Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-09 / 253. szám

IS DMSfAGVARORSZIG Í930 november öf Szegedi ifesfcmun Termelő Szövetkezete Szeged, Feketesas ucca 22. Telefon 942. Készít elstírendll kivitelben fuidnyos úrban szobafestést, mázolást, butorfényezést, clmfestést és aranyozást. 60 MII/UH ESZAKSABHI HTM IRTA: UMBERTO NOBILE 98 Mikor hosszú vonakodás után elhatároztam, hogy engedek Lundborg sürgetésének, min­den önző gondolat oly távol volt tőlem, hogy arra még csak egy pillanatig sem gondoltam, hogy esetleg mások csupa önző érdekből másra magyarázzák tettemet. Akkor olyan mélységes fájdalmat jelentett társaimtól távol lennem, olyan súlyos gond gyötört, hogy hofcyan mentsük meg őket és Lundborgot, hogy nem is vettem észre, milyen hajszát indítanak ellenem gonosz, álnok módon azok a kicsi emberek, akik drámánknak csak tá­voli szemlélői voltak. Csak lassan szokta meg szemem a valóságot, amikor hallottam néhány szót, néhány határozatlan frázist, amelyek valami iszonyú eseményre vonatkoztak. Nem találtak, de megdöbbentettek. Előre nem látott, borzasztó sértések voltak ezek'. És milyenek! Multam és bizonyítékaim után, amelyeket egész szerény életemen át szolgál­tattam, hisz a drága dolgokat mindig és eleve nagyon megvetettem, mertek aljas módon kü­lönböző okokról beszélni, hogy ez, meg az késztetett arra, amit tettem. Azzal akartak meggyanúsítani, hogy csak azért egyeztem bele, hogy Lundborg elsőnek mentsen meg, mivel legelsősorban magamat akartam bizton­ságba helyezni. Hát nem értik meg ezek, hogy csupán arra gondoltam, hogy elfoglal­jam azt a helyet, ahonnét és csak ahonnét lehetséges egyedül tenni valamit életveszély­ben forgó társainkérti Ilyen merész rágalmak! Hogy ilyen Is lehet­séges! És milyen balga voltam én, hogy nagy jámborul még csak kétségeim sem voltak". Amikor Christell tudatta velem, hogy: »Lund­borg kudarcot vallott«, mintha valami ret­tentő csapás ért volna. Nagyon lesújtott az a gondolat, hogy most elszakadtam társaim­tól, ki tudja, még hány napig tart igy, de a legkevésbé sem gyanítottam azt, hogy fáj­dalmamat ilyen közönséges módon mocskol­ják be. Kifejezhetetlen keserűség volt. Alapjában megundorodtam az emberektől s mindenáron szerettem volna, ha vissza tudok térni a jégre. A finnországi szántalpas repülőgép hamaro­san elkészült Kérettem Sarko megfigyelőtisz­let és megkérdeztem tőle, hogy hány embert bír a gép szállítani. Négyet-őtöt. Tehát velük mehetek. Mihelyt indulásra készen lesznek, értesíteni akart engem; én elvezettem volna őt a sátorhoz, ott leszállunk és igy megmen­tettem volna társaimat. Magam meg ottmarad­tam volna. Junius 25-én, visszatérésemet kővető napon, sürgönyöztem sátorlakó társaimnak. »Kedveseim! Ne nyugtalankodjatok a köd miatt. Elhatároztam, hogy mihelyt indulásra kész lesz a szántalpas repülőgép és az idő is kedvező lesz, elhozlak vele benneteket. Köz­ben serényen fáradoztam azon is, hogy a Ivrassin« előre hatoljon. Üdvözöljétek Lund­borgot. ölellek benneteket. Nobile.« Egyetlen gondolatom az volt már csak, hogy visszatérhessek a sátorba, a jégre, az álló­jég közepébe, még ha egy álló hónapon ke­resztül pokolnak is éreztem azt Gesztus lett volna csak? Vagy szükségem lett volna arra, hogy minden aljas, kicsi­nyes gondolkozású embernek arcába vágjam megvetésemet? Hogy megmutassam nekik, mily kevéssé akartam egyedül menekülni on­nét, most kész voltam visszatérni oda? Nem, nem ez! Szívből vágytam menekülni az embe­rek közül. Jobb volt olt, a jégtengerben. Anyagi tekintetben szűkölködött az ember, de főleg az, hngv szenvedni látta társait. Mégis mit tegyek most? Ott a jégtömeg, 8 kőd, a sodródó jég, a szél a tátongó rianások", a rejtett hasadékok, a medvék", mind ellenségei az embernek, de vidám lélekkel és nyugodt szívvel lehet velük szembeszállni. Ném. Jobb, ha menekülök s visszamegyek oda. Nem érez­tem magamban annyi erőt, hogy szembeszáll­jak az emberi gonoszsággal itt, a »Cittá di Milanoc-n, bezárva egy kis kabinba, lelán­colva ehhez a helyiséghez, szétforgácsolt kar­ral, törött lábbal. Fontos volt amellett, hogy megtarthassam társaimnak tett igéretemet és virrasszak felettűk, tulajdonképen parancs­noki helyemen, azon az egyetlen helyen, ahol meg tudtam értük tenni, amit csak lehetett. Voltak pillanataim, amikor a keserűség el­hatalmasodott rajtam. Erősen undorodtam az emberiségtől. Lehetetlen volt még lélegzenem is e négy fal kőzött. Szükségem volt az álló­jég szabadabb, tiszta levegőjére. A kis elnyűtt, piszkos sátorban hagytam lelkemet; jobbik énemet. Jobb lesz, ha visszatérek. Ott köny­nyebb az élet. • • • És mégis csak egy kis részét tudtam csak" meg az igazsá^hak, ezekben a fájdalmasan mozgalmas napokban. Csak később, mikor az első külföldi újságokat olvashattam, jöttem csak teljesen tisztába azzal, hogy hogyan ma­gyarázták Lundborg balesetét. Nobile elhagyta társait! E gyalázatos váddal szemben hallgatásba burkolóztam. Megvetet­tem, hogy magyarázkodjam. Majd megvéde­nek a többiek, ha akarnak és szűkségesnek tartják. A rágalom tul gyalázatos volt ahhoz, hogy lealacsonyodhattam volna odáig, hogy akár csak egy védekező szót is ejthettem volna. Emellett azonban nagy, fájó keserűség ha­talmasodott el rajtam. Vájjon mit ért, hogy 171 órát repültem Rómából az Északi Sarkon át Tellerbe, szembeszállva ezer előre nem látott veszéllyel s ezer viszontagságot legyőzve. Volt-e célja, hogy elsőizben szembeszálljak az ismeretlennel és másodszor is vállalkozzam a repülésre, tisztán a tudomány érdekében, bár pontosan ismertem a veszedelmeket. Miért szakit meg az ember minden összeköttetést a világgal, sőt saját családjával? Mit ért, hogy, azzal a belső tudattal indultunk ujabb repü­lésünkre, hogy talán sohasem térünk haza? Miért kellett 250 órán át repülnünk Rómától Kingsbayig, Kingsbayből II. Miklós-földjére, Grönlandba, a Sarkra? Minek kellett százszor szembenéznünk a katasztrófa veszedelmével? Miért viseltem egyedül 420 órán át minden felelősséget, a nehéz parancsnokság fárad­ságát és terhét, hogy kutassuk az ismeretlen jégsivatag titkát? Mi értelme volt, hogy átél­tem a léghajó — saját alkotásom — lezuhaná­sát s vele minden reményem, multam s egész jövőm összeomlását látnom amellett, hogy ön­uralmamat se veszítsem el. Miért tudtam eről­tetni a mosolyt akkor, még abban a pillanat­ban is, mikor a halálomat oly közelinek lát­tam, csakhogy bátorítsam társaimat. Miért volt e legnagyobb pillanatban, amikor nem tu­dunk hazudni, amikor az ember meztelenül áll az Isten színe előtt, amikor minden ki­tudódik, ami a lélek mélyén szunnyad, ami­kor leesik rólunk az álarc, miért volt e piW lanatban szivemben csak egyetlen szenvedély, amely ebben az egyetlen felkiáltásban tört ki: »Éljen Olaszország!« Miért próbálkoztam harminc napon át, pedig sohasem akart végük lenni, bajtársaimban fenntartani a lelket és bátorságot beszélni beléjük; s ha kétségbees­tek, miért vigasztaltam őket? Sőt még én tanácsoltam nekik, hogy menjenek el s hagy­janak engem ott egyedül, a jégpuszta köze­pén, az állójég hatalmában sebesült bajtár­sammal együtt. Miért szenteltem lelkem min­den energiáját társaimnak s miért volt mindez, ha most Lundborg balesete óta leshelyük­ről figyelnek rám, hogy egy alkalmas pilla­natban, elkészített fegyverükkel leterítsenek, mikor merészen becstelen vádakat hajítanak felém. (Folyt, köv.) Az ipar kiállításon ¿itaiam bemutatott Csepel varró* gép ingyenes himző és szabás tanfolyamra rken FEKETESUS U. 20. SZ. Lukács,, Csepel varrógépképviselet. G? Vagyont szerez Marabu keltetőgéppel ha baromfitenyésztéssel foglalkozik! A legmodernebb gyártmány, legkitűnőbb kiviteli Gravitációs központi meleg­vizftités I Automatikus melegszabályozás, párologtatás és szellőztetés. Tojások forgatása kivülröl, egy pillanat alatt I Magyar Radiátorgyár Rt., Budapest. Gyár: X., Oyömrfíl-ut 76-78. Városi iroda és mintaraktár: V., Kálmán-utca IS. Telefon: 197—OS. Képviselet: RUH VILMOS cégnél, Szeged, Mikszáth Kálmán u. 9. Szakszerű oktatás! llacsonv árak. ked­vező fizetési feltételek. MUanyáU, ólait, baromfi­lenyéufésl c»K0z0k. Mogy. klr. szabadalmazott tisztító- •• A M U • I A M szereimmel feldlmulhatatlanul USZlIlUK url, női és gjermekruhákat, hímzést, teritőt stb. Függönytisztításra külön osztály. Gyászesetben ruhák soronkivfll festetnek feketére. Férfiruhák kívánatra ki fs javíttatnak, kisebb javítás díjtalan. 3T • ..»N IAVCAC kelmefestő és vegytiszlltó Ipartelepe, Rákóczi tér (salát ház, az ut adíMva'al iaU(A<J lOSSCI és a tOzoltAleklan;« kBzt) Fióküzletek: KadnczVQ.il. Telefon 994 Gizella tér 3. l'eiffoi 10- 5V Kiskunfélegyháza, Koss th u. 15. Ruhákért eikUldünk és haza Is szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom