Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-30 / 245. szám

4 U£LMA(.YAHOHS¿AU 1930 október 30. népkonyha fentartására nem lesz elég, javasolja, hogy az ínségadóból befolyó összeget erre a célra fordítsa a város. Megállapítja ezután, hogy a népk< ni/hiin kiosztott ingyenebéd ehe­tetlen moslék. A polgármester bejelenti, hogy a népkonyhai eDédek ehetőségének megvizsgálására bizottságot küld ki. Lájer Dezső olvan takarékoskodást tapasztal a népkonyha tételénél, amilyent a költségvetés egyet­len más tételénél sem tapasztalhat A munkanél­küliség kérdését nem lehet összekapcsolni a sze qéngház és a népkonyha kérdésével. Indítványozza, hogy a szegényház nevét változtassa meg a köz­gyűlés Szerrtetházra. Szirángi Béla a szemérmes szegényekről beszél, Bokor Adolf kijelenti,, hogy a szegényház élén álló főnöknő lelkiismeretes, em berbaráti munkája a legmelegebb elismerést ér­demli meg. Zarnóczag Béla szociálpolitikai ügy­osztály megszervezését sürgeti. A felszólalásokra a polgármester reflektál. Fi­gyelmezteti a közgyűlést, hogy az elfogadott in­dítványokkal a kiadások eddig 60.000 pengővel emelkedtek, de a bevételek egyetlen fillérrel sem. A szegényház kibővítésének tanulmányozására küldjön ki bizottságot a közgyűlés. A főorvos tiltakozik indítványának elsibolása jllen. — Az elmúlt évben — mondja — tizenhat ember dögölt meg, megsértve minden emberi méltóságot anélkül, hogy ápolónőt adhattam volna mellé, vagy kórházba utalhattam volnál A polgármester ingerülten hallgatta a főorvos be­szédét. — Kérem a főorvos urat, hogy válogassa meg kifejezéseit. Egy orvos nem mondhatja, hogg *az emberek megdöglenek« — mondja mérgesen, majd kéri a főorvos indítványának elvetését A közgyűlés ezután elvetette a főorvos javaslatát hat szótöbbséggel. Majd Lájer indítványára egy­hangúlag elhatározták, hogy a szegényházat Sze, retetháznak nevezik el. A főszámvevő ezután tovább folytatja a tételek Ismertetését. Dr. Szamek Sára fokozottabb gyermekvédelmet kivin. Indítványozza, hogy a közgyűlés szavazzon meg az Átmeneti otthon számára 300 pengő segélyt A polgármester az indítvány elvetését kéri, mert nincs fedezet rá. A közgyűlés elvetette az indít­ványt. A különböző jótékonysági intézetek segélyezésénél Schneider Vencel az alsóvárosi Har­madik Rend segélyezését kéri évi 500 pengővel. Nyári György azt kéri, hogy a közgyűlés illesszen itt a költségvetésbe 1000 pengőt egy-egy újság­író külföldi tanulmányutjára. A város érdeke kí­vánja meg, hógg minél tájékozottabb és tapasz, taltabb újságírók irángitsák a közvéleményt­Lájer Dezső a munkaközvetítő tételénéi szólal fel. Kijelenti, hogy a hatósági munkaközvetítő nem törődik a munkabérekkel és igy a legjobb szakmunkásokat a szakszervezeti munkaközvetítő közvltiti. Indítványozza, hogy a hatósági munka_ közvetítők és a szakszervezeti munkaközvetítők együttesen működjenek és akadályozzák meg a bérek letörését. • Körmendg Mátyás kifogásolja, hogy a szakszer­vezet nem a kért munkást közvetíti, hanem azt, aki soron van. Dr. Pálfg József, aki átvette az elnöklést, meg­állapítja, hogy a tételt elfogadta a közgyűlés. Lájer javaslatát majd megfontolják. Dr. Szivessg Lehel kijelenti ezután, hogy fenn­tartja tegnapi indítványát, amelyben ezerpengős újságírói tanulmányi ösztöndíj megszavazását kérte. Dr. Dettre János Nyári indítványához módosítást ajánl, hogy az ujságiró ösztöndijat csak olyan újságíró kaphassa meg, aki vagy szegedi illetőségű, vagy legalább három éve dolgozik Szegeden. (He­lyeslés.) A közgyűlés ezután megszavazta az alsóvárosi Harmadrend 500 pengős segélyét. Ugyancsak egy­hangúlag elfogadta a közgyűlés Szivessy Lehel és Nyári György indítványát Dettre János módosi. tásávaJ. A közvágóhíd tételénél Kiss Géza azt inditvá. nyozza, hogy az üzem tiszta hasznát az üzem fej. lesztésére fordítsa a város. A helypénzek tét il­lesztésére fordítsa a város. A helypénzek tetelé­tól, aki padon, vagy asztalon árul, ne szedjen két. szeres helypénzt a város. A városrendezés tételéhez Petrik Antal terveket sürget az ál­lamsegély felhasználására. Lájer Dezső megállapítja, hogy a pénz­ügyi bizottság a városrendezési tételnél járt el a legszükmarkubban. Megismétli azt az indítványát, hogy a közgyűlés állapitsa meg a városi munkálatoknál alkalmazott munká­sok bérminimumát. Debrecenben 7—8 millió pengő kölcsönt vesz fel a város közmunkák­ra, Szeged csak 400.000 pengőt vesz fel. Ez nem lesz elég a munkanélküliség problémá­jának megoldására. Indítványozza, hogy a város vessen ki lakásadöt munkás­lakások építésére. Ezt az adót az egy szoba-konyhás lakások­ban lakó munkáscsaládok is szívesen vállalják a város egyetemes érdekében. Nem elég az, ha a munkanélküli földmunkásokról gondos- j kodik a város, gondoskodnia kell az ipari I engedélyez munkásságról is. A munkanélküliség kérdésit szuronyokkal nem lehet megoldani, ha mun­kaalkalmak teremtésével nem segíthet a város, gondoskodjék olyan módon a munkanélkü­liekről, hogy az ne sértse meg a munkás önérzetét. Indítványozza, hogy szavazza meg a közgyűlés a lakrészadót 3 évre, mint cél­adót, rendelje el a vásárcsarnok építését Ve­gyen fel a város olyan kölcsönt, amelyből megoldhatja a munkanélküliség problémáját. (Helyeslés Pálfg elnök fél nyolc órakor félbeszakítja az ülést és kilenc óráiq szünetei Éjszakai vita Kilenc óra után 10 perccel nyitotta meg a pol­gármester az éjszakai ülést. Wagner Ferenc indítványozza, hogy addig is, amig a vásárcsarnok elkészül, a város állítson fel a Valéria-téren ideiglenes vásárcsarnokot. A polgármester az indítvány elvetését kéri, majd szavazásra teszi fel az indítványokat. Lájer De­zsőnek egy a munkabérminimum megálla­pítására, mint a közmunkakölcsön felvételére, vo­natkozó inditványát elvetelte a közgyűlés. A sétányok tételénéi dr. Szamek Sára gyermekjátszóterek lé­tesítését sürgette. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Meskó Zoltán is, aki felolvassa a gyermek­játszóterek létesítésére vonatkozó kormányrende­letet. — Beszédet csak díszközgyűlésen szabad ol­vasni! — szólt közbe nagy derültséget keltve dr. Dettre János. Dr. Erdélyi Jenő kifogásolja, hogy a parkosított tereknek csak nagyon kis részén játszhatnak a gyermekek. A parkőrök valóságos mumusai a gye. rekeknek, megakadályozzák a gyerekek mozgását, lekergetik őket a pázsitról az egészségtelen poros részekre. Dr. Eisner Manó azzal egészíti ki Szamek Sára inditványát, hogy a közgyűlés vegyen fel tízezer pengőt a feltöltendő Lechner-tér és a Mátyás-tér fásítására. A városnak súlyos kötelességei vannak a gyermekegészségügy terén. Az Igazi fajvédelem követeli, hogy a jövő generáció egészségéről gon. doskodjék ez a generáció. Ez fontosabb minden műemléknél, minden más kulturális kiadásnál. (Helyeslés.) Deák János és dr. Bodnár Géza után Irllz Béla kéri. hogy a város a felsővárosi Csillag-téren is létesítsen gyermekjátszóteret, A polgármester azt mondja, hogy a gyermek­játszótér rsak felkapott jelszó, mert- Szegeden 13 gyermekjátszótér van. többek között Újszeged, a Lechner-lér, a Szentgyörgy.tér, a Lóverseny-tér... — Meg a Hortobágy! — kiáltja közbe Tonelli Sándor. A többség Eisner inditványát kis többséggel mégis elvetette, dr. Erdélyi Jenőnek azt az indit­ványát azonban, hogy a meglévő parkokban és tereken jelöljenek ki gyepes területeket, ame­lyeken zavartalanul játszhatnak a gyerekek, — egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Dr. Dettre János törvénytelennek tartja, hogy a szivattvuzási adót. amelynek jövedelmét csa­tornázási alap megteremtésére szánta a közgyűlés, a város hatósága most egyszerű költségvetési be­vételként könyveli el. A polgármester kijelenti, hogy pótlólag 50.000 pengőt tartalékolnak a szi­valtyuadó jövedelemből. A közvilágítás tételénél Petrik a még hiányzó lámpák felgyujtá­sát kéri. Dr. Dettre János kifogásolja, hogy a polgármester össze akarja hívni azt a gázgyári ad-hoc bizottságot, amelyet még a régi közgyűlés alakított meg. Ez törvénytelen lenne. Kéri, hogy a közgyűlés válassza meg újra az ad-hoc bizottsá­got, mert az újonnan megalakítandó bizottság esetleg egészen más álláspontra helyezkedik a gázgyár kérdésében, mint elődje. (Helyeslés.) A polgármester kijelenti, hogy a novemberi köz­gyűlés napirendjére tűzi majd a bizottság meg­választását. Széli József a Somogyi-telep számára kér vilá­gítást. Barta Mihály, Lájer Dezső, Pick Jenő, Dobóczky Szilveszter szólalt fel. majd Iritz Béla felszólalására elhatározta a közgyűlés, hogy a Yá­sárhelyi-sugárut végét és a Vaspálya-uccát kivi­lágíttatja. A vízmüvek költségvetése következett. Dr. Kelemen László ár­tézi kutat kért a József főherceg-telep számára. A közgyűlés megszavazta. Lájer Dezső a vízórák felállítását sürgette. Otlovay István indítványozza, hogy a város vizsgáltassa meg a vizvezetékháló« zatot és ahol hiba van, azt javíttassa ki. Wagner Ferenc ellenzi a vizórák felszerelését, mert minden lakásra külön vízórát nem lehet sze­relni. ha pedig egy bérház csak egy órát kap, akkor annak örökös veszekedés lenne a következ­ménye. Dr. Tonelli Sándor elmondja, hogy az idei rossz paprikatermést a locsolás lehetetlensége okozta. Ki kell építeni a tervszerű vízhálózatot, különben a szegedi paprika versenyképtelenné válik. A közgyűlés ezután kimondotta, hogy nem sze­reltet fel vízórákat, de elrendeli a vízvezetéki háló­zat megvizsgálását. A város] házak tételénél Körmendv Mátyás a mérnöki hivatal házgondnoki dijának törlését kéri. .4 laktanyák tételénél dr. Meskó Zoltán indít­ványozza. hogy a honvédkórházat bővíttesse ki a város. Vitéz Gárgyán Imre a huszárlaktanya re­noválását sürgeti. Lájer Dezső kijelenti, hogy a honvédelem költségei csak az államot terhelheti, indítványozza, hogy a város írjon fel a honvé­delmi miniszterhez a honvédkórház kibővítéséért A közgyűlés a tételt változatlanul fogadta el. A kővetkező tételnél Meskó Zoltán felháborodva tiltakozik az ellen, hogy a városháza és a bérház között még mindig ott áll az a trafikos bódé. Ha a város százezreket áldoz rálátásért — mondja —, akkor lehetne annyi szépérzéke, hogy ezt az ízléstelen bódét se tűrje meg a Széchenyi-téren! — Ne tessék mindig támadni az egyetemet, mi igenis szeretjük az egyetemet és a tenyerün­kön hordjuk! — mondja ingerülten á polgár­mester. — £n nem támadom az egyetemet, ezt vissza­utasítom. csak a város szépérzékére hivatkoztam! A bérföldek tételénél dr. Dettre János szólalt fel. Maholnap') ott tartunk, hogy a 70.000 hold föld jövedelme » nem lesz elég az adminisztrációs költségek fede­zésére. A kérdést radikális uton kellene megoldani^ A városnak szakítania kell a bérbeadás régi rend­szerével. A földet az érte jelentkezők között kell kiosztani. Inditványozza, hogy a közgyűlés kérjen törvényhatósági intézkedést « földárverések meg. szüntetésére. Javasolja, hogy a közgyűlés alakítson bizottságot azzal a mandátummal, hogy ez a bi­zottság három hónapon belül tegyen javaslatot a földhasznosítás kuj rendszerére. (Helyeslés.) Dr. Hunyadi-Vass Gergely általános földbérnevi­ziót sürget és inditványozza, hogy a földbérek cí­mén előirt jövedelmet 150.000 pengővel csök­kentsék. Doránszkv Károly felszólalása után a polgár­mester reflektált a felszólalásokra és javasolta, hogy a földbérjövedelmet 125.000 pengővel szál­lítsák le. Dettre inditványát elfogadja. Éjfél volt, a további tételeket gyors ütemben, hozzászólás nélkül, hat perc alatt elfogadta a közgyűlés. A polgármester ezután kijelenti, hogy a köz­gyűlés csütörtökön délután hat órakor Ismét ösz­szeül és összegezi az eredményekel. Meglepetésül még a főszámvevő megsúgta, hogy a költségvetés, ben eldugott egy százezerpengős bevételi tételt, ami elhárítja a pótadóemelés veszedelmét. | TOM MIX a Száguldó sátán péntektől a Korzóban. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom