Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-15 / 258. szám

193Ö november T5. nfiLMAGVARORSZAG A szegedi liberális párt feliratban lordul! a kultuszminiszterhez az egyetemi események ügyében A pénteki nap teljesen nyugodtan felt el — A zs'dó vallása hallgatók egyhetes kényszerszünet után hétfőn tnegfelennek az előadásokon — Issekutz professzor a csütörtök» incidensről Esíe bajtársi gyűlési tartottak — Beavatkozásra sehol sem került sor (A Délmagyarország munkatársátólRészletesen beszámolt a Délmagyarország arról a különös incidensről, amely csütörtökön délután játszódott le a kémiai intézet Kálváriatéri épületében. Az történt ugyanis, hogy Szentgyörgyi Albert professzor elégedetlen volt a hallgatók előmenetelével és összehasonlítást tett a keresztény és zsidó vallású hallgatók előrehaladásáról. A professzor kijelentését a diákok izgalommal fogadták, majd magyarázatot kértek tőle. Szentgyörgyi p:ofeszszor csütörtökön délután kijelentette, hogy szavait félreértették, ő változatlanul szereti és nagyrabecsüli a keresztény ifjúságot, de a tudás és a szorgalom elengedhetetlen kelléke a hazafiságnak. Az óra után a diákok zajosan tárgyalták az eseményeket. Egyrészük a tanteremben zajongott, másik részük a folyosón lármázott. A nagy zajra szobájából kisietett dr. Issekutz Béla professzor, aki csendre intette a zajongókat, a tanteremből pedig energikusan kiutasított egy idegent, akiről később kiderült, hogy a szegedi fajvédő lap munkatársa. A kiutasítás heves szóváltás közben történt. Pénteken felkerestük dr. Issekutz Béla professzort,, aki a következőket mondotta a történtekről: .— Rendkívül sajnáltam, hogy az incidens éppen Szentgyörgyi professzor ur órája alatt történt. Szentgyörgyi professzor ur ugyanis most jött haza Angliából, ahol lényegesen jobban dotált munkakört hagyott abba, csakhogy itthon tanítson. — Nem ismertem a Szegedi Uj Nemzedék munkatársát, csak azt láttam, hogy egy idegen fiatalember áll a tanteremben egyetemi hallgatóktól körülvéve. A tanterembe senkinek nincs joga engedély nélkül belépni. Megkérdeztem, hogy kicsoda és van-e engedélye, hogy a tanteremben tartózkodjon. Azt felelte hogy van, de nem tudta felmutatni. Újból távozásra szólítottam fel, amire azzal válaszolt, hogy T>kicsoda maga«, amilyen jogon utasít ki engem«, *mit hadonászik az orrom előtt«. Ezután történt az incidens, amely egyébként már el van intézve, mert hiszen távol állott tőlem, hogy ujságirót megbántsak, de a Szegedi Uj Nemzedék munkatársát nem ismertem. Különben is felindult lelkiállapotban voltam, amikor hallottam, hogy egy idegen szembeszáll velem az egyetem egyik tantermében. Most azonban már az ügyet elintéztük. • Pénteken délelőtt egyébként a zsidó vallású hallgatók küldöttsége újból megjelent dr. Kováts Ferenc rektornál. Megállapodás történt, hogy a zsidő hallgatók egyhetes kényszerszünet után hétfőn megjelennek az előadásokon. megbeszélésre ülGyülés az egyetemen Pénteken estefelé ismét tek össze a bajtársi egyesületek az egyetem központi épületében. Hat óra felé kezdődött a diákság özönlése és tartott hétig. A második emelet kivilágított ablakai mögött izgatott sziluettek tűntek fel. Hogy miről folyt a tárgyalás, az nem szivárgott ki. de az időnként A legkiválóbb néma filmekből állítottunk össze 2 órás neveíteiő műsort 'Pilotii és társai íolrengelő fiimlpihcl hétfő, kedd Korsóban kihallatszó zajból ítélve, éles viták folyhattak az ablakok mögött. A megbeszéléssel kapcsolatosan olyan hírek terjedtek el, hogy a diákság a gyűlés után néma demonstratív tüntetést fog rendezni. A hírek arról szóltak, hogy az egyetemi ifjak' zárt sorokban felvonulnak a korzón. A hirek olyan formában terjedtek el, hogy a rendőrség engedélyezte volna ezt a felvonulást. Annyi tény, hogy a rektor a délelőtt folyamán egy bajtárs kíséretében megjelent dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes hivatalában és hoszszasan tárgyalt a főkapitánnyal. A rendőrség a bajtársi megbeszélés kezdetekor pontosan megjelent a központi egyetem körül. Az épület előtt nem lehetett rendőrt látni. A készültség a mellékuccákban sorakozott fel. A központi épületet környező uccák mindegyikébe jutott 3—4 rendőr és két-két kerékpáros. A hírek szerint hét órakor indult volna el az ifjúság az egyetemről. A felvonulás a Horthy-kollégium előtt fejeződött volna be. Hosszú várakozás kezdődött ezután. A megbeszélés sokáig elhúzódott. Hét óra is elmúlott, félnyolc lett, nyolc, de az egyetem második emeleti ablakai továbbra is világosak maradtak, az épületből senki sem távozott. Végre félkilenc után a Himnusz hangjai szűrődtek ki az ablakon át az uccára. Rögtön utána megjelentek a diákok a kapuban. A rendőrök készenlétbe állottak, dr. Papp Menyhért tanácsos, dr. Wéber és dr. Vastagh kapitányok intézkedtek, de megjelent a Dugonics téren Buócz főkapitányhelyettes is. Közbelépésre azonban nem került sor, mert a diákok a legteljesebb rendben és csendben oszlottak szét. öt perc sem telt bele, a Dugonics-tér teljesen kiürült, senki sem akart felvonulást rendezni. A késő éjszakai órákban értesültünk arról, hogy a megbeszélésen fontos ügyek kerültek" hiány&ban MaraóJ^ . ^^^^Ö^eteUcnvW, li>sl* «írós és nem Ez a íemprSnságszeszavaz, hanemha ,int nsuleM 4 a börl "eget nyújt. Simon ?^fnáfaSla nelSzapp^n '1J a siker Uíi\Ö/.hclcUenedekébeft< szóba és nyertek elintézést. Eszerint hétfőtől kezdve teljes rend és nyugalom lesz az egyetemen. kz egyik ifjúsági vezér bejelentette, hogy a két fiatal medika közötti ügy — amiről annak idején beszámolt a Délmagyarország — teljes megelégedésre elintéződött. Ezután az ifjúság vezetői kijelentették, hogy hétfőtől kezdve helyreáll a rend és azt az ifjaság most, már garantálja. A megbeszélés eredményét azonnal közölték az épületben tartózkodó rektorral, aki a bejelentést tudomásul vette. Más információ szerint, a kedélyek most már egészen lecsöndesedtek és a vezérek becsületszavukra kijelentették, hogy hétfőn a zsidó vallású hallgatóknak nem lesz semmi bántódásuk, ha megjelennek az előadásokon. A megbeszélésen szóbakerült a kémiai intézetben lejátszódott incidens ügye is. Az információ szerint az elmúlt napok eseményei alatt budapesti kiküldöttek is tartózkodtak a szegedi diákok között. Hirek voltak arról is, hogy a közeljövőben értekezlet less,\ a kultuszminisztériumban, ahol a bajtársi szö vetségek reformjáról is fognak tárgyalni. I liberális párt felirata a kultuszminiszterhez „Méltóztassék olyan silrg4s intézkedéseket tenni, amelyek az elmúlt napok Jelenségeinek megismétJőelhetését határozott biztonsággal kizárják" A szegedi liberális párt pénteken felirattal fordult gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez az egyetemi események ügyében. A felirat a kővetkező: »A'agy méltósága Miniszter Ur! Még csupán napok multak el azóta, hogy Szeged város közönsége kedves vendégei gyanánt a maga körében tisztelhette az ország főméllóságait és az ország kormányzati és kulturális közéletének nagyszámú előkelőit. A gondoktól görnyedten terhes, a megfogyatkozott reménységek borújában lelket sorvasztóan, robotos hétköznapok munkáját olyan ünnepségek kedvéért pihentetlük el, amelyek az egész müveit világ szá-nára és eljövendő századoknak hirdették a szivekben meg-megujhodó egységes nemzeti akarásnak és a bátortalanul útnak indult uj magyar társadalmi összefogásnak művészi formákban megöröködött diadalmas alkotásait, egyben e nagyon szegénnyé vált magyar határváros lakosságának nemzetien kulturális célok érdekében tanúsított, szinte példátlan áldozatkészségét. Nem fakulhattak még el azok a magasan szárnyaló szavak sem, amelyekkel Nagyméltóságod fordult nem csupán a nemzet egyeteméhez, de a humanitárius és kulturális gondolatban találkozó egész világ közvéleményéhez, fennen hirdetve a nemzeti ideál, a magyar polgári gondolat és a magyar alkotómunka nagy hármas egységét, amely tettek világosságával tudta bátorítani a nehéz időkben csüggetegek lelkét is. Nagy fájdalommal és megvalljuk, a férfi keserves szégyenkezésével kell tehát most tapasztalnunk azt, hogy sokan azok közül, akiket a szent tüz természetes élesztői és őrzői, kötelességtudó katonái gyanánt kell tekintenünk — mintegy lehántsa lábaikról az ünnepi kiállás koturnusait —, e nagy magyar város társadalmi és fele. kezeli békéjét, a magyar törvények megalkudhat atlan uralmának nyugodt rend. jét, megbontással, Szeged város polgársága túlnyomó részénrk jogos kulturális önérzetét, nagyszámú polgárinak pedig elemi önbecsülését komoly megalázással és mind. ezt megelőzően a magyar nemzet minden megtámadhatóságán felüt álló jóhirnevét annak megárnyékolásával fenyegetik. Nagyméltóságod kétségkívül tudomást szerzett arról a békétlenségről, amely a Szegeden, szivrs és gazdag otthonra talált, hozzánk menekült Fe-* renc József Tudományegyetem falai között — a háború és a forradalmak évei után valóban sulvos időszerütlenséggel —, újból felütötte a fejét s amely békétlenség még a mai napig sem ült el és folyta« tást keresett Szeged város békés és polgári mun« kától nemes uccasorain. Teljes megértéssel vagyunk ugyan azok iránt a fájdalmak iránt, amelyek olyannyira sokat veszített nemzedékünk lelkét háborgatják és e nemzedék lelkének nyugtalanságában elcsitulni még mindig nem tudtak, de a mostoha sors kegyetlen rendelkezéséből történelmien túlméretezett felad a. tok állandó munkáját kell végeznünk, tehát tudjuk azt, hogy nem áldozhatunk sokat, cselekvés helyett a kedélyi élet impulzusainak és egyébként is nem az egymástól elválasztó, hanem aa egymást összeforrasztó gondolatokat és törekvé< seket kellene ápolnunk. A szegedi egyetemnek törvényekkel és törvény-« erejű rendeletekkel meghatározott belső rendjét, a törvényhozás és a kormányzati főhatóságok állal biztosított tanítási és tanulmányi szabad* ságnak úgyis komoly elvi nehezékekkel korlátozott