Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-18 / 285. szám

1930 'december 18. nfTMACVAu irZAC, A városi adóhivatal különös hirdetménye a kereseti adópőtiék behajtása ügyében »A városi adóhivatal törvényes felhatalmazás hiányában ha|l|a vérire a törvényt, amely még nem is emelkedett törvényerőre« — Interpelláció a közgyűlésre (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy feltűnést kellett mindenütt az a hirdetmény, amit a városi adóhivatal tett közzé a kere­seti adőpótlék ügyében. Az uj adóról szóló javaslat még nem emelkedett törvényerőre, azt csak szerdán fogadta el a képviselőház, de az adóhivatal már kedden hirdetményt tett közzé a behajlásról. Ebben az ügyben dr. Landesberg Jenő törvényhatósági bizott­sági tag az alábbi interpellációt intézte dr. Aigner Károly főispánhoz a legközelebbi tör­vényhatósági közgyűlésre: »Alkotmányosságunk főkövetelménye, hogy valamely törvény törvényerőre akkor emeí­kedik, ha azt az országgyűlés és felsőház letárgyalta, a kormányzó hirdetési záradék­kal ellátta és az igy minden illetékes fórum által elfogadott törvény az Országos Törvény­tárban kihirdettelik. A kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabér viszonyból és tantiémekből szár­mazó jövedelmek megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, mely Jelenleg az országgyűlés tárgyalása alatt áll, 16. §-ában azt a rendelkezést célozza törvény­erőre emeltetni, hogy a törvényjavaslat 1—14. §-ait a magyar királyi pénzügyminiszter hajtja végre. A törvényjavaslatnak a szolgálali, vagy a munkabér viszonyból és az osztalékokból származó jövedelmek megadóztatásáról intéz­kedő 6—13. §-ait a pénzügyminiszternek kel­lene végrehajtani. Tisztelettel alulírott törvényhatósági bizott­sági tag interpellációt intézek Méltóságodhoz, melyben kérdem: 1. van-e tudomása Méltóságodnak arról, hogy Szeged szab. kir. város adóhivatala a szegedi hírlapokban 47.063—930. szám alatt »Hirdetmény«-t bocsájtott ki az alkalmazottak külön adójáról, mely hirdetményben a ma­gyar királyi belügyminisztérium 224.210—930. IV. sz. rendeletére való hivatkozással felhívja a munkaadókat arra, hogy az alkalmazottak kereseti adójának eddig fizetett adónak meg­felelő 100 százalékát a városi adóhimtal pénz­tárába fizessék be. 2. Annak megállapítása mellett, hogy a vá­rosi adóhivatal törvényes felhatalmazás hiá­nyában, de a törvényjavaslatban felhatalma­zást nyerő pénzügyminiszter helyett a magyar királyi belügyminiszter rendelete alapján hajtja végre a törvényt, mely tulajdonképen törvényerőre nem is emelkedett: kérdem Mél­tóságodat, mit Szándékozik tenni a városi adó­hivatal eljárásával szemben? Kérem, hogy jelen intenpellációmat Sze­ged szab. kir. város törvényhatósági bizott­ságának legközelebbi közgyűlése elé terjesz­teni méltóztassék.«. VJimmer Fülöp, a kereskedelmi és ipar­kamara elnöke egvébként ebben az ügyben telefonon érintkezésbe lépett dr. Somogyi Szil­veszter polgármesterrel és felhívta figyelmét a városi adóhivatal hirdetményére. A pol­gármester megígérte, hogy nyomban intéz­kedni fog. Az intervenció eredménye még nem ismeretes. Fábián Béla súlyos leleplezései a ciu^sefélyről Megdöbbentő adatok, súlyos vádak a népjóléti minisztérium ellen A pézügyminiszíer védelmezi* beszéde uíán a Ház elfogadta a „taka­rékossági javaslatot" — A többség változtatás nélkül megszavazta a kereseti adópóílékol Budapest, december 17. A parlament szerdai ülésén a többség elhatározta, hogy a takarékossági törvényjavaslatot 8 órás üléseken tárgyalja. Az első felszólaló Propper Sándor volt. aki rámutatott arra, hogy ez a javaslat nem jelent takarékosságot, hanem a munkásosztályok hely. zetének rosszabbodását fogja előidézni. Szerinte nem felel meg a valóságnak az indokolásnak az a része, amely azt mondja, hogy a fixfizetésüek helyzete javult. A fizetések és munkabérek ellen­kezőleg lefelé menő tendenciát mutatnak. A dol­gozó munkások megadóztatása helyett inkább a dolgozók segítségére kellene sietni a kormánynak A magyar gazdasági válság egyik legfőbb oka a fogyasztás válsága, a szociális gondoskodás hiánya. Kifogásolja, hogy az egyes jövedelmi kategóriák között igen nagy diszparitás van. Nem helyesli a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy heti 30 pengős fizetés után 100 percenics adó­többletet ró ki a tisztviselőkre. Ezután élesen bírálta a törvényjavaslat egyes intézkedéseit, mi­közben az elnök többször rendreutasította, Fábián Béla leleplezése: Fábián Béla beszéde elején kérte a pénzügy­minisztert, hogy az adókat nagyobb kímélettel hajtsák be. Ezután részletesen bírálta a népjóléti minisztérium gazdálkodását és több visszaélésre mutatott rá. Meggyőződése szerint a takarékosság keresztülviteléhez szükséges az is, hogy a tiszt­viselői kar sem az állam pénzét, sem pedig a maga pénzét ne pazarolja. Fontos, hogy a tiszt­viselők különbséget tudjanak tenni az állam és a saját érdekeik között. Kifogásolja, hogy a nép­jóléti minisztérium egyes üzemeinek az igazgató ságában olyanok foglalnak helyet, akik egyúttal az ellenőrzést is gyakorolják. Tudomása van, hogy a rokkantak fillérei n<m kerülnek mindig ren­deltetési helyeikre, hanem sokszor duaseqélyekre használják fc(. , — A Mátravidéki Szanatórium, amelynek épí­tésére négymillió pengőt irányoztak elő, jelenleg már nyolcmillióba került. Ezt a szanatóriumot /endraasik Alajos nyugalmazott államtitkár épí­tette, akii amig aktiv volt, épp az ilyen építkezé­sek ellenőrzését végezte. Jendrassik államtitkár ur akkor ment nyugdíjba, amikor döntenie kellett arról, hogy megkapja-e ezt az építkezést, vagy pedig marad államtitkárnak. (Zaj.) A népjóléti minisztérium üzemeinek igazgatóságaiban és fel­ügyelőbizottságaiban ugyanazok ülnek, akik eze­ket az üzemeket ellenőrzik. A kórház élelmezési részvénytársaság elnöke Fág Aladár nyugalmazott államtitkár, alelnöke Scholtz Kornél népjóléti ál­lamtitkár, igazgatósági tagjai pedig Barabás mi­niszteri tanácsos. Katona miniszteri tanácsos és a legmegdöbbentőbb, hogv felügyelőbizottság^nak elnöke Pálházy József, a népjóléti minisztérium számvevőségi vezetője, aki ugyanennek az intéz­ménynek hivatalból minisztériumi ellenőrzője. {Zú­gás a baloldalon.) A minisztériummal szemben mint szállítók léptek tehát fel ezek a miniszté­riumi tisztviselők és Scholtz Kornél népjóléti mi­nisztériumi államtitkár a kórházak figyelmébe aján­lotta őket. — Rokkant pénzből kapott dugsegélyt — foly­tatja Fábián — Hankó Elemér, aki a legutóbbi időlúg az elnöki főosztály vezetője volt. Ugyancsak rokkant pénzből kapott dufcsegélyt Angyal Kál­mán miniszteri tanácsos, továbbá Pálházy szám­vevőségi főigazgató és még néhány kegyelt ba­rátjuk. (Nagy zaj a baloldalon.) Fábián ezután felolvassa az aktaszámokat, me­lyek ujabb 9700 pengő kiutalásáról szólnak. Angyal miniszteri tanácsos utalta ki, nála kell keresni. [ISS Szemüvegek ^""^í^R^íh legmssMfhat'bbah » sondberg Kenrthnei. 2000 pengőt kapott Angyal, 1000 pengőt Érti egyetemi magántanár, Angyal barátja. 18.000 pengő hiányzik a Vass-féle temetkezési pénzből. Ezt arra fordították, hogy kilenc zsakettet és kilenc cilin­dert csináltattak belőle. 18.000 pengő hiányzik a tisztviselői segélyalapból is. (Zaj.) Lázár Miklós: Parlamenti vizsgálóbizottságot kell kiküldeni. Egy hang a baloldalon: Valóságos Augias­istáilója. Fábián Béla: 70000 pengő hiányzik a rokkant­alapból. Angyal Kálmán miniszteri tanácsos ugyan két nyugtái produkált, az egyik 30.000, a másik 40.000 pengőről szól, ezek a nyugták meg is van­nak, azonban nem tűnik ki, hogy mire fordí­tották a 70.000 pengőt. Ugyanakkor, amikor ezek az urak önmaguktól nem sajnálják a pénzt, az an­gyalföldi elmegyógyintézetben az altisztek 2 pengő karácsonyi segélyt, a takaritóasszonyok pedig egy pengő karácsonyi segélyt kapnak. Fábián Béla beszéde további folyamán még szá­mos adatot sorolt fel arról, hogy a népjóléti mi­nisztériumban bizonyos célokra kiutalt összegeket egyes főtisztviselők részben a saját céljaikra for­dilollák és ugyanakkor, amikor maguknak ilyen nagy illetéktelen jövedelmeket szereztek, az al­tiszteknek és takarítónőknek egy-két pengős kará­csonyi segélyeket utaltak ki. Kérte a népjóléti mi­nisztert, hogy a fegyelmi és szakértői vizsgála­tokat ezekben az ügyekben ne a minisztérium em­bereivel végeztesse, hanem az állami számvevő szék küldjön ki pártatlan bizottságot. Ila ez nem történnék meg, akkor további adatokat fog n Ház elé hozni. Kun Béla rámutatott arra, hogy soha ilyen szomorú karácsony és újév előtt nem állott az or­szág népe. A kormánypárt azt hangoztatja, hogy ő tartja kezében az ország megmentését. Ez nem igy van és a takarékossági javaslat nem mentesiti a kormányt azokkal a panaszokkal szemben, ame­lyeket az ország hangoztat. A kisgazdák pártszer vezkedése is azt mutatja, hogy a gazdatársadalom el van keseredve. A kormány segilőakciói késve jönnek és nagyon sok intézkedést nem tesz meg a mezőgazdaság érdekében. A boletta Is csak olyan kapkodó rendelkezés volt. Nem lett volna szabad elejteni Nagyatádi programját, akkor nem jutót tunk volna a mai helyzetbe. Ezután arról beszéli, hogy a kisipari hitelt hozzáférhetőbbé kell tenni mert a mai nehéz feltételek mellett az iparosok nem tudják igénybe venni. Végül a postások és a vasutasok sanyarú helyzetét telte szóvá és a javaslatot nem fogadta el. Ezután Wekerle pénzilgyminlszfei válaszolt a vita során elhangzott egyes felszóla­lásokra. Először Fábián Béla beszédével foglal­kozott és kijelentette, hogy nem tud azokról, ame­lyeket Fábián Béla mondott. Ha történtek vissza­élések, azt hiszem, a kormány és a Ház egy tagja között sem lehet nézeteltérés, hogy ezeket a kérdéseket ki kell vizsgálni és a bűnösöket a legszigorúbban meg kell büntetni. Ki kell je­lentenem azt is, hogy ennek a vizsgálatnak olyan­nak kell lennie, amelyet a törvények előírnak (•s meg kell akadályozni, hogy olyanok kerülhes­senek be. a vizsgálók közé, akik érdekelve lát­szanak lenni ezekben az ügyekben. Ha a vizs­gálat folyamán olyan momentumok merülnek fel, amelyek a fegyelmi vizsgálaton is tiilinenő intéz­kedéseket igényelnek, akkor a kormány azt is meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom