Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-09 / 253. szám

Vasárnap, 1930 november 9 Ara fillér 24 VI. évfolyam, 25K szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ÍO Vidéken é* Budapesten 3-00, ktllfüldíln 0"40 pengő. - Egye» izém Ara hétkUznap lft, vníAr- és Ünnepnap 24 lill. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta reggel SZEGED. SzerKeiztOséq: Somogyi ucca 12. L em. Teleion: 13—33.^KIadóhIvatal, kölcíönkllnyviAr és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 300. - Nyomda: UHw Ltpól ucca t9. Telefon s 10-34. TAvlratl és levélcím: Délmagyarorsz&g Szeged. •HHBHBranBDHHMSHi Kinek takarékoskodunk ? Kezdetben vala a boletta, mely jött és megdrágitá a búzát, rozsot, lisztet és kenyeret. Ez a drágítás a gazdák érdekeit hordozta száján, de a gazdák érdekeit nem védte meg. Mert az előrelátható volt, hogy a boletta csak a nagybirtokosok érdekeinek megvédésére lehet alkalmas, de az nem volt előrelátható, hogy a buza és a rozs ára bolettával kevesebb lett, mint amennyi boletta nélkül volt. A bolettát a forgalom eszkomptálta s már komoly vélemények szólnak amellett, hogy boletta nélkül is éppen olyan magasságban mozognának a gabonaárak, mint amilyen magasságban tartja az árakat a boletta. A boletta azonban nem járt egyedül. Már a bolettát védelmező miniszterelnöki beszéd kilátásba helyezte, hogy a közszolgáltatásokban kénytelen lesz a kormány emelni az árakat, hogy a földbirtokos osztálynak nyújtott segítség megtalálja pénzügyi fedezetét. A boletta, ezt már a legtulzóbb agráriusok maguk mondják, nem segített a helyzeten, áremelő, árdrágító, az életet nehezebbé tevő hatását azonban annál érezhetőbben bizonyítja. A földbirtokos osztályon a boletta nem segített, a többi foglalkozási ághoz tartozók helyzetét azonban súlyosabbá tette. Mert a boletta nyomában jött először is a gyarmatáruk vámtételeinek emelése. A boletta nyomában jött azután a dohányjövedék árainak emelése is. Ezt követte a külföldről importált fa vasúti tarifájának emelése, ami magyarul faboletta az erdőnagybirtokosok számára. S most bontakozik ki az árdrágító hatás a maga teljességében s a maga leplezetlenségében: felemelik a levelek portóját, felemelik a telefondijszabást, megdrágítják a távírót s illetékkötelessé teszik még a postatakarékpénztári csekkbefizetést is. Emellett nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy életbeléptették az ínségadót s megengedik, hogy a községek ujabb adókkal, vagy a régi adók felemelésével még súlyosabb s még elviselhetetlenebb módon emeljék a közterheket. Olvassuk, hogy a törvényhozás fogja felemelni a községek pótadóját a borfogyasztási adó leszállítása ellenében s nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a köztisztviselők és magánalkalmazottak kereseti adóját a kormány igen érezhető pótlékkal fogja még súlyosabbá tenni, oly mértékben pótlékolván meg a kereseti adót, hogy ez az adópótlék a fizetésredukció szerepét töltse be. Jól megyünk a léinek. Amerre csak nézünk, emelkednek a kiadások, nőnek a terhek, meglassul az élet, nehezebben megszerezhetőbbé és feketébbé válik a kenyér. S amerre csak nézünk, emelkednek a közterhek, súlyosodnak az adók, terhesebbé válnak a közszolgáltatások. Tartatnak velünk takarékossági napot, de ugy rendezik az életünket, hogy csak az áílam számára takarékoskodhassunk. A magunk számára nem tudunk már takarékoskodni, drágább a bélyeg, drágább a telefon, drágább a dohány, drágább a kávé és a tea, drágább a liszt, drágább a kenyér s mindezek felett s mindezek előtt kevesebb és rosszabbul fizetett a munka, — miből takarékoskodjunk s kinek a számára takarékoskodjunk? Az állami kiadások összege négyszázmillióról ezermillió fölé emelkedett. A szükségleteknek ezt a rettenetes ugrását — ez az igazi ugrás a sötétbe — nem lehet adófillérekkel s portódrágitásokkal elfogadhatóvá tenni. Nem lehet telefondijakból, táviratok és portók filléreiből öszszeteremteni annyi százmilliót, amennyi a magyar nép amúgy is maradék nélkül igénybevett teherbiróképességét a költségvetés kiadási tételeiben meghaladja. A közszolgáltatásoknak ez a drágítása több jövedelmet nem fog jelenteni. A dohányárak felemelése nem fokozza a bevételeket, mert annyival csökkent a fogyasztás, mint amennyivel emelkedtek az árak. Ha ezentúl huszfilléres bélyeget kell ragasztani a levélre, akkor majd levelezőlapot küldünk minden harmadik levél helyett. Ha drágább a sürgöny, kevesebbet sürgönyzünk. (Budapesti tudósítónk telefon jelentés*.) Bécsből jelentik: A választási harc utolsó napja egész Ausztria területén a teljes rend és nyugalom jegyében telt el. Noha a választási harc Ausztria fönnállása óta még soha nem volt ilyen izgalmas és még soha sem mozdultak meg ilyen tömegek, komolyabb incidensre sehol sem került sor. A szociáldemokraták szombaton egész sereg gyűlést tartottak, Bécsben több csoportban vonultak fel és éltették a szocialista eszméket. Schober szombaton érkezett vissza vidéki agitációs útjáról és este nyolc gyűlésen mondott beszédet. A Schober-blokk hivei a Ringen felvonulást rendeztek. A Heimwehr bécsi csapata fáklyásmenetet rendezett, mig a nemzeti szociálisok szobaGenf, november 8. A leszerelést előkészítő értekezleten ma nagy többséggel elvetették a némed Javaslatot, amely már a mult év májusában kérte a leszerelést előkészítő bizottságot, hogy a leszerelési egyezménybe vonják be a raktáron levő valamennyi hadianyagot, valamint a kiképzett tartalékot is. Bernstorff német delegátus a javaslat elutasítása után kijelentette, hogy az aktiv szolgálatj idő és a tartalékos szolgálati idő különválasztása ügyében meginduló szavazás már nem érdekli. Ha a racionális gazdálkodás azt kívánja, hogy mesterséges, a viszonyokkal nem indokolt, a gazdasági helyzetből nem folyó drágítással vonjuk el a munkát az óriásivá méretezett állami adminisztrációtól s kihasználatlan maradjon adminisztráció és dologi felkészültség, akkor helyesen cselekedtek. Éppen csak nincs senki, aki az üzempolitikának ezt a törekvését a racionális gazdálkodás elvével össze tudná egyeztetni. Optimizmusról prédikálni s elvenni az utolsó reményt s elvinni az utolsó garast, nem a legátfontoltabb tervszerűség s a viszonyokhoz mért koncepció megnyilatkozása. A dolgozó társadalom már nem is kenyeret kér s már nem is munkaalkalomért esdekel: adjanak legalább reményt. De ez a tervszerű, ez a semmit ki nem hagyó, ez a mindenhová elgyürüző drágítás a reménytelenség politikájának könnyekkel és verejtékkel trágyázott melegágya. ton csak' röpcédulákkal dolgoztak. A választási harc vértelen lefolyása után remélik, hogy a vasárnap is rendzavarás nélkül fog lefolyni. A csendőrség és rendőrség azonban az egész országban teljes permanenciában van. Ausztria izgalommal várja a választások eredményét. Azokat a fegyvereket egyébként, amelyeket eddig a Neugebáude területén raktároztak el, ma délelőtt a kormány átszállittatta a kaiserebersdorfi fegyverraktárba. Ezek a fegyverek azokhoz a készletekhez tartoznak, amelyeket annak idején 1927 májusában az arzenálban találtak és amelyeket akkor az állami gyárba kellett volna vinni. Minthogy azonban az állami gyárat csak 1927 őszén rendezték be, a fegyvereket átmenetileg a NeugebSudében raktározták el. Igyekszik azonban majd ugy előmozdítani a bizottság munkáját, hogy minél hamarabb kerüljön a leszerelés ügye a végső fórum, a végleges leszerelési értekezlet elé. Az elvetett német javaslat ellen szavaztak Franciaország, Japán, Olaszország, Belgium és Tőrökország képviselői. A szavazástól tartózkodott Anglia és az Egyesült Államok megbízottja. A német javaslat mellett szavazott Hollandia, Norvégia, Svédország és Oroszország kiküldőttje. IWWWWWMWWWWWWW MMMMMMMMMMAM A vasárnapi osztrák választások s!**í Az utolsó nap nyugodlan tett el — Felvonulások, gyűlések, láklydsmenefek Bécsben A kormány frontharcos~törvényí készít elő (Budapesti tudósítónk telefon félentése.) Vasárnap délelőtt közgyűlést tartanak a frontharcosok, amelyen a kormány képviseletében megjelenik Gömbös Gyula is. Gömbös be fogja jelenteni a frontharcos törvény előkészítését. A kormány törvényjavaslata gazdasági és szociális védelmet és előnyöket fog nyújtani a volt frontharcosok elhelyezkedése érdekében. Borbély-Maczky Emil délben három negyedórás kihallgatáson volt a kormányzónál, majd József főherceget kereste fel, végül Gömbös honvédelmi miniszterrel tárgyalt hosszasan. A leszerelési bizottság leszavazta a német javaslatokat