Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-24 / 290. szám

SZEGED. SzerUcsztöseq: Somogyi uccu ÜX. I. cm. Teleion: 2 3-13. ^ Rl«dóhlv«lnl, kmc«í)nkitnyv«(ir es legylroda Aradi ucca 8. Teleion - 13-Oí). - Nyomda • L«w Llpól ucca 1». telelőn 2t>-34. Távirati él levélcím: DéimaaynronzAg Szegeti. Hát érdemes volt? Ez az első kérdés, ami a fővárosi vá­lasztások eredményeinek olvasása után kopogtat — Írógépünkön: hát érdemes volt? Ezért az eredményért érdemes volt tíj törvényt hozni, érdemes volt megnyir­bálni a főváros polgárságának önkor­mányzati jogát, érdemes volt radikálisan — mert amikor az uralom megtartása a cél,, akkor nem irtóznak a radikális vál­toztatásoktól sem — felforgatni a főváros közigazgatási rendszerét, érdemes volt a szelvénvinflációba fullasztani az általános és titkos választójogot, érdemes volt tit­kolózni a választás határnapjával, érdemes volt az ellenzéki ajánlási iveket visszado­báíni, érdemes volt végigjátszani mindazt, amit a magyar önkormányzat története az idei fővárosi választások megörökíté­sében feljegyezhet? Hát érdemes volt? Akik irják és végre­hajtják a törvényt, jó előre gondoskodtak korrektivumokról. Persze ezekre a kor­rektivumokra szükség van mindenütt, ahol a nép széles tömegeinek akaratára hi­vatkoznak, de ahol a nép keskeny tömegei sem állanak be az igazolók közé. Ilyen korrektivumra szüksége van mindannak a demokráciának, mely — nem a tömegek akaratán s nem a tömegek helyeslésén nyugszik. Ilyen korrektivumra szükség van mindenütt, ahol a választás általános és titkos s még akkor se tudnak lemon­dani ezekről a korrektivumokról, ha a titkos választás rendszerét szelvényekkel denaturálják. Jó előre gondoskodtak ar­ról, hogy örökös tagok, érdekképvisele­tek, hivatali önkormányzók s egyéb ki­küldöttek és beválasztottak többséggé ala­kithassák át a kisebbséget s hogy a vá­lasztó többségéből a megválasztottak ki­sebbsége kerüljön ki. Nem volt rossz do­log a kerületi beosztás sem, mert annak segítségével el lehetett nyomban érni, hogy a Duna balpartján lakók közül háromszor annyi szavazat kelljen egy mandátum­hoz, mint a Duna jobbpartján. A jobb­oldali uralom kedvezett a Duna jobb­partjának s a fta/oldal ellenfelei a Duna fra/partját sem kímélték. Igj dult a világnézeti küzdelem a Duna két partján, de ez a világnézeti harc az uralom fel fegyverzettjei s a demokrácia mezítelenjei között foiyt le. A demokrácia hivei elvesztették a csatát a törvényho­zásban, elvesztették a csatát a törvényt végrehajtó belügyminisztériumban, ők vol­tak a vesztesek az igazoló bizottságban, a postán, mely a szelvények kihordását vé­gezte bizonyára legmagasabb állású ve­zetőik tetszése mellett, elvesztették a há­borút a szelvények gyűjtésében, az aján­lási iveken, éppen csak az urnák előli nyerték mer/. A főváros népe megmu­tatta, hogy a mai kormányzati rendszer­rel elégedetlen, ha pedig ezt a választást a jövő évi képviselőválasztás próbagalop­jának tekintették, ha pedig harcmódju­kat és választási rendszerüket sub immo pectore azzal indokolták, hogy minden módszer jogosult a jövő évi választások számára kedvező atmoszféra s megnyug­tató auspiciumok teremtésére, akkor rae­?int csak kérdezzük: érdemes volt-e any­Szerda, Í950 december 24 Ara 16 fillér$0 VI. évfolyam, 2.J99Z szám ELŐFIZETÉS r Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-bO. kUllitldHn 6-40 pengd. — Egyes szám Ara hélktlz« nap lö, vasár- és Ünnepnap ••£•« IIII. Hír» deiétek felvétele tarifa szerint. Megfe­lenllc nétfO kivételével naponta regge nyi akadályt, annyi szakadékot, annyi lö­vészárkot és farkasvermet iktatni a vá­lasztók és a választók akarata közé, ha minden lövészárkon és minden farkasver­men keresztül mégis csak érvényesül, mégis csak manifesztálódik, mégis csak szóhoz jut a választók meghamisíthatat­lan akarata. Mert ezt az akaratot lombikba tehetik, kifőzhetik, felvizezhetik, megfoszthatják hatóerejétől, beültethetik kalodába, elve­hetik izét és zamatát, sós kútba vethetik és kerék alá tehetik, — akárhogyan s akármilyen módokon ravaszkodták is ki, hogy a választók többségének képviseletét hogyan lehet kisebbségi képviseletté vál­toztatni, a választások morális eredmé­nyét, a választások eredményének politi­kai sulvát se meghamisítani, se elbagate­lizálni nem lehet s a választások eredmé­nye azt mutatja, hogy a magyar főváros népe a mai magyar uralmi rendszernek nemcsak cselekvéseivel és mulasztásaival, de a mai magyar uralmi rendszernek irá- ' nyával sem ért egyet. ' Ha pedig a jogi drótakadályok és alkot­mányos lövészárkok táborán is át tudja magát verekedni a polgárság akarata, ak­kor mi szükség van a drótakadályokra és mi szükség van a lövészárkokra? Lássák már be egyszer, hogy példátlan energia­pazarlás mindaz, ami a választók akara­tának meghamisítása érdekében végbe­megy. Ha nem akarják megadni a polgár ság önkormányzati jogát, éppen elég az, ha saját képükre és hasonlatosságukra alakítva át a törvényhatósági közgyűlést, a választók többségéből a megválasztot­tak kisebbségét »állítják elő«. Mi szükség van akkor igazoló bizottságokra, szelvény­rendszerre, a titkos választás nyilt aján­lásaira s mindarra, amivel a választók akaratának szabad megnyilatkozását mó­dosíthatják, szépíthetik és denaturálhat­ják. Az igazság feltör és eget kér s a nép szava az igazság megnyilatkozása, mert mindenen keresztül mégis őszintén nyilat­kozik meg. Hát érdemes volt akkor meg­vívni ezt a küzdelmet a nép akaratának érvényesülése ellen? Érdemes volt? ellenzék 77, kormánypártok 73 mandátumot kaptak a budapesti választásokon Az ellenzék gyffzplmének részletei — 147.222-en sza­va/lak az ellenzékre, Hft.997-en a kormánytámogatő pártokra f Budapesti tudósilónk telefon jelentése.} A budapesti törvényhatósági választások ered­ményét kedden délben hirdették ki. A két­napos választáson példátlanul nagyszámban vett részt a polgárság, a választóknak csak­nem 95 százaléka jelent meg az urnánál és adta le szavazatál. Hétfőn este 10 órától ked­den délelőttig tartott a szavazatok összeszám­lálása. Az összes leadott szavazatok száma 264.219, ebből az ellenzéki pártokra /47.222, a kor' mánypártokra 116.997 szavazat esett. A kerületi beosztás adja meg a magyará­zatát annak, hogy az ellenzéld szavazatok ilyen többsége az ellenzéki mandátumok szá­mában nem jut teljes mértékben kifejezésre. Ennek ellenére az ellenzíhl pártok megszerez­ték a mandátumok többségét, amennyiben 73 kormánypárti mandátummal szemben az ellenzék 77 mandátum birtokába jutóit. A mandátumok és a leadott szavazatok az egyes pártok között igy oszlanak meg: Kormánypártok: Woff-párt 14 kerületben 73.000 szavazat, '16 mandátum. Egységes pár! (Kozma) 14 kerületben 34.852 szavazat, 22 mandátum. Frontharcosok 8 kerületben 8622 szavazat, 5 mandátum. Ellenzéki pártok: Szociáldemokrata párt 13 kerületben 72.593 szavazat, 37 mandátum. Demokrata párt 11 kerületben 27.611 sza­vazat, 16 mandátum. | Szabadelvű párt (Bassay) 10 kerületben 29.061 szavazat, H mandátum. Keresztény ellenzéki párt (Friedrlch) 10 ke­rületben 17.92-4 szavazat, 10 mandátum. Az ellenzéki mandátumok többségének el­lenére a városházán a kormánypártoké ma­rad az uralom, mert a közgyűlésnek a 150 választott képviseld mellett 90 olyan tagja van, akik hivatali állásuk, kinevezés, vagy érdekképviselet alapján, illetve mint örökös tagok kapnak mandátumot, ezeknek pedig túlnyomóan nagyrésze kormányttámogató. A főváros uj közgyűlése januárban alakul meg. A választási eredményeknek sok érdekes részlete van. Mindenütt meglepetést keltett a demok­raták nagy előretörése a belvárosban, ahol négy mandátumot szerzett és teljesen lehen­gerelte a kormánypártot. Érdekes meglepetés, hogy a szocialisták a Várban több mint 2000 szavazatot szereztek és ezzel az első kerületben két mandátumot nyertek. A szocialisták most ebben a budai kerületben kétszerannyi szavazatot kaplak, mint a legutolsó képviselőválasztáson. Óbudán a szociáldemokraták kapták a leg­több szavazatot, majdnem ezerrel többet, mint Wolffék. Ebben a kerületben a Rassay-listán valószínűleg bekerül a törvényhatóságba Kom­jádi Béla. az ismert vizipólóveaér. A Lipótvárosiján a Rassay-párt kapta a leg­több szavazatot, 3 mandátumot nyert, mig a demokraták 1-et, a szocialisták "és Wolffék 2-2-őt. A Terézvárosban és az Erzsébetvárosban a szocialisták visszaszorították a demokratákat, ami az évtizedes tradíciók után nagy meg­lepetés. A szocialista előretörés miatt ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom