Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-08 / 226. szám

SZtOED. SzerkeiclOség: Somogyi licco 12. L cin. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kttlotOnkUnyvtAr é* Jegyiroda : Aradi ttcca 8. Telelőn: 30ö. Nyomda •- LHw tlpól ucca 19. Telefon : 16-34. Távirati 6» levélcím: DélmogyarortzAg Szeged. Szerda, 1930 október S Ara 16 fillér VI. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havontc. helyben 3-20 vidéken és Budapesten3-60, kUlltildXn 0*40 pengő. Egyes szAm ára hélkííz­nap 16, vasár- és Ünnepnap '¿4 (111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik KéllO kivételével naponta reggel Nem társadalmi, akciót! Érthetőnek tartjuk, ha a közérdeklődés H téli inség megoldásának problémájával foglalkozván, minden nap uj indítvánnyal, lij ötlettel, uj javaslattal állanak elő még fe nagyközönség köréből is. A feladat kettős: annyi pénzt kell elő­teremteni, hogy a közre háruló felada­tokat vállalni és teljesíteni lehessen s meg kell határozni a segítés módját, vájjon pénzben, élelmicikkben és fűtőanyagban, Ebéd nyújtásában, vagy munkaalkalmak teremtésében kapják meg az inség elleni Védelmet az arra rászorultak. A törvényhatóság jogi, pénzügyi és nép­jóléti bizottsága szerdán délután tart ülést ebben a kérdésben. Nem akarunk a bi­zottsági tárgyalások elé vágni, egy-két, a nyilvánosság előtt elhangzott véleményre azonban megtesszük észrevételünket. Nem helyeseljük azt az álláspontot, toely a jótékonysági egyesületek s a nő­egyletek bevonásával akarja megszervezni fezt az akciót s annak vezetését egy köz­ponti olyan szervezetre akarja bizni, mely­ben a város képviselőin kivül a jótékony­sági egyesületek és nőegyletek kiküldöt­tei foglalnának helyet. Annak az állás-» pontnak vagyunk hivei, hogy nem társa­dalmi, hanem halósági akciói kell meg­szervezni. A jótékonysági egyesületek, a nőegyletek meg fogják találni — sokkal fokozottabb mértékben, mint máskor — a maguk tevékenységének területét, még &kkor is, ha a város inségakciója a leg­kiválóbban megszervezett lesz is. Bármi­lyen elismeréssel vagyunk is a jótékony­sági alakulatok működésével szemben, mégsem helyeselhetjük azt a megoldási módot, mely felekezetekre és egyházakra bontja szét azokat a tennivalókat, melyek­nek sikerét psak az egységes szervezet s az egységes akció biztosithatja. A jóté­konyságnak vannak nagyon tiszteletre méltó amatőrjei, a feladat azonban, ami előttünk áll, annyira nagyszabású, a tenni­valók annyira monumentálisak, hogy az értelem munkáját nem engedhetjük meg­zavartatni az eljárók jó szivével s a veze­tők meghatottságával. A jótékony egyesü­letek csak működjenek a maguk által ki­jelölt területen tovább s ha a megnehe­zedett időkben tudnak, működjeneíí még nagyobb buzgósággal s még különb ered­ményre törekvéssel, mint eddig, "de ezt a hatósági akciót ne szolgáltassuk ki a fe­lekezetekre "és társadalmi rétegekre ta­golt jótékonysági egyesületeknek. Az egységes vezetésre való törekvés kí­vánja azt is, hogy magánakciók csak az áldozatkészség fokozására vállalkozzanak, de ne vonjanak a maguk, egyébként igen tiszteletre méltó gondolata, vagy terve számára semmit abból, f-mi a hatósági akció számára adva van. Nem lehet annyi népkonyhát felállítani, ahány jószándéku, nemes törekvésű polgár ily népkonyha vezetésére vállalkozik. Még az sem eldön­tölt kérdés, hogy az inség elleni védeke­zés a népkonyhák felállítását fogja-e első­sorban követelni? Ennek az akciónak ve­zetése egypár egész embert kíván, olyano­kat, akiket minden más tennivaló végzése alól mentesíteni kell erre az időre. Ugy képzeljük, hogy két-három városi tiszt­viselő s kisszámú közgyűlési tag alkossa meg azt a bizottságot, mely a közgyűlés által megállapított keretek között a köz­gyűlés által megállapított program meg­valósítására hivatott lesz. Mert az akció kereteit, az akció programját a közgyű­lésnek kell kijelölni. Akármi lesz is az inségadó alapja s bármilyen forrásai lesz­nek is ennek az adónak, ami ezen a cí­men befolyik, az közpénz lesz s azzal közpénzhez illő módon kell bánni. Jó­tékonysági egyesületek s felekezetek már csak ezért sem osztozkodhatnak a tenni­valókon s a fedezeten. Az inségadó alapját pedig ugy kell meg­állapítani, hogy annak terhét, nem va­gyonához, vagy jövedelméhez, de teher­bíró képességéhez képest mindenki vi­selje. Igaz, hogy a törvény a közalkalma­zottakat és lelkészeket kiveszi a helyható­sági adóval megterhelhetők köréből, — igaz az is, hogy a lakásra, vagy lakbérre kirótt adó ezt a mentességet áttörhetné ugyan, de nem szolgálja a progresszivitás követelményeit. A kérdés, mint ebből a vázlatos megjegyzésből látszik, nem köny­nyen oldható meg, törvényes rendelke­zések állnak a helyes megoldás útjában. Azonkívül: arra is ügyelni kell, hogy a pénzügyi eredmény kielégítő legyen, ilyen óriási apparátust csak akkor szabad meg­mozdítani, ha pénzügyi eredményével leg­alább a legszükségesebb feladatot be le­het tölteni, a legprimitívebb várakozást ki lehet elégíteni. Sok törődést, sok szeretetet, sok elmé­lyedést kíván ez a kérdés. S ezenfelül: gyorsaságot is. Nincs idő tanácskozásra és ankétezésre. Az éhes gyomor, a fázó gyerek nem várhat. Cselekedni kell, azon­nal, helyesen, energikusan, cselekedni kell szívvel, értelemmel és erővel. Maniu utóda: Mironescu Isméi a parasztpárt alakit kormányt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A román kormányvál­ság megoldása minden valószínűség szerint Mironescu miniszterelnöksége lesz. Beavatott politikai körökben kétségtelennek tarlják, hogy a királg szerdán Mironescu külügymi­nisztert bízza meg az uj kormány megalakí­tásával. A király kedden Michalache földmivelés­ügyi minisztert fogadta, aki a kihallgatás után kijelentette, hogy a király álláspontja szerint az uj kormányt ismét a nemzeti parasztpárt­nak kell megalakítani. A király azt kivánja, hogy a pártnak olyan politikusa alakitson kormányt, aki a parasztpárt valamennyi frak­ciójának bizalmát birja. Ebből a szempontból elsősorban Mironescu jöhet számításba. Mi­ronescu kedden hosszasan tanácskozott Ma­niuval, szerdán Szinajába utazik, ahonnan bi­zonyára mint dezignált miniszterelnök fog Bukarestbe visszatérni. HevidiálfáK a Young-iervei ? Hewyorki t}lr szerint uj rendszerbe foglalják a Jóvátételi fizetéseket (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.5 Newyorkból jelentik: Az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi szak­lapja, a Newyork of Commerz szenzációs tu­dósítást közöl, amely szerint a Young-tervel rövidesen revidiálni fogják. A jóvátételi fize­téseket uj rendszerbe foglalják és a lap rámu­tat arra, hogy a jegybankok kormányzói, kö­zöttük dr. Lutter, a német birodalmi bank kormányzója is, rövidesen konferenciára ül­nek össze Neuiyorkban, hogy megvizsgálják a Young-tervezet revíziójának lehetőségeit. Az R. 101 negyvenhét halottja elindult Anglia felé (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Beauvaisból jelentik: Ma délelőtt 11 órakor indították útnak Anglia felé a léghajókataszt­rófa 47 áldozatának földi maradványait. A beauvaisi községháza előtt megjelent Tardicu miniszterelnök és Eynac légügyi miniszter, Wedgewood Benn indiai miniszter, az angol kormány képviselője. Tardieu miniszterelnök személyesen is kifejezte részvétét az angol kormány képviselője előtt és hosszasan elbe­szélgetett a katasztrófából megmenekült há­rom könnyebben sebesült angollal. A beauv. i,i és compiégnei csapatok, valamint egy fran­cia tengerészkülönitmény kisérte a halottakat a pályaudvarra, mialatt a 31-ik francia légi­ezred 32 repülőgépe keringett a levegőben. \ A koporsókat 24 ágyutalpra helyezték, majd a pályaudvaron várakozó különvonatra rak­ták. A különvonat délután 2 órakor az angol és a francia himnusz hangjai mellett hagyta el az állomást. Londonból jelentik: A westminsteri kerület halottas kamráját, ahol a légi katasztrófa ál­dozatainak holttesteit holnap hajnal tájban ravatalozzák fel, diszes kápolnává alakították át. Valószínűleg ott tartják meg pénteken azt az esküdtbirósági ülést, amelyet az angol tör­vény minden természetellenes halált halt egyen temetése előtt megkövetel. A tárgyalást a legfelső bíróság egyik tagja vezeti. A Szent Pál székesegyházban tartandó gyászistentisz­teleten a királyt a walesi herceg képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom