Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-09 / 253. szám

» DELMAÍTV \RORSZ.4n 1930 november 9. 13 Pengő havi részletre Standard 23 » » Kerékpárok. » ) Hálózat! Rádiik Varrógépek Gramofonok csekély ié»zletflzeté»ie lb n^«-«/ ri^n^mhÁ'v Gramofonlemez u|don»Agolc. wcry ueparunaz. Nagy Invllo mUhcly. PANEUROPA, Hl 1LER ÉS AZ A BIZONYOS SVÉD KANCELLÁR Irta: ToneUi Sándor. Edouard Herriot Lyon városának volt polgármestere és Rhone départementnek szenátora, mielőtt Franciaország miniszterelnöki 6zékébr. emelkedett. Lyon Franciaországnak, Szeged Magyarországnak második városa. Ha tfJiát valaki a néhai lyoni polgármesterről ír, akaratlanul is kínálkozik az összehasonlítás szegedi kollégájával. Korban egyformák, mindketten 1872-ben születtek. A szegedi polgármester, ha nagyon szépet akar mondani, Paganiniről szerkeszt hasonlatot. A lyoni polgármester, ha szabad ideje van, nekiül és könyvet ír Beethovenről. A volt lyoni polgármester egyébként is irogatni szerető ember. Témái ellenben a legl'urcsábbak: »PhiIon, a zsidó«, »Madame Úécamier és barátai«. Van egy könyve a francia irodalmi kritikáról és tanulmánya arról, hogy miként lehetne a francia ifjúságot az alkotó munkára megszervezni. Van egy könyve angliai, oroszországi és amerikai utján szerzett tapasztalatairól. Ebben a könyvében állítja fel azt a tételt, hogy közpályán működő és vezető állásban lévő eml>ernek a huszadik században nem lehet nélkülözni a külföldi impressziólcat és ezeknek saját működési körzetében való értékesítését. Ennek az ex-polgármeslernek és ex-miniszterelnöknek legújabb könyve fekszik most előttem. A könvv cime Rnrópa«. Tartalma némileg reánk is tartozik. Arról van benne szó, hogy Európát tönkretette a háború, a régi földrész szétmarcangolta önmagát és azon az uton van, hogy elveszítse kulturában, civilizációban és gazdaságiakban vezető szerepét. Ha Európa meg akarja menteni önmagát, mindenekelőtt meg kell találnia saját magát. Széttagolódás helyett egység, gazdasági dezintegráció helyett együttműködés, harmincöt különálló, egymásra acsarkodó ország helyett európai országok szövetsége és Páneurópa: csakis ez lehet a célja egy átfogó és egyetemes jellegű európai politikának. Minden európai ország a saját érdekében cselekszik, ha magáévá teszi Briand koncepcióját és közreműködik az államok fölötti Páneurópa megvalósításában. Herriot szerint természetes, hogy Páneurópa gondolatát ma Franciaország képviseli, mert századok óta a francia nemzet és francia géniusz fáklyahordozója a civilizáció ügyének. A tétel, hogy igy nem mehet tovább, fellétlenül igaz. Ennek a tételnek igazsága nemzetközi érvényű. A biznnyitás módja azonban nagyon is egyoldalúan francia és megdöbbentően bizonyítja annak a megállapításnak helyességét, hogy a franciák a legegncentrikusabb népe a világnak és kétségtelen érdemeik mellett, melyeket a civilizációnak előbbrevitelében szereztek, mindenkor hajlandók magukat a civilizációval és a saját külön érdekeiket a civilizáció érdekeivel összetéveszteni. Könyvének elején Herriot elmeséli, hogy Páneurópa gondolatának már voltak évszázados előzményei és ezekben az előzményekben az ő hazája mindenkor szerepelt. Az egyik ilyen előzményről, megvallom, még sohasem hallottam. Az urnák 1461. esztendejében Podjebrád György cseh király kedvelt hivét Poszfupicsi Kostka Albertet követségbe küldte XI. Lajos francia királyhoz, a legkeresztényibb uralkodóhoz, a keresztény hit védelmezőjéhez, hogy hívja össze az európai fejedelmeket egy olyan gyűlésre, amely hivatva volna ellentéteik kiküszöbölésére és az európai országok szövetségének megalkotására. Minthogy a posztupicsi ur nem tudott franciául, a követség célját Abbevilleben, nhol sikerült ráakadni XI. Lajosr." 'lirini de tlratianopoli adta elő, aki afféle ' ' <>r humanista volt Podjebrád György mellet , mint Galootli Marzió Mátyás király udvarában. A követség a pápai legátus és a francia egvháznagyok ellenzése miatt, akik tudni sem akartak a huszita királlyal való tárgyalásról, nem érhette el célját és néhány udvarias frázis meghallgatása után dolgavégzellenül mehetett vissza Csehországba. Herriot a cseheknek érdemül tudja be, hogy az első Páneurópa gondolat tőlük indult ki, most pedig Benes volt egy a kevesek között, akik fentartás nélkül magukévá tették Briand tervezetét. A második Páneurópa-gondo'at sokkal ismeretesebb. IV. Henrik francia király foglalkozott egy olyan államszövetség tervével, amely mint legfőbb hatalom és mint legfelső szuverén intézkedjék az egyes országok közötti ügyekben és a háborút lehetetlenné téve, megvalósítsa az őrök béke ideálját. Minisztere, Sully irja emlékirataiban, hogy a terv megvalósulása esetén IV. Henrik a legnagyobb lett volna az összes uralkodók között, akiket ismerünk. Most azonban tegyük félre a szép szavakat és nézzünk a lényegébe a dolgoknak. Mit akart Podjebrád és mit akart IV. Henrik úgynevezett európai államszövetségével? Podjebrád, a ravasz cseh, aki kétségtelenül korának legintelligensebb uralkodói közé tartozott, tudta, hogy huszitizmusa miatt nem kerülheti el a leszámolást a császársággal és pápasággal. Kitalálta a congregntío concordiae tervét, hogy ezen a címen támaszt találjon szuverénjével, a német császárral szemben. Ehhez kellett volna neki a francia király, aki képviselője volt a császárság. elleni hatalmi csoportnak. Éppenugv IV. Henrik koncepciójának is az volt a lényege, hogy először meg kell törni Spanyolország és az osztrák ház tulhatalmát és azután lehet beszélni az államok egyensúlyának elve alapján az őrök békéről. Egyszóval, önző állami érdekek az európai közjó köntösébe bujtatva, örök' béke a háború árán és a háború után És ma9 Ma egyszerűen az történik, hogy Páneurópa révén Franciaország a maga katonai tulhatalmát akarja biztosítani és ehhez szekundálnak neki keleti szatellesei. Még csak taságában és jóhiszeműségében, ö annyira francia, hogy még el sem tudja képzelni, hogy más legyen a civilizáció és az európai emberiség érdeke, mint amit Franciaország érdeke gyanánt felismert. És Herriot is teljes őszinteséggel hirdetheti, hogy történni kell valaminek, egy európai összefogásnak, mert ez az állapot nem tarthat tovább. De egy percig sem jutna eszébe, hogy a változásnak első feltétele az, hogy ezt az állapotot csakugyan megváltoztassák. Herriot könyve tipikus példája annak", hogy egy máskülönben szép és nagy gondolat szolgálatában miként követheti el valaki a legnagyobb tévedéseket a logika törvényeivel szemben. Csak a számadatai igazak, de példái és következtetései nem állják meg a kritikát. Azt mondja például, hogy az újvilág fiatalabb, mint Európa, azért ott a nagy gongondolatok iránt több a fogékonyság. Amerikában a pánamerikanizmus már élő yalóság, mig ideát a páneurópai gondolat még csak gyermekcipőben botorkál. A gondolat botorkál, de Herriot hasonlata egyenesen sántit. Mert Amerikában van egy tulhatalmas állam, amely egyszerűen parancsol a többieknek. Próbálna csak például Costa-Rica, vagy Guatemeala tiltakozni a pánamerikai gondolatnak washingtoni értelmezése ellen. Rögtön Panama sorsára jutna, amelyet az Unió egyszerűen elszedett Columbiától, mikor a csatorna-zónára volt szüksége. De még odaát is a latin-amerikai köztársaságok abban a mértékben vonják ki magukat az Unió gyámkodása alól, amint országuk lélekszáma, gazdasági és katonai ereje növekszik. Az ABC. államok, Argentina, Brazília és Chile már komoly ellensúlyt kezdenek' alkotni északamerikai nagy republikánus testvérükkel szemben. Se Pánamerikát, se Páneurópát parancsszóra csinálni nem lehet. Ezt nem akarják a franciák megérteni. Panaszkodnak, hogy a legyőzöttek még mindig rossz fiuk módjára viselkednek' és nem hajlandók az ő álíamférfiaik világboldogító terveit egyszerűen elfogadni. Nacionalista politikát űznek és Németországban hitlerizmust csinálnak. Esetleg a fasizmus felé orientálódnak, pedig a fasiszta Olaszország a Trancia béketörekvések legnagyobb veszedelme. A franciák ne csodálkozzanak és ne panaszkodjanak. Mikor a demokratizálódott Németországgal állottak szemben, ahelyett hogy a békekészségéről tanúságot tett demokráciát támogatták volna, lehetetlen pénzügyi "kőveteléseket támasztottak, követeléseiket nem voltak hajlandók mérsékelni, bevonultak Ruhrvidékre és szinte napról-napra gúnnyal vegyes sértéseket váglak a háború utáni németség arcába. Egyik oldalon őrmesteri gorombaság, másik oldalon az örök béke fuvolahangja, ez az, amit nem lehet elfogadni. Ez az amiből a hitlerizmus következik'. Végeredményében pedig annak a régen el. halt svéd kancellárnak van igaza, aki megállapította, hogy még a nagyon okos emberek is kevés bölcseséget mutatnak e világ dolgainak intézése körül.. kételkedni sem kell Briand szándékainak tiszIngyen tanítunk ki mindenkit, H N^UNK VÁSÁROL „CSEPEI» VARRÓGÉPEI hímzésre, varrásra, sőt ruha és fehérnemű szabásra is elsőrendű szabást tanerő által Első kézből, lehat legolcsóbban vásárolhatta a gépe', mér heü 3 Pengős Tisza Lafos jköruí 42/a. PT Hölgyek f igy elmébe! Édes epém 20 é-r óla fentátló hölgyfodrász Üzletét nov. 1-én átvettem és Bzt külföldi tanulmányaim alapján még tökéletesítve, vezetem tovább. Specialitásaim: a 6 hónapig tartó ondolálás, lökéleles Henna haifestés, hatásos arcápolások További sztoes pártfogást kér Iff. Gollschall János hölqyfodrász. Kölcsey ucca 4. ,B a r a 1 o m" C a 1 o r Coburg Etna ltó Henna Ichor Kedvenc Meteor Perpetuum »lb. fó ^tonégő kályhák 14 napos nagyvására VERDERBER vaskereskedésében Szeged, Feketesa* ucca 15. szám.