Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-09 / 227. szám

4 mi DELMAtit AKOtfNAAt. Lyat) október 9. "estcmunká szegedi ^^ v jermelő SsUvetkeseie Szegedi, Fekeiesas ucca 22. Telefon 942. Készít elsőrendű Kivitelben fulányos úrban szobafestést, mázolást, buíorfényezési, clmfeslést és aranyozást. m ml&Ci bákat tartanának fenn ugy az elemi iskolákban, mint a napközi otthonokban. Ennek az ikciónak a lebonyolítására több, mint ötszázezer pengő lenne szükséges és ennek az öszszegnek a fedezetéül szolgálnának az inségadó szabályrendelet alapján szedendő járulékok. Ezeket a járulékokat azonban csak hat hónapig szednék, még pedig olyan módon, hogy a szabályrendelet november elsején lépne életbe és arról a hat hónap eltelte után döntenének, hogy Tenmaradjon-e továbbra is az inségadó szabályrendelet. Az adót ez alatt a félév alatt az egész évre beszednék, még pedig az 1930. évi alapon, mert ez az alap, bár fellebbezés következtében még nem jogerős, az adózók szemoontjából kedvezőbb, mint a jogerős mult évi idóalap. Az inségadól kivetnék a jövedelemadóra, a társulati adóra, a tantfémadóra és az évi 2400 pengőn teliili keresetek kereseti adójára. A bizottság ülésén a legkülönbözőbb gondolatok merültek fel. Volt szószólója a társadalmi akciónak, a nagy többség azonban kezdettől fogva a kizárólagos hatósági intézkedések mellett foglalt állást. Elhangzott egy olyan indítvány is, hogy teljesen önálló intézkedési joggal jóléli bizottság alakittassék. Ezt az indítványt egyetlen felszólaló sem találta célravezetőnek. Felvetődött az a gondolat, hogy a köztisztviselők esetleg kétszeresen fognak •időzni, mert a kormány azt tervezi, hogy fizetésüket már elsejétől kezdve öt százalékkal leszállítja és az így előálló összeget felhasználja szükségmunkákra. A bizottság kimondta, hogy se köztisztviselő, se senki más inségadó cimén kétszer nem vonható adóztatás alá. Beszéltek arról is, hogy a szükségmunkákra összegyűlő alapból milyen természetű munkák végeztothetők a munkások számára a legelőnyösebben. Megállapították, hogy mivel az építkezéseknél a költségek túlnyomó nagy részét az anyag ára emészti fel és csak nagyon kevés jut munkabérekre, a legelőnyösebb, ha a pénzből kizárólag földmunkákat végeztet a város, mert így a pénz legnagyobb részét a munkásoknak fizetik ki. Ezzel szemben voltak, akik szükségmunka keretében kövezést szeretlek volna végeztetni, vagy pedig kislakásokat építtetni. Ebben a kérdésijén azonban nem döntött a bízottság, miután az nem tartozik hatáskörébe. Temetést játszottak a gyerekek... Meggyulladtak a koszorúk, lángragyult a kislány ruhája — 40 pengőre ítélték a gyermekek anyját Ilonkán azonban nem lehetett segiteni. Olyan snlyos égési sebeket szenvedett^ hogy három nap i múlva meghalt (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év novemberében borzalmas gyermektragédia játszódott le Tápén, Révész Mihályné házában. Az aszszony a szobában koszorúkat kölött. A gyermekek, a 6 éves Ilórtá és a 2 és féléves Mihály körülötte játszadoztak. Ilona később lefeküdt a búbos kemence padkájára és "elaludt. Amikor beesteledett, Révészné kimcnl az udvarra körülnézni és egyedül hagyta a gyerekeit. A kis Mihály temetést játszott. A koszorúkat az alvó nővére mellé fektette, virágokat szórt rá, azután elővette a gyertyát és meg. gyújtotta a lány ruháját, a koszorúkat. A müvirágkószoruk pillanatok alatt lángbaborultak. A kislány, amikor a lángok belekaptak ruhájába, felriadt és menekülni próbált, de az égő koszo. rvk közé esett. Révészné az udvarról látta az ablav Révész Mihályné ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt indult meg a bűnvádi eljárás. | Ügyét szerdán tárgyalta a törvényszék Háber. j marii-tanácsa. Révészné a tárgyalásra magával hozta a kis »gyilkost« is, aki most három és féléves és egyáltalában nem érzi bűnösnek magát Révészné sirva mesélte el a szörnyű este történetét. Azzal védekezett hogy nem volt senkije, akit megbízhatott otthon a gyerekek felügyeleté, vei. Neki sok dolga volt és bátran hagyta egyedül j a gyermekeket, mert még soha sem történt velük' baj. A bíróság Révésznét W pengő pénzbüntetésre1 kon keresztül kiszűrődő nagy világosságot. Be- j Ítélte, de az ítélet végrehajtását három évre feL rohant a szobába és kim n'rtte a tűzből a lányát. I függesztette. Az Ítélet jogerős. Izgatás miatt negyven pengőre Ítéllek egy dorozsmai cipészmestert A dorozsmai tüntetések epilógusa (A Détmaggarország munkatársától.) Az emlékezetes tavaszi dorozsmai tüntetésekkor letartóztatták Kazihezky Pál dorozsmai cipészmestert is. Kazinczkyt később néháfiy napi vizsgálati fogság után szabadlábra helyezték, de bűnvádi eljárást indítottak ellene állam és társadalmi rend elleni izgatás cimén. A cipészmester ügyét szerdáa tárgyalta a törvényszék Gómöry-tanácsa. A vádirat szerint április 3-án este, a csendőrség által szétzavart »kenyérkérő-felvonulás« után két nappal Kazinczky a Nyáry-féle kocsmában beszélgetett Miknlón Milán nevű ismerősével. A beszélgetésből veszekedés lett. A kocsmáros lépett közbe és Kazinczkyt kituszkolta az ajtón. Mielőtt Kazinrzky az uccára került Volna, a következőket mondotta: — Mer/ált iátok: Két nap múlva majd máskép lesz minden .. Két nap múlva mi leszünk az utak. Kazinczky Pál a főtárgyaláson kijelentette, hogy ilyen kijelentést nem tett, erre nem emlékszik. Meglehetősen ittas állapotban volt a veszekedés idején. — Magát a csendőrség is ugy ismeri — mott-, dotta a vádlottnak Gömöry elnök —, hogy gyák. ran eljár a szája. A tüntetésekkor is azt kiabálta, hogy csak addig tartsunk ki, amíg ldtör á forradalom .. . — Kérem, én nem emlékszem, — válaszolta Kazinczky. A bíróság ezután kihallgatta a kocsma jelenvolt tanúit, akik igazolták, hogy a cipészmester a kifejezést megtette. A törvényszék állam és társadalmi rend elleni izgatás vétsége miatt M pengő pénzbüntetésre ítélte Kazinczky Pált. Enyhitő körülménynek vette a biróság, hogy a kifejezéseket ittas állapotban tette. Az Ítélet jogerős. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Horváth Béla Gasparri Piiyti I IIIIIWHIIBI 11 № KI I