Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-21 / 288. szám

1030 december 21. DftLMAGY\RORSZAG II Ismét örömet szerzünk karácsonyra | a vevőközönségnek, mert || köictiárugyárunk I garantált tiszta gyapjúból készült egyes modell és mintadarabjait 9 pengős készpénz-egységárakon, tehát önköltségi áron alól árusítjuk. fLAMPEL és HEGYI harisnya vásárunk VISKOSA^fO a garantált minőségekben EZÜ ST 2-9B | szenzációs egységárakon: ARANY 3-6© | Tisza Lajos köi*ui | ép*1 lel || Jl A lehetetlenség Irta: Berceli Anzelm Károly. Aki nem beszéli be magának, hogy 'az okos ember egyszersmind »komoly« is, az szívesen ol­vassa a meséket és fölségesen szórakozik a lehe­tetlenségek ragyogó szövevényén. Sőtl Titokban azt is bevallja magának, hogy igazán csak az érdekli, ami soha meg nem történhetik, mert ami van, az már jelenléténél és mivoltánál fogva is természetes, szükségszerű s igy a tény száraz konstatálásán kivül semmi érdekfeszitőt nem nyújt­hat a »felnőtt gyermek« számára. Már pedig a gyermek nyugtalan, kíváncsi s ösztönszerűen irtó­zik a tények leszögezésének racionális művele­tétől. Egyszerűen hidegen hagyja s annyira tud lelkesülni a repülő szőnyegért, meg a csodalám­páért, hogy a végén életteljesebb valóságként fogja fői a képtelenséget, mint a naponta megismétlődő, szürke kis eseményt. S ez jól is van igy! Az létezik csak igazán, ami nincs, vagy legalább is, ami racionális uton be. nem bizonyítható. Mihelyt kimutatná valaki, mond­juk a bumbulógia professzora, hogy a sötétben tényleg vannak elriasztó ábrázatú ördögfiak, a gyerek, de az okos ember is unottan fordítana hátat nekik s legföljebb azon törné a fejét, hogy mivel lehetne őket megbosszantani. A valóság a gyerek (v. ö. okosember) szemében annyira nem hitelképes, hogy mindenkor szivesebben bizza ma­gát Alibaba védelmére, mint mondjuk, az éjjeli 'őrre, aki gyarló valóság lévén, öreg is lehet, beteg is és még hozzá nagyokat alhatik is. y wtWHHWM MwmwA&tivmi&vtíM ' Karácsonyra; női és férfi minden színben ós kivitelben leszállított émn Kélúor J. és Tsa cégnél § Szeged, Kárász ucea 8. >3'b | vásárolhatók legjobban. Telefon Automata 21 —02. * Rumok Likőrök 1 Édes 271 1 borok Kimerve i s PATZAHEKi szesz- és gyiimö'csipar, Kölcsey u. S. j A lehetetlenség utáni vágy a modern embert kezdi teljesen hatalmába keríteni. Mintha vala­mennyien elhantolt gyerekségünket szeretnénk elő­kaparni a felnőtt évek szürke göröngyei alól. Von­zódunk ősi, megtagadott gyerekségünk után s amennyiben visszahódítjuk a mese birodalmát, aszerint kezdünk okosodni. Elmegyünk a moziba és nagyokat ásítunk, ha a vásznon valaki meg­csúszik, mondjuk egy narancshéjon s aztán ko­mikusan töri ki a nyakát. Nekünk ez semmi, hiszen a nyaktörés olyan gyakori s annyira érdek­telen. De ha a színész elcsúszik a narancshéjon s azlán varázslatos sebességgel nekivágódik egy lámpakarónak, még pedig ugy, hogy a szétpat­tanó lámpakaró szilánkjai egy szomszéd városban trenírozó boxbajnok orrába fúródjanak, akkor ele­münkben vagyunk, akkor jókat hahotázunk s bol­dogan érezzük, hoíjy minél képtelenebb valami, annál igazabb, annál konkrétebb számunkra. Ezt ugy is irhatnók, hogy az irreálitás az igazi realitás, mert ami bebizonyítható, az cáfolható is s igy nyilvánvaló, hogy az ember életének bázisa csak irrealitás lehet. A modern ember bázist keres s tapogatózásaiban ráeszmél arra. hogy gyerekké, felnőtt, vagyis racionális szemnontból primitívvé kell válnia, ha nem akarja elveszíteni sajátmagát a valóság kézzelfogható világában. Megsejtette, hogy a kézzelfoghatóság ét ésszerűség csak a kétségeket növeli, hogy a napi események való­sága csak játék s hogy egyetlen komolg dolog van a világon, amire építeni lehet: a lehetetlen­ség. A rég! mesék külső motívumai többé-kevésbé valósággá destruálódtak. Ha repülő szőnyeg nincs is, rle van éppen elég repülő szivar és repülő körte, hogv e fönlit se tartsuk lehetetlenségnek. A távolbalátó-kristálygömb se- kéotelenség. mert ez is a megvalósulás utján áll, ha nem is ebben a formában. 5? uervanigy a tilkos igékre nviló ajtók, az előretörő misztikus sugarak, a kacsalábon forgó várak, mind-mind hitelűket vesztették, mert ugy érezzük, hogy lényegileg egytől-egyig megvalósul­tak. Ez történt a belső motívumokkal is. A rá­olvasások, megigézések. babonák és megbaboná­zások lassan-lassan átvándoroltak a tudománv temetőjébe s most egy-két csinállt latin sző jelöli árvánmaradt sírjukat A tudomány csak a játékok rendszere s ilyen minőségében nem kímélheti az étet véresen komoly gyerek tud, csak mesében lehet s komolyan meghal­ni is csak képtelenségekért lehet. A realitás komoly­talan, felnőttnek való. a tudományt megfertőzi a megölt lehetetlenségek szent és óriási teteme. A tudomány a fuldokló kapkodása, a veszendő lélek utolsó és reménytelen orvossága. A való­ságban való hit ^amennyiben erről egyáltalán szó lehet) az erőtlen és pusztuló élet vallása. A modern ember már érzi ezt s szeretne újjászületni, sze­retne újra kigyógyulni a tudomány játékaiból, hogy újra komolyan foghassa föl elszürkült, el­felnőltesedett életét s higyje a hihetetlent. Nézzünk magunkba és szögezzük le. hogy min­denben kételkedő emberek vagyunk, akiknek létét is valószínűtlenné tette a valóság buzsró fürké­szése. Csak esténkint merészkedünk a képtelen­ségek konkrét világába s akkor lelkesen szágul­dunk össze-vissza az őskaoszban, meg az utópiák varázslatos országában. Sőt tovább megyünkI Se­kélyes materializmusunk ellenére is végtelenül jó érzéssel gondolunk a körülöttünk nyüzsgő lát­hatatlan semmire s ha bumbusokban nem is, de mágikus erejű elektromos sugarakban, titkos értelmű távoli hangokban kezdünk hinni s talán a szomszéd bolygókról is kapunk sugallatszerü, nagy üzeneteket Rémülten, eszeveszetten gyártjuk a meséket! Az elektromos sugarat cikkázó kere­kekkel látjuk el, villámló gyeplőkkel, bomlottan forgó volánokkal s ahogy igy képzelődünk, kez­dünk lassan bizonyosak lenni abban, hogy két­ségkívül vagyunk s hogy még értelme is van létezésünknek. Minden uj törekvés is ezt célozza. A burleszk mesét kavar ki az események egyszerűségéből, a szinpad uj világot akar teremteni a tömeg, n gyerek, a primiliv ember gyönyörűségére. S most valamennyien ezekhez akarunk tartozni. (Nem igaz, hogy a gyerek akar felnőtté válni, hanem ellenkezőleg, a felnőtt szeretne gyerek lenni új­ból.) Elpusztul az ember, a hit, a művészet és minden, ha nem komolyodunk meg végre annyira, hogy higyjünk a fejnélküli kísérteiben, vagy ha ugy tetszik a levegőben uszó cséplőgépben. A mese föl fog támadni és meg fog születni az uj mitor.z. kiváló j ízléssel farkas mz%i Szeged, Valéria tér 10., IT. lépcső, T. emelet. 3Sn Retikílt Karácsonyra Szegszárdynál Vényén fo't raktár pénztárcát adjon kedveseinek a ján • dékba Kétszeres lesz örő me, ha megtudja, hogy vásárolta, mert min­den dnrnb elsőrendű szép munka, .thét feltétlenül nála mert karácsonyra és ufétTe árait tulzsu­miatt mélyen leszállította! Kárász iscca 14. Ss'nofa ueca 11. Karácsonyi Occasié! rendű francia illatszereket Manikűr és fésű ¡S* karácsonyig mélyen leszállítóit árban árusít ^ás&ár IBIaftsserSár Széchenyi tér 7. 349 Csongrádi-palota

Next

/
Oldalképek
Tartalom