Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-18 / 235. szám
1930 október 18. DFILMAGYARORSZAG 13 Pengő havi részletre Standard 1 Hálózati 23 „ „ Philips 1 Rádiók » Varrógépek csekély réizlelflzelétre Kerékpárok c»e«eiy letzierazeiesre Déry Gépáruház. °'Bm0,oCyT»vtomur,ky: Gramofonok iö WWAMJW*»»»»»»»»*»»»»^!»****»»^» 1 1 AziiMiA tsimxm iitja IRTA: UMBERTO NOBILE 81 De ezzel még nem kész. Visszaemlékeztem, hogy Biaginak megígértem, — vigasztalásul Cecioni csipkelődéseiért, mikor Biagi a rádióval dolgozott —? ha összeköttetést tud szerezni, jutalmul kap egy egész tábla csokoládét. Ezt a 450 gr csokoládét igazságos jutalomnak tartottam fáradhatatlan készségéért. Habozás nélkül kiadattam neki Viglierivel. Biagi egy pillanatig magához szorította a csokoládédarabot, azután remegő ujjakkal kezdte bontogatni a papirosát. Minden szem rátapadt, tele érdeklődéssel, talán irigységgel is. Ekkora adaggal mindnyájan mérhetetlen gazdagnak éreztük volna magunkat. A mi jó rádiótelegráfistánk meg egy kissé kényelmetlenül érezte magát ekkora gazdagsága mellett is és ahogy lebontotta a papirost, kettétörte a csokoládét és felét átadta bajtársainak. így valóban méltó ünnepséget rendeztünk, hogy megüljük a világgal való újbóli összeköttetésünket, amelyre 14 napig hiába vártunk. Nevetgéltünk és élénken beszélgettünk a sátorban. A Tábornoknak mégis igaza volt: a rádió végül mégis működött ez egyszer! A többiek boldogan beszélgettek egymással, Trojani pedig feleletet várva újra megkérdezett engem: »Ugy látszik, ön mégis csak a jövőbe lát, mondja hát meg nekünk, viszontlátjuk mi még családjainkat?« Még mindig nehéz volt felelnem erre a kérdésre. Én már azt is nagy haladásnak tekintettem, hogy összeköttetést tudtunk kapni a világgal. De megmentésünk problémáját természetesen sokkal nehezebben lehetett csak megoldani. Nem engedtem, hogy valami hiu illúzió kapjon szükségtelenül lábra. Ezért azt válaszoltam: »Már az is nagyon sok, hogy üdvözletet küldhetünk haza családunknak és hirt hallanak felőlünk. Vége a kincs bizonytalanságnak. De továbbra is kell remélnünk. Ha Isten ugy határozott haza érünk majd. Különben pedig nyugodtan meghalunk.« Ilyenformán beszéltem Pedig magam is magamon kivül voltam az örömtől, mivel összeköttetésbe jutottunk az egész világgal és így valamennyire csak megszabadíthattuk családjainkat az őket sújtó kétségbeeséstől. Már az is vigasztaló volt reánk e rettenetes jégsivatagban, hogy tudtuk, tudják már az emberek, merre vagyunk. Hogy megmenekülünk-e, az más kérdés volt. Túlságos nehéz probléma, amelyre egyáltalán nem lehetett válaszolni. Talán biztosan remélhettük, hogy egyszer mégis csak hazajutunk majd, de mennyi ujabb aggodalmon, kinos várakozáson, mennyi reményen és csalódáson, küzdelmen és kétségbeesésen kell átesnünk, mig eljutunk odáig. Régen tisztában voltam azzal, hogy milyen nehéz lesz innét megmenekülnünk és éppen ezért nem akartam, hogy társaim menthetetlenül túlságos optimizmusnak adják át magukat. »Még mindig elő kell készülnünk egy csomó aggodalomra. Kemény problémák állanak még előttünk. Nem jutottunk még szenvedéseink végére«, szóltam. így is volt; a szenvedések uj korszaka várt reánk, de szivünk e pillanatban vidám volt. Nem volt nehéz gondja, amely nyomta volna, mint mikor olyan feltartóztathatatlan sebességgel sodródtunk folytonosan délkelet felé. Első összeköttetésünk rádiótelegráffal. S. Paolo állomás számunkra leadott közleménye szószerint a következő volt: »Italia. Ido. Pontosan 21 óra 55 perc van most. 19 óra 23 perckor a G. M. T.*) szerint a »Cittá di Milano« Jól hallotta S. O. S. kiáltástokat és koordinátáitokat.**) A »Cittá di Milánó« 15 perc múlva megpróbál érintkezésbe jutni veletek, 900 méteres hullámhoszszal. Kéri, ismételjétek újra a koordinátákat és ellenőrzésül Biagi szolgálati könyvének sorszámát.« Készülékünkkel azonban nem tudtunk érintkezésbe jutni velük, mert csak rövid hullámokkal dolgozott. Ezért még junius 8-án este a következő választ adtuk: »Pontosan a 28° keleti hosszúságon és 80° 30' északi szélességen vagyunk. Giuseppe Biagi 86891. Csakis rövid hullámokat tudunk felfogni. Az állójégen vagyunk szánkók nélkül. két sebesültünk is van. A léghajó tőlünk távolabb, keletre elpusztult.« E hirt jól értették és mindig megfoghatatlanabb lett, miért nem hallott minket a »Cittá di Milano« 13 napon át. Ki akartam használni ezt a helyzetet, amikor könnyen megértettek bennünket s ezért, amit csak szükségesnek láttam, hogy a »Cittá di Milano«-val közöljek, leadattam. Junius 9-én reggel ezt sürgönyöztük: »Ellenőriztük és megerősítjük megfigyelésünk helyességét. A mai napállás szerint még 28» hosszúságon és 80" 30' szélességen vagyunk. Az állójég tartósan délkeletre sodródik velünk.« Szükséges volt, hogy hangsúlyozzuk azt, hogy helyzetünket a Nap állásával őriztük ellen, mivel a »Cittá di Milano« nem tudott még rólunk semmi közelebbit s könnyen feltételezhette volna, hogy tévesen határoztuk meg helyzetünket. 9 óra 45 perckor a kővetkező csonka jelentést fogtuk fel: »Legyetek készenlétben, hogy füst jeleket adjatok. Repülők fognak...« Mi rögtön válaszoltunk: Számos napméréssel ellenőriztük koordinátáink helyes adatait. Az állójégen vagyunk, amely a szélirány szerint állandóan mozog. A léghajó tőlünk keletre egv másik helyen elpusztult. Két sebesültünk van lábtöréssel. Repülők közeledésekor füstjeleket és Very-tüzet adunk. Akkumulátoraink pár nap múlva kimerülnek. Azonban a hireket mindig fel tudjuk fogni.« Ezt az utóbb: megjegyzést azért tartottam szükségesnek, mert ha esetleg bekövetkeznék, hogy pár nap múlva el kell hallgatnunk, ne tartsanak bennünket ismét halottaknak, mikor csak az az oka, hogy akkumulátoraink kimerültek és nem birunk' leadni semmit, de a hireket még felfoghatjuk rádiókészülékünkkel. Hogy egyúttal helyzetünkről is tájékozzam őket, hozzáfűztem: »Még 50 napig tudunk élni parányi élelmiszeradagokkal. Hiányt szenvedünk cipők, fegyverek, munició, orvosság, szánok, csónakok és kályhák tekintetében.« Mindenekelőtt az a fő, hogy minden lehct*) Greenwich mean íime (greenwichi középidő) *•) A Főid felületét a helymeghatározás kedvéért az egyenlítővel párhuzamos, valamint a sarkokon átmenő hálózati rendszerrel kis területekre osztják. A beosztás a 360-as fokrendszer szerint. A helymeghatározás e beosztások (fok, perc, másodperc) alapján történik. A kétirányú beosztások, (szélesség, hosszúság) közös neve: koordináta, rossz magyarsággal; összrendezö. Két meghatározott koordináta metszéspontja szolgáltatja az állásimntot. Dr. B. L. séges módon Igyekezzünk helyzetünkön javítani, hogy ezáltal — amig csak lehet — életben maradjunk itt az állójégen. Ezért nem tartottam fölöslegesnek ezen dolgok felsorolását, mert reméltem, hogy a beígért repülőkkel néhány szükséges dolgot küldhetnek. A repülők is valószínűleg igyekeznek majd, hogy megtaláljanak bennünket, ha már értesültek pontos helyzetünkről. Tájékozásul még az időjárásról is közöltettem valamit, hogy a repülők tudják mihez tartani magukat. » Az ég itt jobbára felhős, de repülés alkalmával a köd alatt, 500 m magasságban, jól lehet látni.« Három eltávozott társunkról a következő hirt adtuk le: »Hárman közülünk gyalog nekivágtak, hogy az Északi-fok irányában elérjék a partokat.« Azóta már 10 nap telt el és az is megeshetett, hogy az ő haladási sebességük mellett már elérték a partokat. De most már be kellett szüntetni leadásunkat, mert a »Cittá di Milano« rendszerint este 10 óra 27 perckor szokott válaszolni: »Ma este megint 18 óra 55 perckor G. M. T. szerint jelentkezzetek, öránkint, mindig az 55-ik perctől kezdve jelentkezünk és hireket szolgáltatunk nektek Pillanatnyilag valami zavar van, lehetetlen megérteni benneteket.« Ezt a zavart valószínűleg az a zavaróterűlet idézte elő, amely Kingsbay fölött feküdt. 20 órakor nekifogtunk, hogy leadjuk előre megszövegezett híreinket ezzel a toldással: »Egyetlen sátrunkat vörösre festettük.« Mivel a »Cittá di Milano« híradásából azt sejtettük, hogy repülők jönnek vidékünkre, — akiknek óránkint szükségük volt pontos koordinátáink ismerésére, — óráról-órára jeleztük azt. S hogy sátrunkat jobban lehessen látni, nagy vörös csikókat huztunk a sátor külső oldalára azoknak az anilinfestékkel töltött üveggolyóknak a segitségével, amelyek a repülés alatt magasságmeghatározásra szolgáltak. Az erős napsütés azonban már két-három nap alatt kifakitotta a csíkokat és nemsokára egészen el is tűntek róla. Valami piszkosfehér szin maradt nyomában. Kint a világban azonban legendát szőttek a »Vörös sátor« köré, amely azonban éppen ellenkezőleg, egyszerűen szennyesfehér szinü volt. 20 óra 30 perckor újból hireket közöltünk": »Hatan vagyunk. Hárman már elgyalogoltak, azelőtt együtt voltunk velük is. A többiekről semmit sem tudunk, mivel őket elragadta a léghajóburok; talán tőlünk 30 kmnyire keletre megtaláljátok őket.« (Folyt, köv.) 258 INGYEN oktatunk bárkit varrásra és hímzésre „CSEPEL" varrógépen vételkényszer nélkül Goldmann Ignác n „CSEPEL" vnrróqépoyór megb zottfa Tisza Lajos korul 24. tz. (HSforrAnsal szemben.) ZEPHIR a világszerte legismertebb magyar kályha 10 füt e^rmál 24 kff fival órán át Araimai leszállítottam! SzénJelenlegi árak : és koksztttzelésü L. 2 .HEROS'és .REKORD' M C kályhák P •W-től Fatiizelésü AA ,ZEPHIR* kályhák . P 5f W-től /fr VjjieJte/ Ingyen ém bérmentve küld Héber Sándor tűzhelygyára Budapest, Vilmos császár ut 39.