Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-07 / 225. szám

RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irla: dr. Szab« László 43 Cseley. 1522-ben, a tizedlajstrom szerint, Cheley János és Chyeley Máté a Kőégetöutcában lakolt. Cselényi. Régi főúri család volt. Cselényi Sándor mentette meg a királyi család életét Zách Felicián merénylete alkalmával. Cselényi Sándor fia, János Csongrádmegye főispánja és szegedi várnagy lett. 1321-1333ban biztosan Szegeden lakott. Csellér. Az 1522-iki tizedjegyzékben szerepel Chyelleer Ambrus, Gergely és Mihály és Celleer Boldi sár. Ezek valószínűleg egy családhoz tartoztak. Cselne. Az 1522-iki tizedjegyzékben Chyelne János Hajnal-utcai lakos. (Csendes. 1810 óta szerepel ez a családnév a rókusi anyakönyvekben. Csenki. Rókuson az anyakönyvekben 1850 és 1879 között szerepel ilyen nevű család. Csente. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban Chyenthe Tamás Kőégető-utcai lakos. Cseorja. Idegen eredetű család. A törökök kiűzése után, 1688-ban Cseorja Pap György volt a szegedi vár helyettes kapitánya. Ez 1693 óta már csak a Pap családnevet használta. Csepregi. 1848-ban Csepregi Mátyás rókusi Iako6 városi képviselő volt. Cserei. Cinner Márton és Leitner Cirl Leah legkisebb fia, Dávid József, aki 1827 dec. 2t-én született, 1871-ben Cserei-re magyarosította a nevét. Akkoriban éltek" a következő gyermekei: Cserei Márton, Cserei Dezső. Cserei Adél. Cserei Hermin. Cserei Irén Cserepes. 1522-ben az egyházi tizedjegyzékben Cherepes Gáspár Kerek-utcai lakos, Chierepes György Szent Demeter-utcai, Chiereoes László pedig Kőégető-utcai lakos. Cserép. A rókusi plébánia anyakönyveiben 1820 és 1850 kőzött szerepel ily nevű család. Cserés. »Chyerees« János neve előfordul az Í522. évi tizedlajstromban. Cseri. 1850 óta ismeretes Rókuson ez a család. Cserjánszky. Pék család volt a mult század közepén. 1860-ban a perec-sütésre jogosult két pék egyike Cserjánszky József volt. Csermák. Egyéb nyomát nem ismerjük', mint azt, hogy Csermák Béla az árviz előtt tagja volt a Belvárosi Kaszinónak. Csermelényl. Magyarosított név; eredetileg Paraicz. Paraicz Iván 1830 április 14-én született. Az ötvenes években ügyvéd lett. 1860-ban azt az eszmét propagálta a Szegedi Híradóban, hogy részvénytársasági alapon hozzák létre a szegedi állandó színházat. A következő szezonban Paraicz felhívására majdnem az egész színházat kibérelte a szegedi közönség. 1862ben Paraicz ügyvéd nevét Csermelényire magyarosította. Igen buzgó tagja volt a Belvárosi Kaszinónak, melynek nyolcvan kötet könyvet ajándékozott. A társas szórakozások" rendezésében fáradhatatlan volt; nagy sikere volt kaszinói zeneestélyeinek. Az 1872-ben alakult Szegedi Kézmüvesbanknak ő volt az első elnöke. Az önkéntes Tűzoltó Egyletnek is elnöke volt már 1870 óta. A város 1876-ban tiszti főügyésszé, 1878-ban pedig tanácsnokká választotta. 1879-ben az árviz alkalmával szerzett érdemeiért belügyminiszteri, 1883-ban pedig a város újjáépítése körüli érdemeiért királyi elismerésben részesült. 1885 julius 31-én halt meg. Csermcndy. Az árvíz elölt Csermendy László gőzhajózási ügynök volt; az árvízvédelemben szerzett érdemeiért 1879-ben belügyminiszteri elismerésben részesült. Csermendy István tagja volt annak a fiatal gárdának, mely az 1879-iki árviz napján az életmentés nagy munkáját végezte. Csernák. Lehet, hogy azonos azzal a rókusi családdal, mely Csernách-nak irta nevét. Csernách János 1842-ben egy forintot adott a rókusi uj temetőre. »Csernákt családnévvel csak 1850 óta találkozunk a rókusi anyakönyvekben. Csernák János 1874 óta polgári iskolai tanár volt. Cserni. Jászai a nyomaveszett rókusi családok közt emliti. Csernyák. Ez is rókusi család volt, melynek nyoma veszett. Nem lehetetlen, hogy azonos volt a Csernák családdal, bár másként irta a nevét. Csernyés Az 1522. évi egyházi tizedlajstromban Chyernvcs György Kőégető-utcai lakos. Cserveny. Szegeden egy száz forintos alapítvány őrzi ennek a családnak az emlékét. Az alapítványt Cserveny János tette »szegedi szorgalmas tanulók jutalmazására.« Cseray. Cserzy Mihály borbélymester hasonló nevű fia 1865 október 16-án született. 1930 október 7. Néhány gimnáziumi osztály elvégzése után belépett atyja üzletébe, mint tanuló és ő is borbély lett. A 46-ik gyalogezredben teljesített katonai szolgálata alatt Tömökény István ugyanazon ezredbeli őrmester sikerein felbuzdulva, maga is irogatni kezdett. Előbb csak a Szegedi Naplóba, később a budapesti lapokba is, Homok álnévvel. A Pesti Naplóban, Pesti Hírlapban, Az Újságban, a Világban s számos heti és vidéki lapban több,; mint ezer tárca-novellája jelent meg. 1899-től' kezdve sürün követték egymást a kötetei: Kint a pusztán, Falusi történetek, Földmivesek, Hazulról, Tükrözik a délibáb, Vasárnap délután, Legendás időkből, Kialvó lángok, Régi' világból. — 1915-ben Szalay Józseffel együtt irta »Ugarimádás« c. népdrámáját. Cserzy 1919-ig megtartotta atyjától örökölt borbély-; üzletét. 1908-ban rövid ideig igazgatója volt' a szegedi munkásbiztositó pénztárnak. Tagjai volt a törvényhatósági bizottságnak, a kereskedelmi és iparkamarának' és a Dugonics; Társaságnak. 1925 december 17-én agyvérzés! következtében meghalt. Fia, dr. Cserzy Mihály a szegedi kereskedelmi j és iparkamara segédtitkára. Bárkányiné Cserzy Róza tanítónő volt Róta-j son a nyolcvanas években. imww wwwwwiwwwiwwwwwjww ! Színházjegyek Délmagyarország jegyirodájában. Jegyárusítás d. e. 8—12-ig, d. u. 3-7-ig. HWWWWWWIW* wewwwwwwwwwwwwwwwAww imwww ffïreîc i'y Kedd. Róm. kath. Olv. B. A. Protes' • táns Amália. Nap kél 6 óra 6 perckor, nyugszik 5 óra 29 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva hétköznapon délelőtt 10 órától l-ig, délután 4 órától 7 óráig. A mnzeum nyitva délelőtt 10-töl délután (él 1 óráig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8—l-ig, délután 3—7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közöl szolgálatot tartanak: Barcsay Károly, Széchenyi tér ÍZ Franki Antal, Szent György tér 6. Gergely Jetiő, Kossuth Lajos sugárut 31. Dr. Lóbl Imre, Gizella tér 5l Moldván Lajos, Újszeged, Vedres ucca 1. Selmeczy Béla, Somogyitelep. — A polgármester kedden Budapestre utazik. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester kedden Budapestre utazik, hogy résztvegyen a városok kongresszusának választmányi ülésén. Az ülés nnpirendjén több fontos kérdés szerepel, közöttük a munkahiány elleni küzdelem, az inségakció, a laktanyafentartás problémája és a kartelitörvény tervezete. A polgármester valószínűleg szerdán jön vissza Szegedre. — A szegedi cipészek tiltakoznak a Bata-clpök ellen. A szegedi cipésziparosok szakosztálya hétfőn este tiltakozó gyűlést tartott az ipartestület tanácskozó termében a cseh gyártmányú B a t acipők ellen. A cipészmesterek előtt Berg János szakosztályi elnök ismertette azt a haroot, amelyet az ország kisiparosai kezdtek a cseh gyár ellen. A gyűlés egyhangúan kimondotta,- hogy a szegedi cipészipari szakosztály a legerélyesebben tiltakozik a Bata-cipők magyarországi megtelepedése ellen. Ezután elhatározták, hogy a 19-én Budapesten, a cipészipartestületben megtartandó értekezleten a szegedi kiküldöttek is felszólalnak és bejelentik a szegedi iparosok tiltakozását. — Házasság. Heller Klára, Heller Lajos ny. Máv. főfelügyelő leánya és Schmalzbach Márkus, a Magyar Altalános Hitelbank főtisztviselője e hó 5-én házasságot kötöttek. — Istentisztelet a zsinagógában, A zsidók sátorosünnepe hétfőn este kezdődött. Kedden este 5 órakor prédikáció lesz az uj zsinagógában. Ki^jt den és szerdán délelőtt 10 órakor veszi kezde^» az istentisztelet. — A magyar kereskedő nem növelheti a gazdasági válságot és a munkanélküliséget a magyar áruk mellőzésével. A magyar kereskedő magyar árut kinál a magyar fogyasztónak. Erre tanit a »Magyar Hét«, mely október 18-án kezdődik és 26-ig tart — A jövő magyar középosztályát az iparnak kell eltartania. Gyermekeire gondol az, aki magyar árut vásárol. A »Magyar Hét* október 18—26-ig tart. x Gyorsíróiskolában 10-én nyiló gyors- és gép-' iró kezdő tanfolyamra jelentkezés Honvéd-tér 4. — Az Újszeged! Népkör ülése. Az Újszeged! Népkör választmánya most tartotta meg októberi ülését. Hauser Rezső Sándor jelentést tett a létesítendő városi gyümölcsös részére a jövőbeli szállítandó csemeték tárgyában. Foglalkozott ez-! után a választmány azzal a hirrel, amely szerint, az ujszegedi kendergyár állítólag beszűntetni szán-; dékozott üzemét. A gyár vezetősége kijelentette,: hogy az üzem továbbra is dolgozik; még pedig a hét minden ^unkanapján és kilátás van arra is, hogy a munkások számát is emelni fogja* Szóba került a gyűlésen Újszeged lakosságának, vízellátása, valamint az a nehézség is, amelyet az okoz, hogy az OFB által kiosztott háztelkek meg-: váltási árának első kétévi részlete most egyszerre, egy összegben fizetendő. A választmány kimon-l dotta, hogy mindezekben az ügyekben eljár* x Ha cipő, legyen Del-Ka! Kárász-ucca 14. A Szenímihály-nap! vásár A Szentmihály-napi vásárt szombaton és vasár« nap tartották meg Szegeden. A vásár forgalma meglehetősen élénk volt és különösen az állatvásáron az árak emelkedő tendenciát mutattak. Szombaton a felhajtott 942 sovány sertésből eladtak 61fret, a 91 juhból 34-et, a 12 tehénbőt hetet, a 76 lóból 1-et, a 23 borjúból 21-et A vasárnapi vásárra a felhajtott 681 sovány sertésből 576-ot, a 409 juhból 333-at, az 592 tehénből 437-et, a 937 lóból 332-őt, a 247 borjúból 233-at, a 46 ökörből 21-et, a 23 bikából 19-et, a 32 tinóból 12-őt, a 27 üszőből 15-öt Arak: választási malac darabja 10, a hathónaposé 40. az egyévesé 80 pengőért kelt, a kövér sertés kilója 1.15-ne emelkedett. A juh ára változatlanul 70 fillér maradt, erősen drágult a borja, élősúlyban 1 pengőről 1.35-re emelkedett. A vásárra felhajtott ökröket egy uradalom vette meg páronként 700 Í pengőért, tejelő tehenet 300 pengőért is lehetett < Lekapni, a kocsiba való lő ára 2—400, az igáslóé ^ 100—200, a vágnivalóé 40—100 pengő között váltakozott. A bika 5—800 pengőért kelt A vasárnapi vásárra felhajtott 681 sovány serkereskedői is, akik 14 elsőrendű lovat vásároltak össze és azokat Kiskőrösre szállították. A vásárról Olaszországba ekszportáltak 36 tehenet, Bécsbe 160 borjut 80 tehenet és 140 lovat