Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

1© DÉÍ..V *rv 1930 december 25. a színpadra háramlik és a görög tragédiák kórusa ueszi át a dinami \ ai súlypontot. Van benne kolorv.'u, szerep cs nrtjgy mnzgásnuVveszeri-kórus. !! w gungs-cbor.^ Vonzó Io n a görög művészei bi ;:, elzárkozott formájához, költészetéhez, amelynek alapmolivuma a sors kérlelhetetlenségc. a föld és az ég hatalmainak harca az Emberért. Lehet ezt mással kifejezni, mint atonalitíissalf! — Ez,azonban még nem cél, hanem csak •eszköz. Megmaradni azok fognak a maiak közül, akiknek képességük nemcsak odáig ér, hogy »érdekeset«, >n jatt mondjanak hanem, akik monumentális zenei formákat hoznak létre. Melődikas képzelőerő nélkül senkisem komponista, hiszen a muzsika elsősorban érzés. Ha pedig nem értik meg a melódiát, bizonyára a komponistában van a hiba. Wellesz professzor most feláll, odaül a zongorához, fcllapozzaa Bachánsnők egyik kórusrészletei. A szobában félhomály. A zongorából démoni tűzzel robban elő s a velőkig hat valami kifejezhetetlen érzéki sóvárgás, ősi, fogcsikorgalórfn kemény életerő. Wellesz énekel, az akkordok sivítva, diszszonánsan, pokoli kacagással zajlanak körülötte... Dcrmedter, álltam a zongora mellett, a lapozást is elfelejtenem, Wellesz csak ugy dobálta a földre a lejátszott, összefüzetlen lapokat s a szolid, kékszemű, szőke férfi, mint a varázsló, zihálva, óriássá nőve babonázta a boszorkányos hangszert. — Bucsuzásul meg egyet, — mondja Wellesz.—Tudja kinél jelent meg azelső müvem? Elővesz egy sárga kottát. Der Abend. Szimfonischc Bflder. Rózsavölgyi 1909-1910. — Hogy lehelséges ez? — Lent voltam Budapesten, Bartóknál, fí adatta ki. És hídja ki játszotta az első zenekari müvemet? Szénkor karmester Kölnben. — Mosl meg én kérdezek valamit bucsnzóul, — mondom. — Igaz. hogy nagyapa lesz? Naivot kacag Wellesz professzoré a Zeneművészeti Főiskola tanára és a Tagblatt kritikusa. — 45 éves vagyok és 22 voltam, amikor megnősültem. Hát stimmelhet. Vagy ez is atonálisan hangzik? * A Sternsvarteslrasseban kis kertben emelkedik egy bájos villa, Korngold Fric.fy háza. A hallban rendkívül finom, fényűző berendezés, brokátok, gobelinek, zenélő óra, Lenbach-kép... Faragvánvos lépcső a felöő és belső Inlc«"' "vik'hnn.' Felülről édes gyermektangok hallatszanak — Den Balli, Papi... A labda futballosan durran az ajtónak, utána egv erős. nagy test pufTanása. Nagy kacagás. Pár perc múlva Korngold oldalát lapogatva jön le a lépcsőn. Nehéz a nevelést visszatartani. Kissé kövérkés, de az arca olyan, mint a naiv csodálkozással néző szemek, mintha maga se értené a csodát, hogy — alkotó. — Tudom már, hogy voit Bergnél és Wellesznél, — kezdte, — de higyje el, az egyetlen ami a muzsikát életben tartja, mégU csak a melóftia. Nélküle a zene festészet, szinek nélkül. — Tehát erős ellenfele az ujaknak? — Nekem csak melódiák szakadnak fel a szivemből és ugy érzem, az imádság, az élet, az álom, a valóság, mind-mind csak —- melódia. — 1900-lói 1930-ig Richárd Strauss, Mahler, Schrecker, Korngold komponált Bécsben. yem elég ez 30 évre? Bécs nem szenvedett hiányt tehetségekben, akik meg tudják őrizni a tradíciók folytonosságát. „ Korngold nem akar tudomást venni az újítókról. — Mi lesz Bécsből, ha kivesz belőle a kissé romantikus, könnyen siró, könnyen nevető. édes dallamu költészet karaktere? — mondja. A zongora csukva áll, csak Korngoid életnagyságú márvány- és olajportréja, koszorúk, szalagok mutátják, ahol beszélgetünk, ez — müvészlakás. — Akar igazán megismerni? — kérdezi most Korngoid. — Nézzen meg este a Stadttheaterben. Strauss-valcereket fogok dirigálni és zongorázni és bennük magamat élem át újra és újra. És este a színházban találkoztunk. Korngold kedves gondossága folytán a pulpitus mögött volt az ülésem. Elragadó hévvel dirigált, zongorázott, énekelt az operettel. A' valcerek tempója ott bizsergett a talpunk alatt. A szünetben odasúgta: — AzérJ Hindemith, Schönbcrg, Sztravinszky, Bartók zsenijéből maradnak csirák az utánunk kővetkezőknek, de nekem ők keretek, amelyeknek ki kell teljesülni élettel — lírával... « Sötét, mogorva bérpalotában él az uj Schubert, aki a Zeneakadémia rektora és a Komponisták Szövetségének elnöke: Josei Marx Amerre csak nézünk kották és korrektúrák. Egy zongorakoncert zenekari kísérettel várja a szerző simitó kezét. A bécsi filharmonikusok legújabb eredeti bemutalója lesz. A telefon a szomszéd szobában szakadatlanul cserg pedig Marxnak titkos a telefonszáma. Bőven van alkalmam körülnézni. A kályha tetején karácsonyfa díszben, az _ r aszlalkákon, székeken — J rengeteg cukorstanicli nyitva, félig üresen. A nyitott zongorán három csokoládé - bakkancs. — Asszony — asszony — asszony — emfékek, egy egész regiment. A zongorán rengeteg kotta, Marx-. Schubert-, Wolf-dalok és közöttük — mintha a melódiákból emelkednék ki, Vénusz szobra. Az istennő hóna alatt hatalmas virgács... Marx óriási alakja döngve lép a szobába. Nagyon elegánsan akart kinézni — a hölgy tiszteletére. Ha tudta volna, hogy rosszul van gombolva a mellénye... Fényes szilveszteri estély kISFSÚ összes termeiben. Szilveszteri menü: Ttorleves Hideg fogas, fagyasztva Malacpecsenye Pezsgős káposzta Farsangi /dnlc Aaztalrondelést, tekintett«I a nagy érdeklődésre, kérjük már most «sxkSzdl il — Mi van ma Magyarországon? — kérdezi. — Nekem illenék ugyan tudni, hiszen a budapesti Zenekadémia nemrég tiszteletbeli tagjának választolt. Dohnányijukal szeretem, ő kiváló muzsikus. — És Bartókot, Kodályt? — Én dalköltő vagyok, feleli — énekelek, ahogy a szivem diktálja,' — Maguknál magyaroknál a dal a népből ered. Nekünk, osztrákoknak nincsenek népdalaink. Élt közöttünk egy Schubert és talán több ismeretlen bohó költő, azoktól kapta a nép a dalokat. De maguknál, magyaroknál ott voltak a cigányok... Elmondom röviden a cigányok szerep'éneK és a népdal fejlődésének kultúrtörténeti adatait. Marx hallgat és jegyez, majd ezt mondja: — Különös, különös, most már értem Bartókot. Én olasz eredetű vagyok és ez van a muzsikámban is. Nem kísérletezem az ujjat, mert több hangnemben irni egyszerre, ugyanannyi, mintha több helyen ütnénk egyazon időben — De a kortársak ne bántsák az újítókat,"' Szép az élet és hozsánna mindennek, ami a lelkünke» gazdagítja. Dalaim bejárják' a világot és ma már Bécsben megint nem hagyják éhen veszni a tehetségeket... Lengyel Vilma ¡tt T '—mxz.m t ttmjuiHi 1111 im weisz istvAn ujmmiiii"» Torontáli szőnyeg 299 árusitásn P. Reich Erzsi üzleiében gyér • „ _ || I JLH n városi bérház Károlyi uccai oldalán APOIIO IflalSZSriar (Dr. Salöó ts Társa melleit) MEGNYÍLT. Az Ussxes bel' és kUlWldl Illatszerek és Kozmetikai cikkek nagy raktára. Btt" UJévlq minden vevőnknek egy-egy mlntaeíomnqot afándékozunk, mely egy drb szappant 1 üveg kölnivizet, s schampont, 1 fogport és egy doboz poudert tartalmaz. sm Ügyeljen a pontot «Imre! <i Roth HAJLÍTOTT fbbutorgybr Szeged, Hars tér 13. Telefon: 16Környék legnagyobb ßaflUoti fabuíorgyára ! Kaphatók i Sajit készítésű, összes tipusu hallitott székek, fotelek, irodai és szalon garnitúrák, fogasok, zsúr asztalkák, kerek és óvál asztalok, virágállványok, hintaszékek, zongoraszíkek Stb. Ugyanez.k.t készítjük gyermekek részére kis méretbon