Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-28 / 243. szám

Df.LMACÍWRORSZAC, 1930 október 28. Meghűlésnél rheumntikus Íáidíi Imáknál: Aspirin" tabletták. Ciak gyágyjiartárbari kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. Ujabb főirány a kommunista pör főiárgyalásán Azonnal elítélték a vádloítakal Budapest, október 27. A budapesti tőrvényszék ma ismét kommunista pert tárgyalt. A per fővádlottja Kaufmann Sándor fodrászsegéd. Ellene és tiz társa ellen az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntett cimén indult meg az eljárás. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogv »Ifjú Proletár* cimen izgatásoktól hemzsegő lapot adtak ki, ezenkívül megszervezték a kommunista ifjúmunkások szövetségét. A tárgyalás megnyitása után Lindmayer ügyész kérte a nyilvánosság kizárását. Az első sorokból ekkor négy-öt vádlott felugrott helyéről és torkuk szakadtából kiáltozni kezdték: — Éljen a harmadik Internacionálé!... Nsm kell zárt tárgyalás! Gyilkosok! Megölték Löwyt!... Éljen a kommunizmus!... Az elnök rendreutasította a zajongókat, majd parancsot adott a fogházőröknek, hogy ültessék le helyeikre a vádlottakat. Néhányan dulakodni kezdtek a fogházőrökkel. Általános zűrzavar és ordítozás töltötte be a tárgyalótermet. Az elnök parancsot adott, hogy minden letartóztatásban lévő vádlottat bilincs ellenek msg. Lindmayer ügyész erre az előszobában tartózkodó detektiveket beszólította, majd felhívta őket, hogy azonnal ürítsék ki a tárgyalótermet. Miután ez megtörtént, Szemák elnök újból megnyitotta a tárgyalást és kihirdette a tőrvényszék határozatát, mely szerint a tárgyalás egész tartamára elrendeli a nyilvánosság kizárását. Az itélőtanács a botrányt okozó kommunisták ügyében a tárgyaláson elkövetett bűncselekmények miatt rögtön megtartotta a főtárgyalást és utána kihirdette Ítéletét, amely a következő: A törvényszék bűnösnek mondta ki Kaufmann Sándort, Ellenbogen Györgyöt és Kreiner Armandot izgatás vétségében és hatósági közeg elleni erőszak vétségeben, amelyet azzal követtek el, hogy a tárgyaláson izgató jellegű kijelentéseket tettek' és a fogházőröket is megtámadták. A törvényszék ezért Kaufmann Sándort és Kreiner Armandot egyévi fogházra, továbbá egyévi politikai és hivatali jogvesztésre, Ellenbogent nyolchónapi fogházra, G ruber Istvánt hét hónapi fogházra, Kaufmann Bélát pedig egyhónapi fogházbüntetésre ítélte el. Az ítélet kihirdetése után a törvényszék hozzáfogott az alapügynek a nyilvánosság kizárása mellett való tárgyalására. E. SCHATZ MAGDII fűzőszalonja Somonyl o. 15.. készül 8 lenmodernebb Iflzöfcef, haskiftAküt és minden e szakmát»» »»a" készílménve.lret. 425 A balásíyal gyilkosság a szegedi tábla előli Rácz István 12 évi büntetését helybenhagyták, Tóth Anna b ültetését 6 évre emelték fel Sehol olcsóbban! RADIO é» keltéitek gaidag válaiztékbon 124 null IDC hál,ÍIB" és fa,s készülékek V^^HllialV^d legújabb modellekben IS fiavl részleire nálam kaphatók Szántó Sándor gípkereskedSnél Szeged. Kiss ucca 2. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi Ítélőtábla /fouács-tanácsa hétfőn tárgyalta a balástyai l.engyel-gyilkosság bűnügyét. Rácz István, Tóth Anna, Tóth József és őzv. Lengyel Ferencné vádlottak közül egyedül Tóth József nem jelent meg, mert időközben bevonult katonának. A gyilkosság — mint még emlékezetes — a mult év november 25-én játszódott le Lengyel Ferenc tanyáján. Rácz Veron 59 éves főldmüvesasszony néhány évvel ezelőtt férjhezment Lmjyel Ferenc jómódú balástyai gazdához. Az asszony nyolc gyermeket' vitt a házhoz. Lengyel Ferencnek is voltak gyermekei, ugy, hogy a családban háromféle gyermek élt. Az öreg gazdálkodó a gyermekekkel ugy bánt, mintha a sajátjai lettek volna. Megajándékozta őket földdel, pénzzel és bár már majdnem mind felnőtt volt, a házánál tartotta őket. A mostohagyermeket azonban izgatta a vagyon sorsa és hogy a vagyont megszerezzék, tervet főztek ki az üreg elpusztítására. Négyen beszéltek össze. Rácz István, L^ngyelné fia, Tóth Anna és Tóth József, Lengyelné első házasságából született gyermekek és maga a feleség: Lengyel Ferencné. Az összeesküvés mozgatója Tóth Anna volt. A megbeszélések azzal az eredménnyel jártak, hogy elhatározták az öreg megölését. A gyilkosságot Rácz Istvánnak kellett végrehajtania. Rácz István, aki különben nagyon jó viszonyban élt mostohaapjával, eleinte szabadkozott. Arra hivatkozott, hogy neki három gyermeke, felesége van, nem vállalhatja a gyilkosságot. Tóth Anna ezek után bérgyilkost keresett, de mivel nem talált, újra féltestvérét kezdte nógatni. Azzal biztatta testvérét, hogy ő ugy elrendezi a dolgot,, hogy senki sem fogja megtudni a gyilkosságot, baj nem történhetik. A sok unszolásra Rácz István a mult év novemberében elkövette a gyilkosságot. Felkereste a tanyát, belopózott alvó apjához és agyonlőtte. Amikor az őreg halála után megindult a nyomozás, Tóth Anna és a többiek a rendőrség előtt ugy adták elő a dolgot, mintha az öreg öngyilkosságot követett volna el. A rendőrség azonban megállapította, hogy az öreget alvás közben érte a halálos lövés. Lengyel Ferencet ugy találták meg az ágyán, hogy keze feje alatt össze volt kulcsolva. Rövidesen kiderült, hogy Rácz István a gyilkos, aki testvérei és anyja felhajtására ölte meg az apját. A nyomozás során Rácz részletesen beismerte, hogy a gyilkosságra előre készült. Tóth Anna rejtette el őt a gyilkosság előtt a konyhában és Tóth Anna volt az, aki a gyilkosságot követő zűrzavarban észrevétlenül kiszöktette a szérűskertbe. Itt találkozott Tóth Józseffel is. Hármasban aztán megbeszélték, hogy a rendőrség előtt arról fognak beszélni, hogy Lengyel Ferenc öngyilkosságot követett el. A két testvér azonban tagadta, hogy valami részük is lett volna a gyilkosságban!. A gyilkossági biinpert ezév nyarán tárgyalta a szegedi törvényszék //ábermann-tanácsa. Rácz István beismerte, hogy megölte apját, de tagadta, hogy előre megfontolt szándékkal követte el tettét. Az öreg egész nap az ő tanyáján volt, onnan indult haza Tóth Annával együtt estefelé, ő is elkísérte őket, de csak azért, mert az apja nagyon részeg volt. A tanyán bekísérte a szobába is és amíg az öreg lefeküdt, elbeszélgetett vele. Lengyel Ferenc ekkor olyasféle kijelentést tett, hogy el kell hagynia azt a tanyát, amelyben feleségével és gyermekeivel együtt élt. Erre annyira feldühösödött, hogy felkapta a vadászfegyvert és az ágyban fekvő apjára emelte. A fegyver eldördült, ő azonban akkor azt sem tudta, hogy mi is történt tulajdonképen. Kirohant a szobából és sirva fakadt. Kijelentette a gyilkos, hogy senki sem bujtogatta őt. Tóth Anna vallomásában kijelentette, hogy 3 meg volt győződve, hogy az apja öngyilkos lett Csak akkor értesült a történtekről, amikor Ráczcal találkozott és az elmondotta, hogy ml történt a szobában. Tagadta, hogy ő rejtette volna el a fivérét. A harmadrendű vádlott, Tóth József és Len* gyei Ferencné kijelentették, hogy a dologról semmit sem tudnak. , A biróság rengeteg tanút hallgatott ki, akik legnagyobbrészt terhelően vallottak a vádlottak ellen. Főleg arra vonatkoztak a tanúvallomások, hogy az öreg a gyilkosság idején aludt-e, vagy ébren volt. A rendőrfelügyelő, aki a nyomozást vezette, azt vallotta, hogy a gyilkos fegyvert fekve találta, még pedig olyan helyzetben, amely kizárta az öngyilkosságot. A meggyilkolt édesgyermekei azt vallották, hogy az öreget hazaérkezése után Tóth Anna levetkőztette és lefektette. Később hallottták a horkolását is. Ugyanígy vallottak a kihallgatott cselédek ts. Akadt egy tanú, aki arra vonatkozólag tett vallomást, hogy Tóth Anna 200, majd W0 pengőért orra nkarta lövcnn: hogy tegye el Lengyel Fi* rencet láb alól. Tóth Józsefre és Lengyel Ferencre a tanuk nem tudtak semmiféle terhelőt fel« hozni. Érdekes vallomást tett a meggyilkolt fia, Lengyel János ts, aki előadta,, hogy hosszú ideig viszonya volt Tóth Annával. A *lánv szerette volna, ha elveszi, de az apja erősen ellenezte a. házas« ságot, igy abból nem lett semmi. Akadt egy másik tanú, aki azt vallotta, hogy amikor a házasság meghiusult, Tóth Anná azt a kijelentést tette, hogy ezért elföldeli az öreget. De légion« tosabb volt az orvosszakértők vallomása, akik kizárt dolognak mondották, hogy Lengyelt ébren« létben érte a lövés. A törvényszék Rácz Istvánt szánlékos ember« ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és 12 esztendei fogházra Ítélte. Tóth Annát a vádtól eltérően nem felb'uj« tásban, hanem bünsegédi bünrészességben talál« ták bűnösnek és 3 esztendei fegyházzal sújtották. Tóth Józsefet és özv. Lengyel Ferencnét azonban felmentették, mert nem talált a biróság bűnösségük mellett kellő bizonyítékot. A biróság az előre megfontoltságot Rácz Istvánnál nem látta bebizonyitottnak, mert cselekedetében hiányzott a teljes lelki nyugalom, amely kelléke a prae« meditációnak. A hétfői táblai tárgyaláson az iratok ismertetés« 9 órától fél l-ig tartott Ezután került sor a bizonyitáskiegészitési indítványokra. A védők tőblx irányú kérést terjesztettek elő, de a biróság sor« ban elutasította a kérelmeket. Az Ítéletet délután 5 órakor hirdette ki az Ítélőtábla. Rácz Ist* ván 12 évi fegyházbüntetését az indokaival együtt hilybcnhu-yták, elle.«bí.n Tó'b 4nna bün'.*t< < három évről hat évre emelték fel. A tábla súlyosan terhelő körülménynek vette, hogy a lány, cselekedete súrolja a felbujtás határait. A többi vádlottak felmentését a tábla helybeli, hagyta és mivel dr. Zomborg főűgyészhelyettes emiatt nem jelentett be semmiségi panaszt, a fel* mentések jogerőre emelkedtek. Az első- és máj« sodrendü vádlott cselekményének a minősítése és súlyosbítása végett a főügyész semmiségi panasz* szal élt. Bútorszállításokat legelőnyösebben vállal helyben és vidékre Ungár és Bauerszáinó Céfl Klauzál tér 5. szám. mi Telefon 22—22. tigsr UJBOROK kimérését megkezdtem. Kivitelre már 1 liternél árkedvezmény. Viszonteladóknak és nagyobb vételnél további árkedvezmény m Lövingernél Polgár u. 20. SflbVHTOREORRHS a vese, Itólgag, ríieuma sjíprtzí Jéhol lalotdla és nyaaek kép*3!<SsA! ipaaakitdályczza • a rhaumáa BwgsmOaleU + vese- ám hélyagbootokot aHávolH « cukciúotaflok gyógyitala. Úzietvez«tőség; Búdon est, ErzsébeMir 1, ah Kapható minden üzletben. Hjj