Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-06 / 250. szám

SZEGED. SzerKesztösíq: Somogyi ucca 22. L em, Teleion: 13—33. - Klndóhlvalal, kölc»önk(lnyv(ór es Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teleion: 306. ^ Nyomda •- Löw Llpól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlrntl é* levélcím: Uélmogyaronzág Szeged. Csütörtök, 1930 november 6 Ara 16 fillér tjO VI. évfolyam, 2:^. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken éa Budapesten 3-6(1, KUlfiSldiSn 6-40 pengő. — Egyes szám Ara hétkttz­nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 »11. Hir­detések felvétele tartla szerint. Megje­lenik héttő kivételével naponta reggel /1 „nedvesele" előretörése 00 as amerikai válasstásol&on Eddig 209 mandátumot szereztek a demokraták, 205-öt a republikánusok (Budapesti tudósitónk telefonjelen­tése.) Washingtonból jelentik: Kedden és szer­dán folytak le az Egyesült Államokban a képviselő­házi és szenátusi választások. A választás a »ned­vesék« és »szárazok« nagy erőpróbája volt. Az USA két nagy pártja, a demokraták és a republi­kánusok küzdöttek a mandátumokért, a nedve­seknek a demokraták a pártfogói, a republikánu­sok inkább a prohibició hivei. A szerdán délután kiadott hivatalos jelentés sze­rint a demokraták eddig 18« végleges mandátumot szereztek 18 ke­rületben szinte bizonyosra vehető a demokrata je­lölt győzelme, de ezeket az eredményeket hivata­losan még nem publikálták. Ahoz, hogy a demok­rata párt a képviselőházban abszolút többséget kapjon, összesen 218 mandátumra van szüksége. A szenátusi választások hivatalos eredménye: megválasztottak 47 republi­kánus és 45 demokrata szenátort. Még három de­mokrata jelölt győzelme valószinü. Az eddigi eredmények után a nedvespárt az egész vonalon nagy nyereségre tett szert. Eddig csak há­rom állam szavazott százszázalékbsn a szeszlila'om felfüggesztése melleit. Borah szenátort, a republikánus párt száraz­csoportjának vezérét újból megválasztották. A választások eredményéről a késői órákban befutó hirek már nem mutatják ilyen kedvezően a demokrata párt eredményeit, amennyiben a de­mekraták 209 mandátumával szemben a republiká­nusok 205 mandátumot tudtak szerezni. 21 mandá­tum sorsa még ismeretlen. Az ellenzék kivonult Budapest közgyűlésének szerdai üléséről Budapest, november 5. A főváros közgyűlé­sének szerdai ülésén a költségvetési vitában az elnöklő polgármester javaslatára a szakaszo­kat nem címenként, hanem fejezetenként tár­gyalták. A közüzemeknél Révész Mihály szo­cialista kivánta, hogy ezt a részt cimek sze­rint tárgyalják. A főpolgármester kijelentette, hogy ebben az ügyben a tanács már határo­zott. Peyer Károly az ügyrendhez kivánt szó­lani, a főpolgármester azonban kijelentette, hogy a tárgyalás alatt nincs módjában ügy­rendi felszólalásra engedélyt adni. Az enunciációt az ellenzéki tagok nagy zaj­jal fogadták és kívánták, hogy a nagyüzemek költségvetését külön-külön, címenként tárgyal­ják. Midőn a főpolgármester kérte, hogy ma­radjanak meg a fejezetenkénti tárgyalásnál, a szociáldemokrata bizottsági tagok Friedrich Istvánnal együtt demonstrálva kivonultak. Az '"'lést ezután felfüggesztették és miután a kapa­citáció nem járt eredménnyel és a kivonultak nem tértek vissza, az ülés megnyitása után a főpolgármester kijelentette, hogy miután a tárgyalás rendjére vonatkozó határozatot az elnöki indítvány félreértésével hozták meg, a tárgyalásra váró részt elmenként tárgyalják tovább. A tanács ehez hozzáiárult. mire az ülést berekesztették. Grfger Miklós éleshangu Interpellációja a vámtarifa ügyében »Törvényes uion megsarcolják a fogyasztó közönséget« — mondotta és súlyos vádakat emelt Budapest, november 5. A képviselőház mai ülé­sén először Farkas Istvánnak, a Népszava felelős szerkesztőjének mentelmi ügyeit tárgyalták. A szo­ciáldemokrata képviselők minden egyes esetben, amikor a bizottság a mentelmi jog felfüggeszté­sét hozta javaslatba. Farkas István menlelmi jo­gának felfüggesztése ellen érveltek. Farkas egyik ügyében a szavazás során az elnök kérdését a többség nem értette meg. ugy, hogy a kormány­párti oldalon alig néhány képvlelő szavazott a bizottság javaslata mellett. Az elnök ekkor újból elrendelte a szavazást, ami nagy felháborodást keltett a szociáldemokra­ták oldalán. A szociáldemokrata képviselők a ha­tározatképesség megállapítását kérték, mire az el­nök harmadszor is elrendelte a szavazást és a képviselők megszámlálását. Minthogy a Ház ha­tározatképtelen volt, az elnök az ülést felfüg­gesztette. \z ülés további folyamán egyéb mentelmi ügyek tárgyalására került a sor. A Ház többek között felfüggesztette I.ingauer Albin, Lázár Miklós men­telmi jogát, nem függesztették fel Rassay Károly, Karafiálh Jenő mentelmi jogát. Legutoljára Pau­pera Ferenc, a Földhitelbank volt vezérigazgató­jának mentelmi ügyét tárgyalták, akinek kiadatá­sát többrendbeli csalás és hűtlen kezelés elmén kérték. Ezek a cselekmények a Földhitelbank is­meretes ügyével és az ott folytatott vagyonkezelés­sel vannak kapcsolatban. A Ház Panpera Ferenc mentelmi jogát felfüggesztette. Ezután áttértek az Interpellációkra, Jánossy Gábor a népjóléti minisztert interpel­lálta meg a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák megsegítéséről Ernszt népjóléti miniszter kijelentette, hogy tör­vényjavaslatban kívánja a hadirokkantak jogos kö­rekvéseit kielégíteni. Griger Miklós éles hangú interpellációjában az autonoin vámtarifa mielőbbi revízióját sürgette. Hangoztatta, hogy a vámvédelem nálunk már nem iparpártolást, hanem profitpártolást teremt, mert a fogyasztók kárára monopólizálást jelent A vám­tarifának olyan revíziójára van szükség, amely a mezőgazdasági termelést és a fogyasztók érdekét szolgálja és a kartelek profitéhségét és kizsák­mányoló politikáját lehetetlenné teszi. Adatokat is­mertetett arról, hogy mint hágják át a vámtör­vény egyes rendelkezéseit, hangoztatta, hogy ha­talmas szervezetek, élelmes politikai tényezők és magasrangu állatni férfiak megvesztegetésével át. törhetetlen gátat építettek, ugy, hogy törvényes uton az államhatalom asszisztenciájával megsar­colják a fogyasztó közönséget. Bud János kereskedelemügyi miniszter azzal vá­laszolt. hogy Griger Miklós ez alka'ommal letért a tárgyilagosság útjáról. Tiltakozott az ellen a ki­jelentés ellen, hogy az autonóm vámtarifát egyes emberek, vagy érdekcsoportok érdekében szerkesz­tették. A magyar kormány volt a legelső, amely máról-holnapra felfüggesztette a behozatali és ki­viteli tilalmakat. Az elmúlt hét esztendő során kötött kereskedelmi .szerződések alkalmával a kormánynak nagy engedményeket kellett tennie. Ha nem tudott ezen a téren tovább menni a kor­mány, annak oka az, hogy nem tudunk megfelelően megegyezni azokkal az államokkal, amelyekkel a gazdasági kapcsok erősebben fűznek ŐSSZB ben­nünket. Sajnos, nem egyszer sokkal továbbmenő engedményeket kellett tenni a kormánynak, mint akart és mint az kívánatos lett volna az ország érdekében, még pedig azért, mert belülről támad­ták éppen akkor, amikor legnehezebb kereskedelmi tárgyalás küszöbén állottunk. Mindenki hirdeti Európában a szabad kereskedelmi rendszert, hogy annál jobban megvalósíthassa a védvámos rend­szert. — A kórmány — folytatta — a vámtarifát meg­felelő harmóniába akarja hozni a mezőgazdasággal. Vannak tételek, amelyeken változtatni kell. Beis­meri, hogy ő soha sem védte az Ipart, mert meg­győződése, hogy egészséges mezőgazdaság és ipar áll az ország érdekében. Egész Európa érzi, hogy a helyzetnek meg kell változnia. Az agrárkérdés megoldása foglalkoztatja ma az egész világot, amely kivezeti a mai válságból Európát. Uj intéz­kedések alkalmával a tisztviselőket támadni nem szabad. Nyugateurópában nincs talán gyengébben fizetett tisztviselői kar, mint a mienk, de nincs tisztességesebb és becsületesebb sem. Kilengések mindenütt történhetnek, ezért azonban általánosí­tani nem szabad. Várnai Dániel a kereskedelmi alkalmazottak tel­jes vasárnapi munkaszünetét sürgette, mire Bud kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy eb­ben a kérdésben összehívja az érdekeltségeket. Az ülés negyed 4 órakor véget ért. Sauerwein feltűnést kellő Iníerjuja Selpel külügyminiszterrel (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: A cseh rádióügynökség prá­gai jelentése szerint Jules Saurrwein, a Malin ismert külpolitikai rovatvezetője bécsi tartóz­kodása során Seipel külügyminiszterrel is be­szélt. Seipel nem akart interjút adni, de el­beszélgetett a francia újságíróval és elmon­dotta, hogy szerinte Ausztriának független ál­lamnak kell maradnia. Ausztriának ma a leg­nagyobb problémája: Bécs. Az osztrák fővá­ros csak olyan Európa keretében belül fej­lődésképes, amely a regionalis szövetségek szoros hálózata segítségével homogén gazda­sági egységé válik. Ha nem sikerül megvaló­sítani Európában ezt a rendszert, akkor Auszt­ria egy szép napon vagy csatlakozni fog Né­metországhoz, vagy monarchikus restauráció révén egyesülni kell Magyarországgal. Jól informált osztrák politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy Seipel ilyeneket aligha mondhatott Sauerweinnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom