, azt hiszik, hogy ezen az alapon Steeg sem fog kormányt alakitani. Az OMGE állást foglalt a kartellek megrendszabályozása mellett Budapest, december 11. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület székházában ma délután együttes ülést tartottak az OMGE bizottságai, va­lamint mezőgazdasági és kereskedelmi szakosz­tályai a kartelkérdésben. A gyűlésen gróf Hadik János elnökölt, akinek indítványára határozati ja­vaslatot fogadtak el. Ebben kívánja az OMGE, hogy a törvényhozási szabályozás necsak a szoro­san vett kartelekrc terjeszkedjék ki, hanem a hasonló célt szolgáló egyéb alakulatokra, vala­mint azon esetleg irásba nem is foglalt alkalom­szerű megállapodásokra, összebeszélésekre is. ame­lyek olyan károsan befolyásolják a mezőgazdasági termékek értékesítését. Az OMGE kívánatosnak tartja, hogy a végrehajtó hatalomnak olyan fel­hatalmazás adassék, hogy a vasúti tarifa, szállí­tási politika, közszállitások, vámhitel és adóhitel terén nyújtott kedvezmények megszorításával, vagy visszavonásával, vagy e téren teendő más intézke­désekkel is felléphessen a kartelek túlkapásai ellen. Péret vallomása a parlamenti vizsgálóbizottság előtt az Oustr!c~ügyben Páris, december 11. A Populaire ma új­ból rámutat arra, hogy Péret, aki pénzügy­miniszter korában engedélyt adott Oustricnak a Viscosa részvényeinek bevezetésére, kevés­sel utóbb busásan jövedelmező jogtanácsosi állást vállalt ugyanannál a banknál. A parlamenti vizsgálóbizottság ma délelőtti ülésén kihallgatták Péret volt pénzügymi­nisztert, aki beszámolt a részvények beveze­tésének körülményeiről és felvilágosításokat adott a vállalatnál élvezett tiszteletdijáról. Az engedély megadása 1926 június 23-án tőrtént, amikor Péret már lemondásban volt s mint ügyvezetőminiszter vezette tovább a pénzügy­minisztériumot. Péret beismerte, hogy emlé­kezőtehetsége cserbenhagyta, mikor Tardieu miniszterelnököt erről az ügyről tájékoztatta, mert nem lemondása után 18 hónappal, ha­nem már 1928 elején vállalta el a jogtanácsosi állást Ebben a minőségben összesen 281.250 frankot kapott, de ebből 83.000 frankot, amit ezév január havában folyósítottak számára, j visszafizetett, minthogy akkor már tagja volt a Tardieu-kormánynak, Szemüvegek legmegbízhatóbbak » Sandberg Henriknél. Kormánymagyarázat a magyar-cseh gazdasági tárgyalásokhoz Budapest, december 11. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés tárgyalásával kapcsolato­san Bud János kereskedelemügyi miniszter a je­lenlegi helyzetről a kővetkezőket mondotta: — A parlament folyosóin ugy ellenzéki, mint kormánypárti oldalon élénken foglalkoznak a ma­gyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés sorsával. A képviselők párfkűlönbség nélkül azt a felfogást vallják, hogy Csehszlovákia részéről az a taktika nvilvánu! meg, hogy az 1927-ben nagy fáradtság­gal megkötött s a középenrópai gazdasági rend igen értékes pilléreként bevált és Csehszlovákia által felmondott kereskedelmi szerződés megszű­néséért az ódiumot Magyarországra hárítsák. A magyar kormány természetesen nem fogadhat el olyan csehszlovák propoziciót, amely kizárólag csehszlovák érdekeket lart szem elölt, annál ke­vésbé, mert a magyar képviselőház felfogása sze­rint erre a felmondásra a csehszlovák kormány csak azért vállalkozott, mert azt hitte, hogv Ma­gyarország a jövőben is, ugy mint a multban, hajlandó lesz egyoldalii áldozatok árán ls Cseh­szlovákiával szerződést kfltnl. A magyar kormány­ban ugyan változatlanul meg van a hajlandóság, Karácsonyi afándélcoR kényelmes ré«zlelf reétre I». Evő­eszközök „Hl» Miilcri" gra­mofonok 12 havi részletre. A B.C he«zerré* 1« Tóth órásnál, Kölcsey ucca 7 Ingyen telefonálhat fáért BU fii fatelepre, automata 11—26, a be­szénért DH^n szélgetés diját visszatérítjük. M hogy mindent elkövessen azért, hogy a szerző­désenkivüli állapot ne álljon bc, mindazonáltal ez csak akkor lesz lehetséges, ha Csehszlovákia ls tekintetbe veszi Magyarország érdekelt és nem erőltet egyoldalú megoldásokat, amelyek Magyar­ország számára a szerződéses viszonyt teljesen értéktelenné tennék. Ugy, amint a felsőház kül­ügyi bizottságának legutóbbi ülésén megnyilvánult, a képviselőház is meg van győződve, hogy a magyar kormány az érdekek kiegyensúlyozásának ezúttal teljes erővel érvényt fog szerezni, mirt csak ebben az esetben találja maga mögött Ma­gyarország osztatlan közvéleményét. Természete­sen a magyar kormány is teljesen egyetért eb­ben a magyar parlamenttel. Minisztertanács Budapest, december 11. A kormány tagjai csü­törtökön délután 5 órakor gróf Bethlen István miniszterelnök elnőklésével minisztertanácsot tar­tottak, amelyen először vett részt gróf Károlyi Gyula, az újonnan kinevezett külügyminiszter. A minisztertanács Zsllvay Tibor igazságügyminiszter ismertetése alapján általánosságban és részletei­ben is letárgyalta és elfogadta az uj harteltflrvény javaslatot. A javaslat legközelebb a törvényhozás elé kerül. Wekerte Sándor pénzügyminiszter be­jelentette, hogy sikerült az amerikai pénzpiacon a Magyar Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete részére 15 millió pengős hitelösszeget biztosítani előnyős feltételekkel abból a célból, hogy ez az ősszeg a gyufakölcsönből fennmaradt 12.5 millió pengővel együtt az eladósodott kisbirtokosok sza­nálására fordittassék. Erre a fontos nemzetgazda­sági célra tehát most már közel 28 millió pengő áll rendelkezésre. A minisztertanács, amely a to­vábbiakban folyó ügyeket tárgyalt, 11 órakor ért véget. Gróf Károlyi Gyula a kormányzónál Budapest, december 11. Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter ma délben 12 órakor tette le a hivatali esküt a várpalotában a kor­mányzó kezébe. A szertartáson megjelent Bethlen miniszterelnök és báró Perényi Zsig­mond volt belügyminiszter, országgyűlési kép­viselő. Az eskümintát bárciházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. Az ünnepélyes eskütétel után a kormányzó grót Károlyi Gyula külücvminisztcrt magánkihall­gatáson fogadta. Luxusbeiárók a külvárosban, csatornák a víztelen részeken a telektulajdonosok költségére (A Délmagyarország munkatársától.) Iritt, Béla törvényhatósági bizottsági tag érdekes kisgyülési indítványt nyújtott be a polgár­mesterhez és abban a Vásárhelyi-sugárutI háztulajdonosok egyik igen súlyos sérelmé­nek orvoslását kéri. Indítványában a kővetke­zőket mondja: »A nagykörúton kívüli Vásárhelyi-sugárutI háztulajdonosok házai, illetve telkei előtt a vá­ros 1929-ben aszfaltjárdát csináltatott, amely­nek költségét a ház-, illetve telektulajdono­sokra hárította. Az egyes háztulajdonosoknak ez átlag 1000—1200 pengő terhet jelent Bár 10 évi részletfizetési kedvezményt kaptak, de a mai rossz gazdasági viszonyok miatt ezeket a kedvező fizetési feltételeket sem teljesíthe­tik. Az érdekelt háztulajdonosok nagyrésze kisgazdákból és kisiparosokból áll. Most a Vásárhelyi-sugárut aszfaltozásával kapcsolatban csatornát is építtetett a város s ennek költségeit is a ház-, illetve telektu­lajdonosokra hárította. Ez az ujabb teher tel­kenkint átlag 145—200 pengő tőkét és 8 és félszázalék kamatot jelent A tulajdonosok megkérdezése nélkül az aszfaltozás alkalmá­val felszedett régi kocsibejárók helyett uj kocsibejárót csináltatott a város és pedig ba­zaltkőből és annak költségeit, ami esetenkint átlag ujabb 540—740 pengő tőkét és 8 éSI félszázalék kamatot jelent, szintén a ház-, illetve a telektulajdonosokra hárította. így a háztulajdonosokra átlag 1800—2200 pengő teher hárul, pedig a külsőbb részeken fekvő telkek értéke alig éri el ennek a tehernek az összegét. A város ez>en az uccarészen luxus­dolgokat építtetett, míg a Vásárhelyi-sugárut nagykörúton belüli részén és a beljebb levő Szentgyörgy-uccában megfelelőnek találta a tetemesen olcsóbb macskakőből épitett kocsi­bejárókat Kétségtelen, hogy a város hatóságának' Joga volt a sugárutat rendbehozatni és a rendezés folytán az aszfalt és a kocsibejáró építésével járő költségeket a tulajdonosokra áthárítani, de az érdekeltek teherbíró képességét is figye. lembe kellett volna vennie. Mivel a város tL háztulajdonosokat befejezett tények elé állí­totta, elviselhetetlen terhiikön segítenie kell és a luxusmunkák terhét magára kell vállal­nia. A nagykörúton kivüli Vásárhelvi-sugáruti háztulajdonosok nevében azt kéri Iritz Béla, hogy mivel az épitett csatornát a telektulaj­donosok viz hiányában nem is használhatják, a csatornaépítés költségeinek viselése alól mentse fel őket a város. Mivel a kocsibejá­rók építéséhez az olcsóbb macskakő is meg­felelt volna, a bejárók költségeinek kéthar­mad részét szintén a város viselje. A többit megfizetik az érdekelt telektulajdonosok a gyalogjárók építési költségeinek letörlesztése után kezdődő 20 egyenlő évi részletben és ka­matmentesen.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom