Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-16 / 259. szám

193Ö november 18. 3 Inségakció értekezlet a városházán A tervezelek szerint 111 ezer pengCre van szQkség az ínségesek segélyezésére — 50 ezer pengői társadalmi ufón gyűjtenek össze Készül az Ínségesek nyilvántartása (A Délmagyarország munkatársától.) A kormányzó kívánsága alapján — mint ismeretes—a népjóléti miniszter körrendeletet adott, ki az országos inségakció társadalmi megszervezése ^ügyében. Az akció egyszerre indul meg az egész országban és szombaton Szegeden is megtörténtek az első lépések a társadalmi gyűjtés megszervezésére. Dr. Aigner Károly főispán közős megbeszélésre hívta össze a városi és az állami hatóságok vezetőit, a lelkészeket és a különböző társadalmi egyesületek képviselőit, akik szombaton délelőtt üllek össze, hogy a szükséges tennivalókat megbeszéljék. Az értekezleten dr. 'Aigner főispán elnökölt, aki részletesen tájékoztatta a megjelenteket az akció céljairól, eszközeiről és lehetőségeiről. Ismertette a népjóléti miniszter leiratát, amely szerint mindenütt meg kell alakítani az úgynevezett Segítő Bizottságot, hogy ez megszervezze az inBégbejutott szellemi és fizikai munkások segélyezési akcióját. Mindenekelőtt és legfőképen sürgős munkaalkalmakat kell teremteni, mivel azonban vannak és lesznek olyanok is, akik nem vehetik hasznát ezeknek, akik munkaképtelenek, szükség van arra is, hogy a társadalom ezeknek az istápolásáról is gondoskodjék. Gondoskodni kell a társadalmi gyűjtés alapos és körültekintő megszervezéséről, de gondoskodni kell az összegyüjtendő anyagiak igazságos elosztásának biztosításáról is. A gyűjtés eredményességének fokozása érdekében a belügyminiszter március elsejéig semmi más célra nem ad ki gyűjtési engedélyt. A főispán javaslatára ezután az értekezleten megalakították a Segítő Bizottságot, amelynek vezetésére és irányítására a Tfőispán dr. Páljy József polgármesterhelyettest kérte föl, aki egy városi számvevőt kap maga mellé a szükséges adminisztrációs munkák elvégzésére. A főispán előterjesztéséhez sokan hozzászóltak. Back Bernát a társadalmi segélyezésre szorulók sürgős összeírását javasolta. Wimmer Fülöp egységes gyűjtési tervezet kidolgozását tartotta kívánatosnak. Aigner főispán csatlakozott Wimmer álláspontjához, mert eddig minden egyes alkalomEllenben Haller Sámuel báró magyar mágnás és osztrák generális a XVIII. században nem volt kortársa Aba Sámuelnek, a harmadik magyar királynak az Árpádok nemzetségéből és Sámuel báró mégis ugy meggyalázta Sámuel királyt, hogy másféltszázad év után is szégyenli magát miatta az ember. Mert Sámuel báró nem ringy-rongy papirra irta a halottgyal ázást, hanem márványba vésette a sári borospincében, amelyről azt tartja a legenda, hogy benne porladt el a boldogtalan palóc király, akit népe apánik nevezett el, a krónikás történetírás pedig megtett sátán fajzotta hóhérnak. Mátrai falu ez a Sár, most Aba-Sárnak hívják, igy van benne a lexikonban is. amely azt mondja, hogy a boráról híres. (Pedig inkább a papjáról hires, mert annak az írásáról mindenki tudja hogy egy az értelme akár elölről hátra, akár hátulról előre olvasva: a sári pap irása.) Az is benne van a lexikonban hogy Abn Sámuel király itt monostort alapiboti s mikor a ménfői csata után a saj'i! népe levá,*!a — akkor is lojálisak Voltunk — annak a kriptájába temették el. A monosto" aztán elpuszlult, de a kripta megmaradt, csakhn-jy boros-pince lett belőle, amelyben még a múlt század elején is lehetett csontokat látni. Haller Sámuel báró 1773-ban latin feliratos emléktáblát emeltetett Aba király hamvai fölé. Hogy kripta volt-e valaha ez a borospince és a harmadik Árpád király hamvadt-e el benne, az nem bizonyos. Hanem a vörös márványtábla, amit Sámuel báró emeltetett és az, amit belevéselett, az bizonyos, mert az még ma is megvan. — Ebben az üregben tenvllflelt el Aba Sámuel, Magyarországnak ez az ist• ntelen harmadik ki. rálga az az országpusztitó, bálványimádó <'s kegyetlen lator királu — uiondia az »emléktábla«. mai a társadalomnak ugyanazt a rétegét adóztatták meg, most azonban tekintettel az általános célra, meg kell keresni azokat a rétegeket is, amelyek eddig kivonták magukat az ilyen társadalmi kötelezettségek alól. Bástyái Holtzer Tivadar azzal kívánja a gyűjtés eredményességét fokozni, hogy annak irányítását és fizikai lebonyolítását is társadalmi tényezőkre bizzák. Dr. Pálfy József ismertette ezután a szegedi inségfront helyzetét. Elmondotta, hogy a városi népkonyhán ma már kétezren kapnak ingyen ebédet, de számítani kell arra, hogy ezeknek a száma rövidesen háromezerre emelkedik. Javasolta, hogy a gyűjtés eredményéből a rászoruló Ínségesek naponta és személyenkint husz-husz deka kenyeret, hetenkint és családonkint pedig husz kiló tűzifát kapjanak. Az elmúlt évben a város ilyen módon 800 családot segélyezett, ami körülbelül 3200 családtagnak felel meg. Az idén számítani kell arra, hogy a segélyezésre szoruló családok száma legalább ezerötszáz lesz, hatezer családtaggal a város belterületén. Ilyen körülmények között az öt téli hónapban kiosztandó kenyérsegélyre 64.000 pengő, a tűzifára pedig 43.000 pengő szükséges, a Stefánia Szövetség védelme alá helyezett csecsemők ellátására pedig 4000 pengő, az összes szükséglet tehát 111.000 pengő. Erre hatvanháromezer pengőrtyi fedezetet az inségadó nyújt, a társadalmi akciónak tehát még körülbelül ötvenezer pengőről kell gondoskodni. Veress Gábor kevesli azt az összeget, amelyet az állam utal ki a szegedi szükségmunkákra, mert legalább négyezer munkanélkülivel kell számolni és igy a munkabérre naponta legalább nyolcezer pengő kell, tehát öszszesen 1,200.000 pengőre van szükség. Az államsegélyen kivül tehát legalább még négyszázezer pengő kell. Back Bernát hivatkozott arra, hogy a városi költségvetés keretében is elvégeztethető négyszázezer pengő értékű munka. Hegedűs Antal azt javasolta, hogy a gyűjtési akcióba kapcsolják be a jótékonysági egyesületek hölgytagjait és felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy Szegeden nemcsak — Álmélkodjatok a sors forgandóságán halandók. A királyi mauzóleumból borospince lett s a halál véres zsákmánya helyén szívós elámító hordók dagadoznakl Ettől a vértől piros a falernuminál jobb sári bori Igyál hát belőle vándor és pirosodj te is! Elismerem, hogy a márványtábla nagyon érdekes kortörténeti adalék ugy a Mária Terézia korához mint a régi földesúri pszichéhez. Levonom belőle azt a tanulságot is, hogy Sámuel báró a klasszikus költészet emlőin növekedett, meg azt is, hogy a píros bor mindig jól állt a honfi búhoz Hanem azért mégis azt hiszem, hogy enynyi rosszat mégse lett volna szabad kőbe vésetni Aba Sámuelről még akkor se, ha nem magyar király lett wilna, hanem például — darabont főispán. Dehát a palóc törzsfőnök nem volt darabont. Több volt benne Koppány pogány szelleméből, mint sógoráéból, a szent királyéból A nemzeti visszahatás vezére volt a német—o'asz kuruccal szemben. A mai nomenelatura szerint fajvédő király volt, aki a Péterhez huző főurakból, a legitimisták.ból ötvenet levágatott s nyilván azért keverte rossz hirbe a győzelmes ellenforradalom. De akárhogy volt: a honfoglalók királyi vére folyt benne, Szent István koronáját viselte s a magyar nép azt a nevet adta neki, amit ezer esztendő alatt Kossuth Lajoson kivül nem adott senkinek: apának hivta. En elhiszem, amit mindennap hallok: hogy nincs több olyan lojális nemzet, mint a magyar. Legföljebb azt teszem hozzá sok, sok tapasztalat alapján, hogy: éjfélig. De nem hiszem, hogy volna a világon nemzet, amely a saját véréből való királyának ilyen meggyalázását eltűrné. Ugyan a magyar se tűrné, ha Aba Sámuel az ausztrás házból származott volna. Akkor még a magyar törvény se tűrné. Standard3 a 3+1 CSÖVES TÖKÉLETES HÁLÓZATI RÁDIÓ LEGSZEBB LEGOLCSÓBB, LEGTÖBBETTUD KAPHATÓ 6-12-18 HAVI RÉSZLETRE a földmunkások között sok a munkanélküli, hanem az ipari munkások között is. Kőrmcndy Mátyás az ipari munkanélküliségen ugy kívánna segíteni, hogy különböző iparcikkekre sorsolási engedélyt szerezne a kormánytól. Veress Gábor kívánatosnak mondotta, hogy. azok, akik a gyűjtési* akció keretében egyszer lerótták adományukat, erről nyugtát kapjanak, hogy minden további zaklatástól mentesülhessenek. Dr. Balogh István szükségesnek tartja, hogy a hatóság törzslapot állítson ki minden segélyre szoruló számára, ebbe a törzslapba azután beírhatnak minden segélyt2 minden adományt. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármester szólalt fel. Bejelentette, hogy a segélyre szorulók kartotékrendszerü nyilvántartása móst készül, hat munkanélküli magánalkalmazott végzi a munkát, amely december elsejére elkészül. A legfontosabb az, hogy a társadalmi gyűjtés eredményeként befolyó adományokat igazságosan és méltányosan osszák szét. Véleménye szerint nemcsak természetbeni segélyeket kell majd szétosztani, hanem indokolt esetben készpénzsegélyt is, mert az ínségeseknek lehet olyan szükségletük is, amely csak készpénzzel elégíthető ki, igy például a lakbérfizetési kötelezettség. Még többen szólaltak fel különböző részletkérdések tisztázása érdekében. Az értekezlet félkettőkor ért véget. Itt emiitjük me<*. hogy az ínségesek nyilvántartásán már dolgoznak a ha'ósági munkaközvetítő hivatalban. Eddig ezerö'száz munkanélkülit irtak össze, mindegyikről külön törzslapot állítanak ki, amelyben feltüntetnek minden adatot. Az adatokat nyomozás utján ellenőrzik. ragyogó név: Ililirn hurvey Sjp. a legcukrosabb naiva i WILLY FRITSCH a Rapszódia nagyszerű pGjEQR&EfiLEXfl&DER a Inarnapyszerübb naturbursch ••••••MnBHapiw^Maii