Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-23 / 239. szám
SZEGED. SzcrKeszlöség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: Kladóhlvolnt, kmo*OnkUnyv<Ar é» (egylroda : Aradi Ucoa 8. Telefon: 300. - Nyomda ; Lílw Llpól ucca 19. Telefon ; 16—34. Távlrntl és levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1930 október 23 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 239. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-*><». ktlllítlditn 0-40 pengő. — Egyes szém éra hélkiiznap 10, vasér- és ünnepnap í4 tlll. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétlö kivételével naponta regge A városi tisztviselők adópótléka Nem vonjuk kétségbe: a kormány elsőrangúan sikerült ötlettel oldja meg a tisztviselők fizetésének leszállitása kérdését. A tisztviselők kevesebb fizetést kapnak, de a tisztviselők fizetését nem szállítják le. A tisztviselők fizetése marad változatlan, egyetlen fillérrel sem ad az államkincstár kevesebb fizetést a tisztviselőknek, éppen csak a tisztviselők fognak kevesebbel kapni. Dehát utóvégre nem is az a lényeges, hogy a tisztviselők mit kapnak, a fontos az, hogy a tisztviselők fizetését ne szállítsák le. A kormány természetesen nem szállítja le a fizetéseket. Ez, megint csak természetesen, nem lenne a kormány programjával összeegyeztethető. A kormány nem csökkentheti ennek az egyetlen vásárlóképességgel rendelkező fogyasztó csoportnak életszínvonalát. Ez újra csak természetes. De éppen ilyen természetes az is, hogy a költségvetés kiadási tételein a takarékosság követelménveinek engedelmeskedni kell s ez alól a tisztviselői fizetések sem maradhatnak kivételek. A feladat igy önként adódott: hogyan lehet a tisztviselői fizetések leszállítását elkerülni akként, hogy a tisztviselők mégis kevesebb fizetést kapjanak? A megoldás készen van, Kolumbus uj tojása világrajött. A fizetést nem szállítják le, csak többet fognak le belőle adóban. Lesz egy effektív fizetés, amit a tisztviselő kezébe vehet s egy deviza-fizetés, amit a tisztviselőnek kiutalnak. A kettő között különbség lesz, ez a különbség az, amit a kormány a tisztviselők fizetésén megtakarít oly módon, hogy a tisztviselők fizetését nem szállítja le. Ha a köztisztviselő elsejétől kezdve tiz pengővel kevesebbet kap, nem gondolhat arra, hogy most a fizetését szállították le, ez nagyon destruktív gondolat lenne. Nem a fizetését szállítják le, hanem a fizetéséből visszatartott öszszeget emelik fel. Ha a fizetése kétszáz pengő volt, akkor kétszáz pengő marad, éppen csak azzal a kis különbséggel, hogy 190 pengőt kap kézhez. Ez természetesen nagy különbség nemcsak az illetményben, hanem a következményekben is. Mert ha havi tiz pengővel leszállítják a tisztviselő fizetését, akkor természetesen leszállítják vele a tisztviselő életszínvonalát is s gyöngítik vele fogyasztóképességét. Ha azonban a kereseti adót emelik fel annyival, mint amennyivel — nem szállítják le a fizetésüket, akkor csak a bolond beszélhet arról, hogy a közgazdasági élet rezonálhat ilyen jelentéktelen adóemelésre. A kutya tehát megmarad, csak az örve változik. Nem fizetésrcdukció cimén tartja meg az államkincstár a tiz pengőt, hanem adóemelés cimén. A tisztviselők illetménye már majdnem szent és sérthetetlen, mindenesetre szentebb és sérthetetlenebb, mint a kereseti adó kulcsa. Mivel pedig minden erő a legkisebb ellenállás irányában hat, nem a fizetést szállították le, ha*iem az adót emelték. A tisztviselők annyi '•zetést kapnak, mintha a fizetésüket leszállították volna, a kormány annyit lakait meg a tisztviselők fizetésén, mintha a redkuciót végrehajtotta volna, pedig — ez fiem csalás, nem ámítás — a tisztviselői fizetések redukciójának meggondolatlan tervét a kormány elvetettje magától. Ha azonban az állami alkalmazottak kereseti adóját, a kormány pótlékkal látja el s ebbe a pótlékba rejti a fizetésredukciót, méltányos lenne a törvényhatósági városoknak átengedni a törvényhatóság tisztviselői kereseti adója után kivetendő pótlékokat. Az ugyanis nem hihető, hogy a kormány csupán az állami alkalmazottakat örvendezteti meg a fizetésredukció elmaradásának ezzel a módjával. Ha viszont a törvényhatósági alkalmazottak kereseti adóját is megpótlékolják, elképzelhetetlen lenne az a helyzet is, hogy ezeket a pótlékokat nem egészben engedné át a törvényhozás a törvényhatóságoknak. Végtére is, amikor a takarékosság jogcímén vonnak el a köztisztviselők fizetéséből kereseti adópótlékot, fel sem tételezhető, -hogy az állam a közigazgatási alkalmazottak fizetéséből levont kereseti adópótlékból akarjon a maga számára takarékoskodni. A közigazgatási alkalmazottak kereseti adópólléku eszerint nem illethet meg mást, mint azt a törvényhatóságot, melynek a kereseti adópótlékkal megterhelt tisztviselők az alkalmazottai. Ugy gondoljuk, hogy a városnak már most, a törvényalkotás legkezdetlegesebb stádiumában akciót kellene annak érdekében indítani, hogy a törvényhozás engedje át a törvényhatóságoknak a törvényhatósági tisztviselők fizetése után kiszabandó kereseti adópótlékot. Ha már a közigazgatási tisztviselőknek fizetniök kell ezt az adót, fizessék azt a törvényhatóságnak, nem pedig az államkincstárnak. A kereseti adóban a városok úgyis részesednek, a kereseti adópótlékokban a részesedésnek legyen ez is mértéke. A tisztviselők törvényes fizetésének leszállítására úgysem gondol senki, legalább a közigazgatási alkalmazottak kereseti adópótlékával járuljon hozzá a törvényhozás a városok támogatásához. A német politika szenzációja : a szélsőségek ellensúlyozására a szocialisia Severinget nevezték ki belügyminiszternek (Budapesti tudósítónk telefónjelenlésr.') Berlinből jelentik: A nap politikai szenzációja a porosz belügyminiszteri tárcában beállott változás. Braun miniszterelnök Severing szociáldemokrata képviselőt nevezte ki belügyminiszternek. A meglepetés annál nagyobb, hogy rövidesen a berlini rendőrség élén is változás várható.Hir szerint a mostani rendőrfőnök helyére Grezenszky volt szociáldemokrata belügyminiszter kerül. Hogy mi volt a célja Braun miniszterelnöknek Severing belügyminiszteri kinevezésével, arra nézve a szociáldemokraták lapja, a Vorwárts adja meg a felvilágosítást. »A mai helyzet olyan — irja a lap —, hogy a belügyminiszteri tárca élére rendőrminisztérre van szükség, nem pedig szervező tehetségre. A jobb- és baloldal szélsőséges elemei egymással versenyeznek abban, hogy melyikük tudja hamarabb megdönteni az államot és a közbiztonságot. Az ilyen időkben a szervező tehetség nem fejlesztheti ki képességeit. Erélyes védekezésre van siükség a szélsőséges törekvésekkel szemben, Severing pedig az erős kéz embere.« Severing Kinevezése a jobboldali pártok soraiban a legnagyobb szenzációt keltette. A jobboldali lapok azt irják, hogy a szociáldemokrácia riadót tűit a jobboldal ellen. A Töreky-íanács 200—200 pengőre iíélíe Ádám tanár rágalmazói!, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette Halhónapi fogsággal sujioííák a per koronatanúját, aki nem akarí vallomás! fenni Budapest, október 22. A törvényszék Töreky. tanácsa ma tárgyalta nagy érdeklődés mellett Adám I.ajos tanár feltűnést kettő sajtóperét, amit dr. Csik László, a Máv-kórházak belgyógyászati osztályának főorvosa és Liszkai-Weisel László ellen indilolt. Az orvos és Liszkai ugyanis cikket irt a MONE-ben, illetve az Előőrsben. A cikk töb. bek között a következőket tartalmazta: »Három év kellett ahoz, hogy a legerőteljesebb presszióval ráoklroálják Adám Lajost a tanári testületre, annak minden tiltakozása ellenére és Adám végre elérte célját, megjelenhetett a tanári testület ülésén. El lehet gondoíni, milyen szívélyes fogadtatásban volt ott része. De hát* az emberek különböző természetűek. Vannak érzékeny természetűek, vannak viszont kevésbé érzékenyek. A magyar ember általában szerény és nem tolakodó. Most is hirtelen előkerült egy jótékony tündér, aki nem tudott belenyugodni a feteslegességbc és benyúlván a tele tarsolyába, oftimn csörgő érces pengőket szurkolt le a székely:egyetemi hallgatók egyesülete volt elnökének markába, hogy a földhöz ragadt magyar fiuk beiratkozását segítse az egyetemre. Igaz. hogy egy kis feltételhez kötötte azt, ahoz a feltételhez, hogy Adám Lajost is fel keli venniök indexükbe, csak akkor kapnak pénzt.c Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás bűncselekménye miatt indult eljárás Csik és Liszkai ellen. Az ügyészség szerint mindketten alaptalanul rágalmazták meg « professzort. Vitéz dr. Csik Lászlót szólította először maga elé Töreky elnök. _ Elismeri, hogy bűnös? — Nem. Közérdekből irtam a cikket. Bántott, hogy egyetemi tanárhoz hallgatókat pénzzel toboroznak. Bántott, hogy Ádám tanár ur megtartotta tanszékét annak ellenére, hogy az egész tanári kar és a közvélemény ellene fordult. Éppen ezért nem lehet ezt az ügyet most békésen elintézni. Csik László azzal védekezik, hogy neki nem volt szándékában Adám professzorról kifejezetten azt állítani, hogy tolakodó. — Én — mondotta Csik — kifogásoltam Adám professzornak a viselkedés módját, amely szerintem nem felelt meg a szerény magyar ember szel-