Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-10 / 278. szám

1930 december 14. DÊLMAGYARORSZAG 10 Hz igazoló választmány igazolta valamennyi szociáldemokrata városatya mandátumát (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya kedden délben összeült, hogy végérvényesen döntsön azoknak a törvényhatósági mandátumoknak az igazolása ügyében, amelyek ellen a választások után különböző politikai kifogásokat emeltek. A választmány, amelynek ülésén dr. Aigner Károly főispán elnökölt, tizenkét órakor kezdte meg tanácskozását zárt ajtók mögött és két óra előtt néhány perccel ért csak véget az ülés. A választmány elsősorban a szociáldemokrata városatyák mandátumát birálta el. Mint emlékezetes, a választás után, amikor először ült össze az igazoló választmány, hogy a városatyák mandátumát igazolja, néhány szociáldemokrata városatya ellen különböző kommunista yádak hangzottak el. így megvádolták Olejngik Józsefet, Lájer Dezsőt, Taussig Ármint és a külvárosipárti Ablaka Györgyöt azzal, hogy a proletárdiktatúra alatt politikai szerepe volt és igy mandátuma nem igazolható. Mivel az igazoló választmány ezekre a vádakra akkor konkrét bizonyítékokat nem kapott, a mandátumok igazolását függőben tartotta a bizonyítékok beszerzéséig. Most azután kiderült, hogy a vádak alaptalanok voltak, a vádaskodók egyetlen elfogadható bizonyítékot sem tudtak beszerezni. Ezért az igazoló választmány a függőben tartott mandátumokat véglegesen igazolta. Hasonló vádakat emeltek annak idején dr. Dettre János ellen, akinek mandátumát az igazoló választmány annak idején nem igazolta. Dettre a választmány határozatát megfellebbezte a közigazgatási bírósághoz, amely tudvalevőleg kimondotta, hogy a vádak alaptalanok és mandátumának igazolása ellen egyetlen komoly indok sem hozható fel, ezért elrendelte a mandátum igazolását. A közigazgatási bíróság döntését bejelentették az igazoló választmány keddi ülésén és a választmány igy végérvényesen igazoltnak minősítette Dettre mandátumát. Nagyobb vita volt a belvárosi katolikus plébánia közgyűlési képviseletének kérdése körül. Várhelyi József pápai prelátus, belvárosi plébánost, aki a közigazgatási törvény szerint hivatalból képviselője a közgyűlésen a belvárosi plébániának, a választás után a közgyűlés örökös taggá választolta. Sokan ugy vélték, hogy igy a belvárosi plébánia képviselet nélkül maradt és ezért mozgalmat indítottak dr. Balogh Istvánnak a behívása érdekében. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ellenezte a választmány ülésén dr. Balogh behívását, azzal érvelt, hogy a törvény rendelkezései szerint a plébániát csakis a vezető lelkész képviselheti a közgyűlésen és igy j még akkor sincs mód és lehetőség Balogh István behívására, ha az egyházi hatóság Baloghot a vezető plébános helyettesítésével meg is bizta. Ez a megbízatás ugyanis csak a plébánia belső ügyeinek intézésére vonatkozhatik. Hosszú vita után az igazoló választmány szótöbbséggel a polgármester álláspontját fogadta el és kimondotta, hogy a plébániát nem képviselheti más a törvényhatósági bizottságban, csak a plébános. A színház prímadonna-botránya Azonnali állásvesztésre »élték Elek Icái — A SzinészegyesQfet fegyelmi fanácsa 15-ére kiiGzle a fellebbezés tárgyalását (A Délmagyarorszáq munkatársától) Az -egész városban feltűnést kellett az a botrány, amelybe Elek Ica primadonna ismeretes ügyével kapcsolatban a szegedi színház került. A színházi törvényszék, amely normális körülmények között a próbákról elkéső, a rendezői, vagy ügyelői instrukciókat megsértő színészek fölött ítélkezik és tiz-huszpengős l irságokat ró ki, mint ismeretes, Kürthy György színigazgató vádjai alapján Elek Icát a lehető legsúlyosabb büntetésre, állásvesztésre ítélte. A meglepően súlyos ítélettel kapcsolatbaa dr. Pálfy József, intendáns a következőket mondotta: — Ebbe az ügybe nem kívánok semmiféle formában sem beleavatkozni, hagyom, hogy menjen minden a maga utján. Ugy tudom, hogy a színházi törvényszék Ítélete éppen súlyossága miatt hivatalból is felkerül a Szinészegyesület igazgató-tanácsa elé, de odakerül Elek Ica fellebbezése alapján is. Addig tehát, amig az ítélet sorsa el nem dől, amig a Szinészegyesület igazgató-tanácsa nem dönt, semmiféle intézkedésnek helye nincsen. Ha azonban az ítélet jogerőre emelkedne, aktuálissá válik aszezon hátralévő idejére a primadonnakérdés megoldása. Kétféle megoldás lehetséges, vagy uj primadonnát szerződtetünk a szezon hátralévő idejére, vagy pedig — és szerintem ez lenne a helyesebb — vendégszereplésekkel oldjuk meg a primadonnakérdést. Ebben az esetben az egyes szerepekre hoznánk vendégpimadonnát. Mindenesetre előbb be kell várni a fellebbezési fórum döntését. A botrány mindenütt feltűnést keltett SzomTRETORN HÓCIPŐ világhirü baton még az volt a helyzet, hogy a színházi törvényszék 3300 pengő büntetésre, vagy szerződésbontásra itélte a primadonnát, mig tegnap, nem tudni milyen körülmények között, uj Ítéletben Elek Icát minden további nélkül állásának azonnali elvesztésére Ítélték. Az ítéletet Kürthy György levélben adta tudtára Elek Icának, aki a levél kézhez vétele után a kórházban ujabb ideg rohamot kepott. Elek Ica egyébként nemcsak megfellebbezte a színházi törvényszék Ítéletét a Szinészegyesület fegyelmi tanácsához, hanem feljelentést is adott be a színházi törvényszék ellen, mert szerinte az ítéletet szabálytalanul hozták meg. Értesülésünk szerint a fegyelmi tanács a fellebbezés tárgyalását december 15-ére már ki is tűzte. A botrány ügyében Kürthy yörgy is nyilatkozott. Nyilatkozatában azt mondja, hogy négy vádpontot emelt Elek Ica ellen. Nem kellett volna neki — úgymond — a színházi törvényszék ítéletére várni, mert már előbb saját hatáskörében is elbocsájthatta volna a primadonnát, ö azonban az ügyet a színházi törvényszékre bizta. Elek Ica még kedden sem hagyhatta el kórházi betegszobáját. Kedden déiután a következő nyilatkozatot tette az ügyről: — Miután a szinház igazgatójának hétfői nyilatkozata a színházi törvényszék előtt lefolyt ügyemet nyilván hivatalosan is a nyilvánosság elé vitte, bizonyára nem vétek a színházi törvénnyel szemben, amely szerint a szinház belügyeit a nyilvánosság elé vinni fegyelmi vétség. Nem pedig azért, mert az igazgató nyilatkozata engem exisztenciális érdekeimben és művészi reputációmban oly mélyqn sért, hogy ez ellen isteni és emberi tőr. vények szerint védekezni nemcsak jogom, de önmagammal szemben kötelességem is. . Az Idény legszebb nagy k'állliisu látványos mm filmje az r (Lagúnák lánya) MILTON S1LS- Korda Mária ragyog« aloHtáséval csüiörtöV, Korzó. — Az ellenem emelt vádak hasonlítanak ahoz a szúnyoghoz, melyet elefánttá növeszt a fantázia és a rosszakarat. Az ítélet pedig, mellyel sújtattam, annyira példátlan a színészet történetében, hogy becsületes hittel semmi kétségem aziránt, hogy ezt az Ítéletet meg fogják semmisiteni. — Nem akarok kitérni az engem ért igazságtalanságok sorozatára, csupán az egyes vádakban kierőszakolt tényállás ismertetésére szorítkozom, annak hangsúlyozásával, hogy még a kierőszakolt tényállás súlyát is a legnagyobb nyugalommal bizom a közönség Ítéletére. 1. Tény az, hogy kollégáim előtt keservesen panaszkodtam amiatt, hogy egy, a köztem és az igazgató között lefolyt incidens befejezése alkalmával az igazgató, becsapva az öltöző ajtóját, azt kiáltotta vissza végül »kuss!«. Az igazgató tagadta, hogy ezt a kifejezést használta volna, azt állítván, hogy azzal fejezte be a vitát, hogy vsluss«, egyben azt a tényt, hogy én őróla ezt állítottam, rágalmazásnak minősítette és ez volt az egyik bűnöm. Ki kell jelentenem, hogy amikor az igazgató cáfolatáról értesültem, azonnal a legnagyobb lojalitás sal jelentettem ki, hogy az előadást elfogadom. Vájjon ez a panaszom, amely legalább is jóhiszemű volt, olyan sulyos-e, hogy ilyen drákói szigor indokolt? Különösen akkor, amikor nem vitás az igazgató azon ténye, hogy öltözöm ajtóját szinte magánkívül becsapta, amellyel már emberi és női méltóságomat is mélyen sértette. 2. Valótlan az, hogy a szinház belügyeid a nyilvánosságra kivittem. A való tényállás az, hogy külön öltözőm ügyében panasszal a szinügyi bizottság eggik tagjához, majd közvetlenül az in tendáns ur őméltóságához fordultam. Tehát ezek az urak az illetéktelen elemek? — Én a legnagyobb jóhiszeműséggel eleinte az igazgatót ostromoltam kéréseimmel, aki a szerződésem megkötésekor erre határozott ígéretet Is tett, — ő azonban azzal tért ki, hogy ebben a kérdésben csak az intendáns ur dönthet Ilyen előzmények után fordultam a szinügyi bizottság egyik tagjának a közvetítésével az intendáns úrhoz. Az intendáns ur belátva indokaim komolyságát, cl is rendelte az egyik öltöző átalakítását Még csak annyit, hogy kívánságom azon jogos igényen alapult — amit elődeim is élveztek —, hogy a primadonnát szerepei olyan nagyszabású öltözködésre késztetik, hogy a ruhák elhelyezése és értékei megóvása a külön öltözőt szinte nélkülözhetetlenné teszik. Vaj ion ez a vádpont is olyan komoly-e, amelynek alapján csak bűnösségemet Is meg lehetett volna-e állapítani?! 3. Azon vádpont, hogy egy előadást 20 perccel később kellett kezdeni, mert én Ács Rózsit nem engedtem volna be az öltözőmbe, éppoly alaptalan, mint a többi. Ács Rózsit Görög titkár ur. hivatkozva az igazgató utasítására, személyesen Olclc • r azio: ii i Lusztig Imre harisnya- és kötöttáru üzletében tér 2. sz. 140