Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

193.0 december 25. OftLlW AG Y 4RÔWSZÂG Dr. Sz, Szarnék Sára Vigasztalás Ady Endre mondta, — ő, aki nekünk, ennek a generáció egyrcszének, amely ma benn áll az éiei köcöjwi». i-rü utuUtott és irányt a cél felé—, hogy »gőzösön jár ma az ember-észr. Rövid idomult csak el azóta és az »ember-ész« meghalványozta gyorsaságát, ma már nem gőzösön jár, az éter hullámain hömpölyög és rohan felénk szerte a világból. Mégis - mégis mintha itt Szegeden még az étérhullámokéi felénk rohanó gondolat elé is szehanó gondolat elé is szerelnének »megállj«-t parancsolni s körülvenni ezt a várost, ha lehetne, az évszázadok előtti gondolatokat őrző nagy kinai fallal. Itt ma még »fiuitasztikum« minden uj elgondolás, talán nem is elgondolás, de adaptálása az uj élet követelő tíf szükségszerűségeinek. És ér ez a vád, a »fantasztikum« vádja, itt mindenkit, aki mást akar, ujat akar, életet akar, itt a cifra köveken. Er engem is — sokszor. Pedig a realitások útját Já ram. Ex akt tudományok alapján, megjárt utakon, nem uj próbálkozásokat, meglévő eredményeket akarok adni. — De itt megállottak az órák és hiába kiáltott reggelt a kakas. S azért gondolok sokszor arra (s engedtessék ez meg nekem, a rideg realitások emberének is legalább egyszer — karácsonykor), milyen jó is volna, ha igazuk lenne azoknak, akik annyiszor dobálják felém a »fantasztikum« vádját. Milyen Jő lenn«1, ha lehetne, ha lennének az embernek képességei hozzá, beállani az emberiség nagy vigasztalói közé. (Hiszen nem lenne soha jobbkor, annyira kellene ma a vigasztalás.) Milyen jó lenne beállani a Campanellák, Morus Tamások, Fourier-k, Owenek és Anatole France-ok sorába s velük álmodni a »fehér kövön«. Velük álmodni ennek a szomorú és rideg világnak egy szebbr mását « magam, a mások gyönyörűségére. Megálmodni — ha már mást nem tudunk — a ma eltiportjalnal: egy igazságosabb világot, egy »Tagsraun«-ot, ahogy azt a lélekkutatók mondják, hogy odamenwkülhessen a ma embere, akinek már nincs más menekülés. Jó lenne... De hiába. Karácsonykor álmodni szabad, de mégis mindenki ideállittatott valamire. S, ha nekem az jutott, hogy váltig mondjam: Szegeden sem lehet fantasztikum az, ami nyugaton már élö valóság, hogy ott ma és éppen ma, az emberi nyomorúság legválságosabb idején épült fel a jövő generáció, a gyermek jobb világa: váltig fogom mondani, 15 tudom — mert ez a természet törvénye — ezek az energiák, ez a váltigmondás sem vész e!, Mort a realitások már Itt állanak a kinai fal előtt. Ma még csak kopogtatnak a kapjon és bebocsátást kérnek. De ha elérkezik az idő, le fogják a falat dönteni. I.edöntenék még akkor is, ha nem a« emberi maradiság és a még mindig tanulni wsm akarás romlandó anyagából, de nehéz terméskőből, ércből, vasból épült volna is. S ez ma c vigasztalás nekem és legyen vigasztalás mindenkinek, aki vigaszra szorul, Dr. Sz. Szamrfc SAra. Újévre a legdivatosabb fűzők, melltartók, harisnyaiartók logjobb beszerzési forrása 1 Káldor J. és Tsa cég ] Szeged, Kárász ucca 8. sz. Tel. Aut. 21-02. » Maradandó értékű a hordozható villamos varrógép tó villamos § Singer Precíziós munka és elismert legjobb minőség! Részletfizetésre Isi Kényelmes havi részletek. № Díjmentes bemutatás saját otthonában. Singer Varrógép Részvénytársaság. Fióküzlet: Szeged, Kárász ucca 1. B. 12 A szegedi tanyák válsága Irta: dr. Saívessv Lehel. Egy évvel ezelőtt, e lap hasábjain Szeged gazdasági életének és fellendülésének munkaprogramjával foglalkoztam és akkor azt a megáll apitást vontam le, hogy a város készítsen olyan átfogó gazdasági programot, amely az uj törvényhatóság tanyai programja volna. Art iria-r', hogy a tervnek épen ugy fel kellene ölelnie a gazdasági, vízszabályozási, YÍZöntözési és forgalmi, mint a kulturális és népnevelési kérdéseket, amelyekrek mtrflen egyéb beruházási kérdést meg kell Dr Stfoeiy Lőhet előznie. Amikor ezt a karácsonyi cikket megírtam, a gazdasági válság még korántsem volt olyan akut, mint most Maga a város érdemes oolgármestere sem látta oly közelről fenyegetőnek a tanyai gondolat {elborulását, mint amiként hirdettem és most látja már az egész város közönsége, ho;y nincs fontosabb és nincs égetőbb kérdése e városnak, mint a tanyai problémának sikeres és teljes megoldása. A szegedi földbirtok kérdése természetesen nem csupán helyi kérdés, nem csupán a tanyai gazdálkodásnak csődje, hanem elsősorban és főleg világgazdasági kérdésről van szó. A mezőgazdaság világkatasztrófája nélkül természetesen elkénze'hető lenne a gazdálkodásnak az az árpádkori rendje, ame'y a tanyákon ma is divatozik, de a világgazdaság összeroppanása, a tanyai primitív rendszer lehetetlenségét a legerősebb és vakítóbb reflektorral világítja meg. Hiába dicsérjük a legszebb melódiával akisbérleti rendszert, mai alakiában e rendszer életképtelenségét a viszonyok be» Igazolták. Az a polgárság, amely Szeged város lakosságárak 40 o/o-át meghaladja és amely semmiféle vagyonnal nem rendelkezik és amely soha vagyont a gazdálkodásnak mai módja me'lett nem is szerezhet, — a várossal tulajdonképen generációkon át, ellenérdekben él. A városnak, mint bérbeadónak az az érdeke, hogy minél nagyobb, a haszonbérlőnek, hoay m'nél kisebb bért fizessen. A községekről szóló törvény 120. §-a szerint a községi vagyon bérbeadása rendsze rint csak nyilvános árverés utján eszközölhető A nyilvános árverés ellenben módot és lehető séget nyújt ahoz, hogy a földéhség és népünl. nagy szaporaságánát focrva, indokolatlan bé reket idézzen elő Ez történt most is. Ennek folyományakéoer. nem fizet a bérlő, mert igérni könnyű, de igé retet betartani nehéz. Helyes eljárás az, ami' a város most követ, amikor revizió alá veszi a bérösszegeket, de én azt hiszem, hogy a kérdést véglegesen így sem oldhatjuk meg. Nem lehet ugy gazdálkodni, nem lehet ugy intenzív földmunkát végezni, ha nem tudja r földműves azt, hogy munkájának gyümölcsét ő és majdan gyermekei is élvezni fogják. Ez az elgondolás a föld lassu értékesítésé nek gondolatához vezet. De ma a föMeladás még sem aktuális. Nem aktuális, mert a kis gazdának nincs tőkeerele és nincs képessé--arra, hogy bármilyen előnyös áron is vásá-ol jon földet. De nem aktuális a földek eladásának és feldarabolásnak gondolata azért sem. mert nem akarunk abb3 a hibába esni, mint amilyent az á'lam, a földreform keresztülvitelénél elkövetett. Nem lehet előbb földet őszüli és azután a pénzügyi keresztülvitelt mcaalopoznl. Ma pedig, amikor az országban több mini 11.000 ingatlan árverést tűztek ki földekre, gondolni sem lehet arra, hogy akadjon pénzintézet, amely a város földjeinek feldarabolása esetén, 50 év alatt lehetséges kifizetését, financiális komolysággal létesíteni tudná. Igen, ha olyan olcsó pénzünk volna ma, mint az annyit ócsárolt államkölcsön volt egykor az árvíz után, ugy ezt elképzelhetném, de erről ma szó sem lehet Tehát szakítani kell a 120. §. első bekezdésével, ame'y a mindenkori hatóságok szen e előtt, mint érinthetetlen s-ent fétis lebeg es olvassuk tovább ugyanennek a szrkasznak utol.