Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-01 / 247. szám

7330 november í. DíLRIAGY-lBORSZAn Q A vevő személyes szabad­ság megsértése miatt fel­jelentette a kereskedőt (A Délmaqgarorezá g munkatársától.) firdekes ügyben hozott ítéletet a szegedi büntetőjárásbiró­ság pénteken. A pör vádlottja egy szegedkörnyéki kereskedő volt, akit személyes szabadság meg­sértésével vádoltak meg. Nemrégiben egy kör­nyékbeli magánzó tért be a kereskedő üzletébe és szigetelőanyag iránt érdeklődött. A kereskedő az általa kívánt mennyiséget két pengőbe számította. Amikor azonban fizetésre került a sor. a kereskedő három pengőn felüli összeget akart számlázni. A vevő protestálni próbált ez ellen, mert amint ki­jelentette, ő a két pengős árut vásárolta meg. A kereskedő azonban ragaszkodott a három pengőn felüli árhoz, mire a vevő az árut a pulton hagyta és fizetés nélkül távozni akart. De a kereskedő nem hagyta annyiban a dolgot. Elébe ugrott a vevő­nek, elállta az útját, majd kulccsal bezárta az ajtót. A meglepett vevőnek kijelentette, hogy addig nem engedi ki az üzletből, amig az árut át nem veszi az az árat ki nem fizeti. A dolog vége az lett, hogy a vevő nagynehezen kijutott a boltból anél­kül, hogy az árut megvette volna. A pénteki tárgyaláson a kereskedő azzal véde­kezett, nem volt szándékában személyes szabad­ságában meggátolni a panaszost, akit különben is a kritikus alkalommal látott először és akiről fel­tételezhette, hogy nem is vásárlási céllal ment be az üzletbe, hanem csak akadékoskodni akart A kereskedő védője érdekes beszédet tartott. A mai üzletmenet mellett — mondotta — meg lehet érteni, ha a kereskedők izgatottak. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést és személyes szabadság megsértésének vétségében mondotta ki bűnösnek a kereskedőt és 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. A bíróság az ítélet végrehaj. tását felfüggesztette. A kereskedő az ítéletben meg. nyugodott. Tulnagy leltárunk leépitése miatt luxus cikkein­1cet és étkező kész­leteinket mélyen leszállított árakon kiárusítjuk. Klauzál tér S. Katona Dr. fog! szemináriuma alapvizsgára | felvilágosítás JVMI szigorlatra j ingyen előkészít. — Kitűnő Jegyzetek. Somogyi ucca 22. s? Telefont 5-74. Az u} lypusu 1930-as Ford­auíóRlcal vevőink a legjobb tapasztala­tokat szerezték! Kérjen díjmentes bemutatási. Alföldi Gépkeres­kedelmi RT. Szeged. Ford euíorizáll képviselet. Műhely. - Royal Cord. SZEMELYES KERDESBEN Irta: Tonelii Sándor. Az egyik szegedi újság, amely néhanapján barátságos csipkelődéseivel szokott megtisz­telni, a mult vasárnap, Szeged ünnepi vasár­napján a Rotary-mozgalommal kapcsolatban emlékezett meg személyemről. Felsorolta a Rotarynak a vallásosság ellen elkövetett sötéL bünlajstromát és felvetette a kérdést, hogy mit szól mindezekhez a szegedi Rotary klub­nak az a tagja, aki résztvett az európai Rotary kluboknak szeptemberben Hágában tartott ér­tekezletén. A szegedi Rotary klubnak ez a tagja én voltam. A leleplező újságnak annál j is inkább kár volt elhallgatni a nevemet, I mert hiszen a nevem Hegedűs Loránttal együtt i benne volt abban a sajtóíudósitásban, amelyet a külügyminisztérium felhivására a hágai magyar követség küldött meg a budapesti lapoknak és mert hazajövetelem után magam is nyilvános előadásokban számoltam be mindarról, ami Hágában történt. Ha csak a saját személyemről volna szó, nagyon könnyen végezhetnék az egész ügy­gyei: vagy nem is hedoritenék rá, vagy ugyan­olyan szíves hangon, mint ahogy a szóbanforgó cikk volt tartva, válaszolnék. Minthogy azon­ban a cikk az én személyemen messze tul­menőleg egy olyan kérdést is megpendít, ame­lyet én magyar szempontból rendkívül fon­tosnak tartok, igyekezem az olvasókat a saját személyem lehető kikapcsolásával a kérdés lényegéről a legszigorúbb tárgyilagosság hang­ján tájékoztatni. Mi a vád? Az, hogy a Rotary-mozgalom vallásellenes. Rizonvitja ezt, hogy egy dél­amerikai Rotary klub ellene fordult a pápa­ság és az olasz állam közötti megegyezésnek és hogy a genfi Rotary klub megtagadta a hozzájárulását az orosz egyházüldözések meg­szüntetéséhez. Mi ezzel szemben a valóság? Az, hogy a Rotary tiszteli mindenkinek val­lási meggyőződését és se politikai, se pedig vallási kérdésekkel nem foglalkozik. Tagjaival szemben, akiket a különböző foglalkozási ágak elismert képviselői közül válogat össze, csak egy követelményt állit fel, hogy tisztességes emberek legyenek. Hogy mi történt egy délamerikai Rotary klubban, én nem tudom, nem is mondhatok róla véleményt, amig valami hiteles tudósí­tást nem olvasok róla. A genfi határozat is alkalmasint nem abban a formában történt, mint ahogy a szegedi újság megirja. Amenv­nyire én a Rotary-mozgalmat ismerem, itt más nem történhetett, — ha ugyan egyálta­lában szóba kerültek az orosz vallásüldözé­sek, — minthogy a genfi klub alapszabályaira való hivatkozással kimondhatta, hogy egy kér­dést, amely politikai és vallási természetű, nem hajlandó tárgyalni. Bizonyára ez egészen más, mintha valaki a szovjet iránti szimpá­tiából szavazna le egy ilyen természetű javas­latot. Lojálisán kijelentem azonban, hogy ez nálam csak következtelés, mert a hirről csak most olvastam ebben az eltorzított és csöke­vényes formában először. Genf azonban nincs messze: igyekezni fogok, hogy a józan és elfogulatlan emberek számára teljesen pon­tos tudósítást szerezzek be erről az állítólagos vallásellenes határozatról. Addig is néhány, napi türelmet kérek. A következőket azonban a dolgok teljes is­merete mellett, teljes egyéni reputációmra való hivatkozással állíthatom. A Rotaryt tény­leg megvádolták azzal, hogy vannak titkos céljai és ezek a célok vallásellenesek. Hogy, ezek az alaptalan vádaskodások, amelyek a katholikus érzésű embereket a mozgalomtól elidegenithetik, megszűnjenek, a nemzetközi Rotary mult évi elnöke, I. B. Sution, maga is katholikus, személyesen eljárt Rómában Enrico Rosanál, S. J., a Civiltá Cattolica szerkesztőjénél, aki először vetette fel a Rotary és a vallás közötti viszony kérdését és utána a külön­böző szentszéki hatóságoknál s a legteljesebb bizonyítás felajánlása mellett a katholikus Rotary-tagok kilépését ajánlotta fel, ha a Rotaryra bármely vallásellenes lant, tenden­ciát, vagy cselekedetet sikerülne rábizonyítani. Csirkefogó körökben használatos azonban a falazás kifejezés, ami azt jelenti, hogy aki valamit elkövet, azt ugy leplezi, hogy máso­kat tol előtérben, vagy másként rejti el igazi cselekedetét. Azok megnyugtatására, akik ilyesmit gyanilanának, kijelentem és ezt a kijelentésemet igazolhatja a Rolary klubnak minden feddhetlen jellemű tagja, hogy a Rotarynak titkos, de még bizalmas jellegű összejövetelei sincsenek. Összejövetelei nyil­vánosak, azokon bármikor vendégek is vehet­nek részt, aminthogy a szegedi Rolary klub­nak is mindig van néhány vendége. Azon az összejövetelen is, amelyen Hágáról beszámol­tam, szép számmal vettek részt olyanok, akik a klubnak nem tagjai. Mindezek után kérdezhetné valaki, hogy miért veszem én olyan vehemenciával véde­lembe a Rotaryt, mintha valamely személyes ügyemről volna szó. Erre is megfelelek, de minthogy itt csak szubjektív és nem bizonyít­ható dolgokról van szó, arra kérek minden­kit, aki ezeket a sorokat elolvassa, hogy higv­jen ennek a majdnem a vallomás jellegével bíró állításomnak teljes őszinteségében. A Rotary nem politikai alakulás, de két­ségtelenül a leghatalmasabb nemzetközi szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom