Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-14 / 282. szám

1930 december 14. Asz olvasó rovata KiálíáS Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagyon kérem, ha lehetséges, levelem szíves leközlését. Nemcsak a magam nevében kérem, hanem az enyémhez hasonló fiatal munkatársaim nevében is, mert panaszommal a mai munkásfiatalság fájdalmát szeretném kifejezni. Huszonnyolc éves vagyok, kilenc évvel ezelőtt szabadultam fel az asztalos szakmában. Eleinte volt mesterem adott munkát, később több szegedi, majd pesti műhelyben dolgoztam, most azonban, több mint két esztendeje, az életem már csak kétségbeesett és reménytelen vegetálás, meddő küzkődés az elérhetetlenné vált mindennapi kenyérért Huszonnyolc éves vagyok, de emberbaráti jósággal még nem találkoztam. Nem kívánok én sokat az élettől, nem gondolok mulatozásra, szórakozásra, csak a tisztességes megélhetés után vágyakozom, csak a jövőm biztosítását kívánom. Ugy tudom, hogy valamikor a velem egykorú fiatalemberek már nősülésre, családalapításra gondolhattak. Az én számomra és a velem egysorsu társaim számára a házasodás lehetősége megszűnt. Két év óta munkanélkül tengődöm, nagvnéha juthatok csak néhánynapi munka sovány, bizonytalan keresetéhez, erre pedig lelkiismeretes ember nem alapit családot. Nem vállalhat felelősséget az asszonyért is, a családért is, amikor képtelen viselni azt a felelősséget is, ami önmagával szemben kötelezné. A város szükségmunlcával igyekszik segíteni a 'mérhetetlen nyomorúságon. A kétpengős napszám is jól esik, de sokan vagyunk, akik még ennek a segítségnek az igénybevételére sem vagyunk képesek Nincsen ruhánk, hogy beálljunk a földmunkások közé, vigyáznunk kell arra a foszladozó egyetlenre, maholnap már ebben sem mehetünk ki az uccára. Nem kívánunk mi sokat. Boldogok lennénk, ha hetenkint husz pengői kereshetnénk, de minden héten megkereshetnénk ezt a husz pengőt. Ez talán megteremtené számunkra is a családalapítás lehetőségét. Tisztelettel: Egy fialat asztalossegéd. . DÊLMAGYARORSZAG 725 Ml*1! ti' 'PfFiTülT' 7'" ÉN'lt V RADIOC tÖ VET KEREK Alsónyoméssori kép Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Régen készülök levelem megírására, de sokszor elfoglaltságom. sokszor optimizmusom gátolt meg abbnn. Azt gondoltam ugyanis, hogy egyszer majdcsak arravetődik felénk egv illetékes és felháborodva siet a közgyűlésbe és bajunkon már másnap segíteni fognak. De hát ugy látszik, sok a dolga az illetékesnek és nincs ideje arra járni. Vagy esős időben nem jár arra. Az Alsónyomássor kövezéséről lenne szó. Nem kocsiút kövezésről (hiszen a napokban már elutasított a polgármester ur egy ilyen irányú kérelmet\ hanem gynlorjjáráröl Az Alsónyomássor gyalogjárójának elkészítését szeretném valamiképen az illetékesek Heveimébe ajánlani. Az Alsónvomássor a Petőfi Sándor-sugárut folytalásaképen a Vám-térről nyúlik déli irányba a tanítói kiskericket érintve a Rendező-pályaudvarig. Egyik oldalán házsor, a másik oldalán a nyitóit temetőárok határolja. Itt bonyolódik le a Klebelsbergés TanRótelep, valamint Alsóváros tekintélyes részének forgalma. Az említett útvonal járdá'a esős időben oly járhatatlan, hogy aki teheti, hosszabb utat választ, csakhogy célját °lérje. Ma, amikor az idő pénz, kénytelen vagypk ezt a tűrhetetlen állapotot nyilvánosságra hozni. Az útvonal járdája a legkülönbözőbb. Egvik helven a tégladarabokat sár borítja. A másik helyen félig salak, félig sár. a harmadikon csak sár, a negyediknél a sár egy szál léccel van betekarva. Még a sár elviselhető lenne, ha csak a cipőre ragadna, de olyan lejtős az ut. hogv nem egyszer elcsúszik a járókelő és nemcsak, hogy ruhája lesz sáros, de meg is sérülhet. A' járdák kijavíttatása nem kerülne sokba. Négvzetméterenkint 2.30 pengőírt uj járdát készitenek. Házankint kb. 21—30 pengőt jelentene az uj gyalogjáró elkészítése. Lehet, hogy vannak háztulajdonosok, akik egyszerre nem tudnák ezt az összeget sem kifizetni, de bizonyára találna a város módot valamilyen rövid hitelezésre. Ha ezen munkálatok elvégzését a város elrendelné, eltekintve attól, hogy munkaalkalmat teremtene, városrendezést is végezne (ez most úgyis szépen hangzik!) és igen nagy szolgálatot tenne az arrajáróknak, akiknek a kijavított uton jártukban eszükbe sem jutna valaki másnak kivánni a mostani sáros, csuszamlós uton való járást. Arról, hogv a nyitott temetőárokba dobolt élő- és dögállatok, szemetek hogyan fertőzik a környék levegőjét és hogy nem engedik' az alsónyomássori lakosokat szellőztetni, arról most nemirok bővebben. Tisztelettel: (aláírás ) RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta; dr. Szabó László 54 Dege. L. Deke. Degi. Deutsch Leopold szegedi lakos 1897ben nevét Decji-re változtatta. Deim. Szabó Rudolf felsővárosi lakatosmesternek 1895-ben Deírn Borbála volt a felesége. Deis7ler. Egy ilyen nevü kereskedő család élt itt a mult században. Deiszler István 1851ben tagja volt a szegedi kereskedő testületnek. Deke, másként Dege, Jászai plébános könyve szerint ma is élő nemes család Rókuson. Deke János 1849-ben, mint honvéd harcolt a III. honvéd zászlóaljban. Delelia. Szerb család, de lehet, hogy törők eredetű. Delelia Jankó 1720-ban huszár volt az itteni határőrség kötelékében. De'i. Az 1879-iki árvíz alkalmával a töltesok keleti szakaszának védelmét Deli Lajos állami mérnök végezte. Az árviz éjszakáján egy vasúti bakterház tetején rekedt, megfázott és meghall. Deme. Rókuson ez a család már 1810 előtt szerepel az anyakönyvekben. Demechy. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban szerepel Demechy Benedek Szent Demeter-utcai és Demechy Máté Lysa-utcai lakos. Mind a ketten juhászattal is foglalkoztak. Ugyanekkor Demechy Ferenc a Szent Demeter-utcában lakott. Demeter. 1522-ben Demeter László a tizedjegyzék szerint, a Kőégető-ulcában s Demether Lőrinc ugyanabban az utcában lakott. Demián, másként Dcmján. Sza"bó Pál felsővárosi lakosnak 1856 körül Demián Teréz volt a felesége. Dercsényi. Szegeden a gyáripar megalakítása a Dercsényi család nevéhez fűződik, de ma már kevesen tudják, kik voltak a Dercsényiek? A család eredete homályos. Mint a legtöbb meggazdagodott családról, ugy erről is ki akarták deríteni, hogy ősnemesi eredetű. Állítólag Szent László idejében költözött az Alföldről a Szepességbe, ez azonban mese. Nem megbízható az az adat sem, hogy ez a család annak a Weiss-nak a leszármazottja, aki 1687 szeptember 27-én nemességet kapott I. Lipót« tói. Az azonban tény, hogy a Dercsényiek Weiss Jánostól származnak, aki a mult század elején orvos volt Sátoraljaújhelyen. Ez a Weisz János növényeket és ásványokat gyűjtött és véletlenül timsót talált Beregmegvcben. Ebből a timsóbányából annyira meggazdagodott, hogy királyi »adomány« gyanánt megszerezte a beregm egyei Dercsény községet, amivel együtt járt a nemesség is és nevét Dercsényire változtatta változtatta. Dercsényi Jánosnak, aki 1837-ben halt meg, a fiai kerültek Szegedre, csak egy pár esztendőre, de a város történetében e rövid idő alatt is nyomot hagytak. Dercsényi (Weiss) Jánosnak 1785ben Kazinczy Júliával (Ferenc testvérével) kötött házasságából gyermekei: 1. Pál, sz. 1797 április 9-én. Egy gazdag bécsi bankárnak a leányát, Geymüller Henrika bárónői vette nőül 1824 október 9-én. Értesitem nagyrabecsült vevőimet, hogy ' karácsonyi árusitásom harisnya, kezlyO, kötöttáruk nagyarányú árleszállítással december 1-én g veszi kezdetét. Csakis közismert fómlnőségü anyagot árusítok. Luiztig Imre Sí'i™::;