Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-26 / 242. szám

1930 október 26. OPXMArv\RORSZAO 13 AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (A „forró" deszkák) Különös egyénisége volt minden időkben a szin. padnak Ocskay Kornélné, akkoriban még csak Ilil­berth Janka. Azt hisszük, hogyha ötven évig mű­ködik a világot jelentő deszkákon, akkor se szokta volna meg az ott uralkodó hangot, amely tréfásan mond el halálos komolyságot, kacagva siklik át a tragédiákon s elszomorodik oktalan semmisé, geken. Sokszor azt hiszi az ember, hogy kasírozott ott a szerelem is, az érzés pedig csak addig valódi, amig beszélnek róla. Mintha szerep volna, amit csupán az előadás idejére muszáj komolyan venni. Mert amikor legördül a harmadik felvonás végén a függöny, ledörzsölik a festékkel együtt az ér­zést is, a tündérkirálylány pedig fokhagymás ros­télyost vacsorál. Hilberth Jankát megkülönböztetett tisztelet vette mindig körül, az ő jelenlétében sose niondtak két­értelműséget, ő nem ismerte a modern vicc-kész­leteket, — egyszóval más volt, mindenkinél má­sabb. Nem foghatnám rá, hogy ez biztos utja a nép­szerűségnek, a nagy siker mindig azé, aki bohé­mesen könnyedén, sokszor könnyelműen, két kéz­zel szórja a temperamentuma kincseit, — azért akármilyen feszélyezőleg Is hatott Hilberth Janka jéghideg urisága, nagy volt a megbecsültetése. Valamilyen operettet próbáltak egyszer, a mű­vésznő szerepet kapott benne, ott állt egy kulisz­szához támaszkodva és várta a jelenését. Abban a pillanatban mellette terem az egyik szinész és megfogja a kezét. — Nem tudom tovább titkolni, imádom magát. Meg kell, hogy hallgasson, mert ha nem szeret, mindenre képes vagyok. Az angyali mód naiv operaénekesnő ugy meg­merevedett. mint a szobor, a hangja csupa méltat­lankodás. — Mit akar, kérem? Én nem adtam rá okot hogy igy merjen beszélni velem 1 — Bocsásson meg, művésznő, én csak a szere­pet mondom, nem privátin beszélek! — Vagy ugyl — tért magához Hilberth Janka. Bocsánat. Arra mondta, amit kellett. Neki szintén valami szokatlant. Mert az első pillanatban, a szerepét is elfeledve, azt hitte, hogy már megint »kísérletezik« valamelyik kolléga. (A jó sör árnyékába) A régi Szeged életében hires zongoratanár volt Lohr János, minden valamire való család vele ta­níttatta a gyerekét. Lohr azonban nem lett volna vérbeli muzsikus, ha nem szereti az italt. Kgy pohár jó sörrel akárhová el lehetett volna csalni. Egyszer rájött, hogy a kőbányai kocsmákban, közel a gyárakhoz, egy krajcárral olcsóbb poha­rankint a sör, nem is szólva arról a mennyei élvezetről, amit a minduntalan való friss csapelás ébreszt a szakértőben. Ettől kezdve aztán, hogy volt néhány. ,meg­spórolt forintja, felszaladt sörözni Kőbányára. Ám­bár az is igaz, hogy a spórolás nem tartozott a szenvedélyei közé. A hetvenes években például ő nyerte meg a londoni orgonaversenyen az el­ső dijat, a nagy aranyérmet. Testvérek között is megért csak az aranyértéke száz forintot. Lohr azon nyomban elzálogosította s nem volt addig nyugalma, amig egy pennije Is maradt. Ugy kel­lett az öreget közköltségen hazaszállítani. Az aranyérmet a magyar kormány váltotta ki a zá­logból. Ha jól tudom, a Nemzeti Múzeumban őrzik. Az egyik kőbányai kiránduláson történt, hogy elfogyott a pénze. Azaz hogy a Szegedre való úti­költséget bölcs elővigyázatból eldugta a mellény­zsebébe. a többit maga elé rakta. Ugy fizette be­lőle harankint a söröket. Hú ez a pénze fogyott el. Annál szomorúbb volt a kőzérzése. mert ugyan­akkor értek hozzá a sőntésből az ujabb hordó csapraveretésének méla akkordjai. — Eh, mondta ekkor öreg Lohr, mit busulok? Muszáj nekem ép Budapestről megváltani a je­gyemet? Egy állomást gvalog is mehetek, de a friss sört meg kell kóstolni. Nagyon megörült ennek az ötletnek, hát nyom­ban végrehajtotta; — Valósággal ingyenbe kantam ezt a fslséces kriglit! így érkezett el hamar az uj állomás. Mint­hogy azonban a jól szervezett kocsmában több rendbeli tartalék sőröshordók is találtattak, azok rendeltetése pedig kétségen kivül a csapraveret­tetés volt. Lohr bácsi mind-sürübben nyúlt a tartalékalaphoz, buzgón tanulmányozván közh»^ a vasúti menetrendet. A nóta vége az lett, hdgy az öreg cseh muz^ kus egyszer csak megálljt vezényelt önmagának, majd útnak eredt a sinek mentén gyalog. Egész Ceglédig, csak ott ült vonatra. Átlói kezdve aztán ugy osztotta be a kőbánvüj. kirándulásokra a pénzét, hogy a Ceglédig terj«d-ái utat gyalog tette meg, mert hát oktalanságot kó­vet el az ember, ha túlságosan rázatja magát • gőzmasinával, mikor olyan sűrű Kőbányán a csa­polás. Bob. Három magyar igazság Három dolog szükséges ahh©*, hogy a tea maradéktalan élve« zefef nyújtson: 1. A keverék helyes megvá« lesztása; 2. Az ital helyes elkészítése; 3. A hozzávaló helyes meg­választása. Válassza ki közismert tea­keverékeink közül az ízlésé­nek legjobban megfelelőt és ne tévessze szem elől Tea szaküzletünk évtizedes tapaszfalatokon nyugvó útmutatásait. Meinl Gyula Rt. Japes/í gás diókotesszol legelsőrendü minőségben házhoz szállít a "WT -m* # <«5 Szénkereskedelmi • I. Részvénytársaság Boldogasszony sugárut 17. szám. Telefon 9-58. 8 *50 leguiabb divatú pullover s Tisza Áruház, Püspöhbazár Költözködéseket ..„, kocsikon iulényosan eszközöl Kál m ón szállító, Szenl Mihály ucca 6. szám. Telefon 588. «=» helyben és vidékre zárt vagy nyílott MagyaronzAq legtöbb htrnevU óráscége I BRAUS WETTER JÁNOS «> Gról Apponyl Albert (laknia) ucco 23. szám. | EÁhhI>mh*I>*1 osaUdi képet, csoportképet, rPnifMPIIPEfPT levelezőlapokat legolcsóbban I GlIfitw|JG$lGSIMONYI fényképésznél, Széchenyi tér 8, Jerney házban, Korzó Mozival szemben. Tartós ondolálás, hajfestés, szőkítés szakszerűen és szolid áron Szántai uri-, tiölgyfodrásznál Dugonics iér 11. Telelőn 4-51. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, Vin., RÁKÓCZIIT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jó­hirnevii találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 23 Dr. Szabó JCásscló: Szeged halála ét feltámadása Három kötetes dlsx kiállítása monográfia ax árvlx ötvenedik % évforduló/a alkalmából <V sf* Kapható részletfizetésre is a Déimagyarország kiadóhivatalában Kitüntetett szegedi kirakatok » Keresztes Péter hentesüzlete. Szemüveg 1 Liebmann látxxerésxnel. Kelemen ucca. xáldor J. és társa és a Gábor szönyegház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom