Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-14 / 257. szám

1930 noveniDer 14. I№I..MA4;Y Alin ¡¿SZAG 3 A szociáldemokratákat nem hívták meg a városatyák »pártközi« csengelei kirándulására »Nem vagyunk hajlandók falazni« — mondják a szociáldemokraták (A Délmagyarország munkatársától.') Isme­retes, hogy a városatyák körében legutóbb mozgalom indult meg egy csengelei kirándulás megszervezésére. Ennek a pártközinek j lzett kirándulásnak állítólag az volt a célja, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közvetlen ta­pasztalatok utján győződjenek meg a föld­bérlők tényleges helyzetéről, meghallgassák a csengelei bérlők panaszait, kívánságait és igy tájékozottan vehessenek majd részt a no­vemberi közgyűlés várható földbérvilájában. A terv az, hogy a csengelei Tóth-féle ven­déglőben összehívják a cscngelei bérlőket és ott a városatyák meghallgatják a panaszokat. A kirándulásra mindrn köznyülési pártot meg­hívták, csupán — a szociáldemokratákat nem. Petrik Antal, aki egyik szervezője ennek a ki­rándulásnak, a szociáldemokraták mellőzését azzal indokolta, hogy »azok politikát vinné­nek az akcióba«. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági taghoz, a szo­ciáldemokrata párt titkárához, aki a követke­zőket mondotta: — Mi ebben a kirándulásban akkor sem vennénk részt, ha meghívtak volna bennün­ket, mert a bérlők ügyét mi komolyan fogjuk fel és ha szükségét látjuk, majd kitalálunk Csengelére mi magunk is. Falazni nem va­gyunk hajlandók egyetlen párt átlátszó cél­jaihoz sem. Nekünk meg van a teljes és cél­tudatos programunk a földbérkérdésre vonat­kozólag is és találunk majd módot arra, hogy ezt a programot megismertessük a városi bér­lőkkel. A kirándulás egyébként elég nagy érdeklő­dést keltett a városatyák körében, bizonysá­gául annak, hogy a városi földbérletek pro­blémája ma egyike a legsürgősébb megol­dásra váró problémáknak. A felhívásra eddig hatvanhétén jelentkeztek, de valószínű, hogy a jelentkezők száma eléri a nyolcvanat. Felséges operett, mely folytatja diadalmas sikereit, a Királynő férje mindennap vasárnapig a Belvárost Moziban. A |öve héten megkezdik a szeged - bafa! müut 6 kilométeres szakaszának építését (A Délmagyarország munkatársától.') Hosszas harcok és sürgetések után, végre — mint az állam­építészeti hivataltól értesülünk — a jövő héten megkezdik a szeged—bajai müut utolsóelőtti hat­kilométeres szakaszának kiépítését Ebből a rend­kívül fontos útvonalból Szeged törvényhatóságának területére negyvenkét kilométer esik, harminc ki­lométer a szegedi szakaszon már évekkel ezelőtt elkészült és igy most még tizenkét kilométeres szakasz van hátra, amelynek felét most kiépítik. A kereskedelmi minisztérium erre az útépítésre már régebben megtartotta a versenytárgyalást és annak eredményeképen a munkálatokkal Böhm Gyula újpesti utépitő vállalkozót bizta meg, aki 230 000 pengőért vállalta a munkát. A kereskedelmi miniszter kötelezte- a vállalkozót arra, hogy az ntépitést a jövő héten kezdje meg és olyan tempó­ban folytassa, liogy a munkát legkésőbb a jövő év juniusáig befejezze. A hatkilométeres útszakasz kialapozásához 4500 köbméter zúzalék szükséges, makadámbirrko'áfához pedig 2600 köbméter bazaltanyag. A miniszter, tekin­tettel a nacyaránvu munkanélküliségre, arra is köte­lezte a « ál!alko; ót, hogy ezt a bazaltanyagot ne zúzott állapotban rendelje meg, hanem szegedi munká­sokkal zúzassa szét. 2600 köbméter kőanyag fel­törése 2600 munkanapot jelent, tehát száz munkás számára egy hónapig tartó munkaalkalmat Ha ez a hatkilométeres szakasz kiépül, akkor a szeged—bajai ut szegedi szakaszából még hat kilo­méter marad hátra. Mivel az államháztartás idei költségvetésében erre nem jelöltek ki fedezetet, valószínű, hogy erre csak a jövő évi költségvetés keretében, az ősszel kerül sor, az államépitészeti hivatal azért megteszi a szükséges lépéseket, hogy a kereskedelmi miniszter, ha adódik rá lehetőség, már a tavasszal rendelje el ezt a munkát is. A bajai útszakaszon szintén megindul a jövő héten a munka és igy valószínű, hogy az egész müut 7932 juniusáig elkészül és akkor átadhatják a forgalomnak. Itt emiitjük meg, hogy a kereskedelmi miniszter rendelkezése alapján a tavasszal megkezdik a rókusi vámháztól a dorozsmai eláíjazásig terjedő útszakasz keramittal való burkolását A nemrégrn tartott versenytárgyalás eredményeképen a keres­kedelmi miniszter ezzel a munkával az egyik bu­dapesti keramitgyárat bizta meg, amely három­százezer pengőért vállalkozott a munkára. Ennek az útnak a rendezését azért kezdik meg csak a ta­vasszal, mert addigra a Szeged területén tervezett szükségmunkákat befejezik és igy az ott foglal­koztatott munkások ismét munkanélküliekké vál­nának folynak a városi kihágási biróság előtt, ahof sorra felvonulnak a feljelentett szülők. Ezeken a tárgyalásokon a nyomorúság, a szegénység megdöbbentő adatni derülnek ki. A legtöbb szülő azzal védekezik, hogy gyermekét egész­ségi okokból nem küldheti iskolába, mert nincs pénze cipőre és a hideg időkben me­zítláb nem tehetik meg a gyönge, rosszul táp­lált gyerekek a sokszor többkilomcteres utat az iskoláig. A kihágási bíróságnak ragaszkodnia kell a kormányrendeletek paragrafusaihoz, ame­lyek a szegénységet, a cipőllenséget ilyen ese­tekben nem fogadják el mentő körülménif­nek. A szülőket ezért egytől-egyig megbír­ságolják. Sok szülő annyira szegény, hogy még ezt a kétpengős birságot sem bírja ki, a leg­több hosszú haladékot kér, de sokan bejelen­tették, hogy a birságot inkább leülik, mert képtelenek fizetni. Asz olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztő urt Szíveskedjék b. lap­jában helyet adni jelen soraimnak, mert ezzel a közérdeket is szolgálni kivánom. Panaszló sorai­mat éppen ugy ajánlom a most folyó gázgyári tárgyalások illetékes tényezőinek a figyelmébe, mint a gázgyár tek. Igazgatóságának. Panaszomra az az eljárás adott okot, hogy az elmúlt napokban felkértem a gázgyárat, hogy küld­jön ki szerelőt megnézni, szükség esetén a csőveket kifuvatni. mert az irodámba több évvel ezelőtt felállított gázkályhám nem ég és ennek okát ab­ban vélem, hogy a csövek eldugultak. Többszöri kérelem után tényleg kijöttek a szerelők, akik hozzáfogtak a munkához és rögtőn siettek kije­lenteni, hogy ez a munka a fogyasztó költségére történik. Erre én azonnal leállíttattam a mun­kát s később a kályhát le is szereltettem, mert semmint fizessek külön, hogy fogyasszam az amúgy; is drága szegedi légszeszt, inkább vettem egy kis fűthető kályhát és azt állítottam be. Kérdésem ezekután csupán az az illetékes urak­hoz, hogy miért vétetnek a fogyasztókkal gáz­kályhákat. ha arról nem hajlandó a gyár gondos­kodni, hogy zavartalanul, a fogyasztó hibáján kí­vül előállott zavart díjmentesen hárítsa el a gyártt Itt jegyzem meg, hogy egy barátom, éppen á na­pokban arról panaszkodott, hogy nála majdnem! ez történt a fürdőkályhával, azzal, hogy ujabbaö nem foglalkozik a gyár ilyen karbantartásig illetve javítási munkálatokkal. _ • Vagyok Szerkesztő urnák tisztelő híve: Egy je­lentékeny fogyasztó. A feltöltés és a pinceoduk Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjukban olvastam az 500.000 pengő államsegélyről, amelyet külvárosi uccák feltöltésére óhajtanak fordítani. Nem hi­szem, hogy snlya lesz e pár sor írásomnak, de azért mégis megkérdem a város törvényhatósági taajait, hogy gondoltak-e arra, miszerint az nccák feltöltésével ujabb párszáz egészségtelen pince­lakást fognak termelni és ezekben az odúkban! egy párezer ártatlan gyermeket dobnak a tuber­kulózis karjaiba. Termelt-e már a város annyi la­kást, hogy mindenkit egészséges, száraz lakásba lehet elhelyezni? Építsünk előbb e'éö egészséges, száraz lakást és azután töltsük fel az uccákat és lakoltassuk kl a nedves, pineeodiik sápadt gyerme­keit. Nincs igy sem elég lakás és most még meg­gondolás nélkül a meglévő egészséges lakásokat is egészségtelen pinceodukká változtatni — nagyon elhibázott dolog. A feltöltést indítványozók gondol­tak-e erre? Aludt-e már valaki közülük a Polgár-, Margit-, vagy Móra-ncca nedves odúiban? Ki vál­lalja a felelősséget a tuberkulózisba dobott ártat­lan áldozatokért? Tisztelettel: Egy №»rgit-neeal plneelafcó. | «m COMPSON RICHÁRD BARTHFIMF.S ffiszereplésével: A bűn melódiája. Drtma 10 felvonásban. Azonkivttl: HÍRADÓ. KISadások kewlete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Képkeretezés képszalonban Klauzál tér. 21 Oroszlán ucca sarok. BfflCH Fa>szén' koksz UnVII Telefon 1-20- atj 12.736 r?>ermelf far iskolákba a A tanfelügyelőség négyszáz sziilti ellen tett feljelentést, akik nem küldik gyermekeiket iskolába (A Délmagyarország munkatársától.) A tan­felügyelőség által összeállított statisztika ada­tai szerint Szeged belterületén az idei tan­évben 5586 gyerek iratkozott be az elemi is­kolákba, a külterületi iskolákba beiratkozott lanulók száma pedig 7150 és igy jelenleg Szegeden az elemi iskoláknak összesen 12.736 növendéke van, valamennyivel több, mint a mult tanévben volt. Igen kedvező tünetnek tartja az általános kulturálódás szempontjából a tanfelügyelőség, hogy a tanév elején alig kétszáz olyan szülő ellen tett csak kihágási feljelentést, akik el­mulasztották tanköteles gyermekeik beiratását és ugyancsak körülbelül kétszáz olyan szülőt jelentett ft>.l a kihágási bíróságon, akinek gyermeke igazolatlanul távolmaradt az isko­lai előadásoktól. A korábbi esztendőkben a beiratást elmulasztó és az iskolamulasztó gyer­mekek száma aránytalanul több volt. A kihágási biróság a tanfelügyelőség felje­lentése alapján a beiratást elmulasztó szülők és az iskolát mulasztó gyermekek szülei ellen nyomban meginditotta a kihágási eljárást és a feljelentett szülőknek két-két pengőről szóló büntetőparancsokat küldött szét. Igen sok szülő kifogást jelentett be a bünteíőparancsok ellen és tárgyalást kért. Ezek a tárgyalások most

Next

/
Oldalképek
Tartalom