Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-31 / 246. szám

"ШО" ЪШБёг* зт: пг1^г\гггтт{птгя7Т(ГГ „Ilyen nagyarányú munkanélküliség Szegeden még soha sem volt" —, mondotta az építőmunkások küldöttsége a polgár­mesternek Memorandumban kérik a munkások, hogy a város vegyen (el épiíési kölcsön! és szüntesse be a 12 órás munkanapot (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délben a szegedi építőmunkások kül­döttségét vezette Somogyi polgármester elé Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági tag, a szociáldemokrata párt szegedi titkára. Lájer elmondotta, hogy az építőmunkások szegedi csoportja — mint tegnap jelentettük — szer­dán ülést tartott, amelyen megállapították, hogy szakmájuk még sohasem nézett olyan kilátástalanul a tél elé, mint ezen az őszön. Ezért elhatározták, hogy a polgármestert ke­resik fel és megkérik, igyekezzék az építő­ipari szakmunkások számára minél több mun­kaalkalmat teremteni. A városi költségvetés tárgyalása alkalmával ugyanis a közgyűlés elvetette mindazokat az indítványokat, ame­lyeknek elfogadásával lényegesen enyhíthetett volna a város az ipari szakmunkások fenye­gető és növekvő munkanélküliségén. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a Szegeden végzett kőzmunk'ákhál nrm tartották be a nyolcórai munkaidőt, hanem sokszor tizenkét óráig is dol­goztatták a munkásokat, ezenkívül órabér helyett akkordba adták ki a munkát. Ennek a köz is megérzi majd ká­ros következményét, mert a munkanélküliek számának növekedésén kivül az akkordba végzett munka minősége mindig silányabb. Nagy hiba az is, hogy a mesterek és a vállal­kozók túlságosan kihasználják a tanoncok munkaerejét és rosszul fizetett segéd­munkásokkal végeztetik el a szakmun­kások munkáját. Ha a város a maga erkölcsi súlyával példát adna a nyolcórás munkanapra, ennek a ma­gánvállalkozóknál is jó hatása lenne. Elmondotta ezután Lájer, hogy a belügy­miniszternél tartott megbeszélésen félig­meddig pozitív ígéretet kaptak a szegedi mun­kások a rendőrségi palota, a postapalota felépítésére és a vasúti állomás ki­bővítésére. Arra kérte a polgármestert, hogy a város ha­tósága szorgalmazza ezeknek a régi Ígére­teknek a beváltását. — A szegedi munkásság helyzete borzal­mas —, fejezte he beszédét Lájer. A közgyű­lés határozataival nem adott reményt a hely­zet enyhítésére, pedig az egész városnak nagy érdeke fűződik ahoz, hogy az elégedetlenség ne robbanjon ki. A munkásság jogos elége­detlenségét csak munkaalkalmak teremtésé­vel, csak a kenyérkereseti lehetőségek biz­tosításával lehet megszüntetni. Ezután Ladvánszky József, az építőmunká­sok szegedi csoportjának titkára átnyújtotta a polgármesternek a csoport memorandumát és elmondotta, hogy Szegeden jelenleg nyolcszáz épitőmun­kás van munkanélkül, a legnagyobb részüknek hónapok óta nincsen semmi keresete. Ilyen nagyarányú munka­nélküliség még sohasem volt a szegcdi építő­munkások között. Tudják jól, hogy a városnak nincsen pénze, de a belügyminiszter kijelen­tése szerint a város akadálytalanul kaphat kor­mányhatősági engedélyt a munkanél­küliség enyhítését célzó beruházások­hoz szükséges kölcsön felvételére. Az építőmunkások tehát azt kérik a várostól, hogy vegyen fel ilyen kölcsönt és végeztessen belőle nagyobb arányú produktív építkezé­seket. Hasson oda a polgármester, hogv az építőiparban szüntessék be a vállalkozók a tizenkétórás munkanapot és az akkordrrnd­szert. Ebben az esetben legalább ötven szá­zalékkal enyhülne a munkanélküliség, mert a meglévő munkalehetőségek sokkal több mun­kás között oszolnának meg. A polgármester a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy nem látja olyan sötétnek a helyzetet, mint az építőmunkások. Szegeden, a téli hó­napok alatt mindenki kaphat munkát, aki dolgozni akar, ha nem is a saját szakmájában. A város a kormánytól kapott államsegély fölhasználásával nagyarányú földmunkát vé­geztet és itt keresetre találhat minden mun­kanélküli. Bejelentette, hogy a tanítók háza helyén lévő épületek bontási munkálatait már megkezdték és rövidesen megkezdik az épí­tési munkát is olt, de elismeri, hogy a jövő évben az építkezés lényegesen kevesebb lesz, mint az elmúlt eszten­dőkben volt. Kölcsönt vesz majd fel a város, de sokat nem vehet, mert a törlesztés terhe megbé­nítaná a város háztartását. Tud arról, hogy, a belügyminiszter rendőrségi palotát akar épí­teni Szegeden, de csak akkor, ha majd a kormány felvette a nagy beruházási kölcsönt. Arról azonban, hogy a Társadalombiztosító felépítse a Szegedre* tervezeti székházát, .a mai viszonyok között szó sem lehet. Meg­ígérte végül a polgármester, hogy az épitő munkások memorandumát áttanulmányozza. Dr. Tonelli Sándort kombinálják a budapesti kereskedelmi és iparkamara h főtitkári székébe (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A budapesti kereskedelmi és iparkamarában, amelynek elnökét Éber Antal személyében most választották meg, csendes harc folyik. A harcban két párt vesz részt. Az egyik párt Szávay Gyula főtitkár pártja, a másik Gyulai Tibor ügyvezető-titkár mögé sorakozik. Gyulai hivei Szávay főtitkárnak előrehala­dott korára való tekintettel Szávay távozását szeretnék és dr. Tonelli Sándort, a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkárát óhaj­tanák a budapesti kamara főtitkári székébe ültetni. Szávay Gyulának azonban az az állás­pontja, hogy őt életfogytiglan választották meg és semmi okot nem lát arra, hogy távozzék helyéről. Ugy látszik, hogy ez a belső harc csak akkor fog eldőlni, amikor Éber Antal hivatalát elfoglalja, _ if A közgyűlés 50 százalékban állapította meg a pótadó kulcsát Felír a törvényhatóság a kormányhoz a kereseti adópóílék átengedésééri Csütörtökön befelezték a költségvetés tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától) A kétnapos éjszakai tárgyalás után csütörtökön délután negyedhét órakor nyitotta meg a polgár­mester erősen megcsappant érdeklődés mellett a rendkívüli közgyűlés utolsó ülését. A napirenden már csak a költségvetési vita végeredmé­nyeinek megállapítása szerepelt. Az eredményt a polgár­mester ismertette: — A közgyűlés által elhatározott változtatások következtében — mondotta — a város kiadásai az előirányzatot 246 000 pengővel haladták meg. Pót­adóemelésre azonban nem lesz szükség, mivel egyik-másik bevételi tételnél nagyobb lesz a város bevétele az eredeti előirányzatnál. Így a pénzügy­igazgatóság most állapította meg azokat az állami egyenes adókat, amelyek a pótadó alapjául szolgál­Soha i'yen pazar látvány A legnagyobb operettet Is meghaladó Zeneileg a legtökéletesebb Minden tekintetben grandiózus Jazz király Paul WlKmann nagyszerO revüfilmje óriási sikert aratolt. Miisoron vasárnapig a Belvárosiban nak. A költségvetésben az ötvenszázalékos pótadó cimén 1.021.000 pengőt irt elő a számvevőség, ehelvett azonban 1,13! 000 pengő folyik majd be, tehát 110 000 pengővel több. A 612.000 pengőre kontemplált kereseti adójövedelem is az idei ered­mények alapján 652.000 pengő, tehát 40.000 pengő­vel több lesz. Hasonlóképen több lesz, még pedig 65.000 pengővel a fogyasztási adó cimén előirt 644.000 pengős bevétel is. így a 246 000 pengős hiányból már csak 32.000 pengő marad fedezetle­nül, ez viszont befolyik a narancs- és szódavizedé cimén, amelynek szabályrendeletét még nem hagy­ta jóvá a belügyminiszter. Ezekkel a változtatásokkal a város bevétele 10,448.679 pengő lesz. Dr. Dettre János elfogadja a polgármester előter­jesztéseit, de felhívja a hatóság figyelmét, hogy a törvényhozás rövidesen foglalkozik a kereseti adó pótlékolására vonatkozó javaslattal. Célszerű lenne, ha a város megtenné a szükséges lépéseket a kPres?tl adópót­í Iéknak átengedéséért, mert az 120 000 pengő Jöve­delmet biztositana. Ebben az esetben a közgyűlés elhatározhatná, hogy a szivattyuadórót alkotott szabályrendeletet visszavonja. Javasolja, hogy a kereseti adópótlék átengedéséért irjon fel a köz­gyűlés a kormányhoz és mondja ki, hogy az adó­pótlék átengedése esetén nem hajtja be a szivaty­tyuadót. Ebben az ügyben intézzen átiratot a társ­törvényhatóságokhoz is. • A polgármester az indítvány első részéhez hoz­zájárult és azt a közgyűlés is egyhangúlag el­fogadta. A szivattyuadóra vonatkozó részt azonban nem ajánlja elfogadásra a polgármester, mert a kereseti adópótléknak ezer más helye lesz a város háztartásában. A többség a polgármesteri indokolást fogadta el. Bokor Adolf szólalt fel ezután. Az egyik lapban olvasta, hogy a belügyminiszter az utódállamok polgárainak vizumkedvezményi biztosit, ugy, hogy útleveleikre a vízumot Buda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom