Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-12 / 230. szám

4 L)EXMA(>YAKOUSXÁti 1930 október 12. delme a költségvetési deficit eltüntetésére szükséges. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy a kisgyűlés ezt a szabályrendeletet vegye le a napirendről, mert meg van győződve arról, hogy. ezt az adót a közgyűlés nem szavazza meg. A pénzügyi bizottság előtt olyan formában tárgyalták ezt a kérdést, hogy ez az adó csak egy évre szól. A szabályrendelet azonban örökös adót akar alkotni. Ma már uj adóval nem lehet és nem szabad megterhelni a már ugy is túlterhelt polgárságot. A költségvetésből nemcsak az a 150.000 pengő fog hiányozni, amelynek pótlására szánják ezt az adót, de hiányozni fog a felekezeti segélyekre szánt 40.000 pengő is. Ezt a hiányt ezzel az adóval nem lehet pótolni. Sokkal nagyobb jelentőségű intézkedésekre van szükség. Eti az adót csak a belváros fizetné, tehát a város lakosságát kétfelé osztaná, ami nem lehet jó hatású. Dr. Kováts József szintén az adó mellőzését kivánja. A város lakossága a csatornaépítés költségeit egyszer már megfizette. Ha hiány van a költségvetésben, azt pótadóval kell kiegyenlíteni és nem kell ragaszkodni feltétlenül az 50 százalékos pótadó kulcsához. Ezt a kulcsot szükség esetén emelni kell. Petrik Antal ellenzi a szivattyuzási adó kivetését, mert erre az adójővedelemre az általános csatornázás költségeinek fedezésére lesz majd szűkség. Csatlakozik Wimmer indítványához és kéri, hogy a kisgyűlés térjen napirendre a javaslat fölött. A polgármester válaszolt a felszólalásokra. Kijelenti, hogy fokozni kell a jövedelmeket, mert különben »lbuggvan« a város. A pótadóemelést nem tartja célravezetőnek. A szivatytyuzási adót igazságosnak tartja. A kisgyűlés szótöbbséggel ezután elfogadta a javaslatot. Dr. Széli Gyulának a házfulajdon felszabadítása iránt előterjesztett indítványát ismertette dr. Pálfy József és javasolta, hogy ebben az ügyben intézzen a közgyűlés felterjesztést a kormányhoz. Wimmer Fülöp: Ma Szegeden 6000 kötött lakás van. Ebben a 6000 lakásban 6000 család lakik. Kinek van l?lke a mai viszonyok közölt ahoz, hogy hatcz?r család lakbérét a lakások felszabadításával máról holnapra felemelje. (Helyeslés.) Az indítvány elvetését kérem. Körmendy Mátyás ipari szempontból a lakások felszabadítása mellett foglalt állást. Dr. Pálfy József és dr. Csonka Miklós felszólalása után a kisgyűlés tizenkét szavazattal elfogadta az előterjesztést. Az inségjárulék szabályrendelet tervezetet terjesztette ezután dr. Csonka tanácsnok a kisgyűlés elé. Wimmer Fülöp a szabályrendelet kiegészítését kéri azzal, hogy az inségjárulékot fizetnie kell kivétel nélkül mindenkinek, a közalkalmazottaknak és a fegyveres erő tagjainak is. Az inség enyhitéséhez kivétel nélkül minden magyar állampolgárnak fizetnie kell valamit. Petrik Antal tíztagú teljhatalmú direktórium Alakítását javasolja, amely az inségakciót irányítaná. Tekintettel arra, hogy a város 750 szer pengő államsegélyt kap főldmunkálalokra, az inségadó kivetését időszerűtlennek tarifa. Dr. Tonelli Sándor szólalt fel ezután. Véleménye szerint a fegyveres erő tagjait nem lehet adóval megterhelni. Ezért azt javasolja, hogy csak minden köz- és magánalkalmazolt fizesse az inségjárulékot. Abban az esetben, ha a köztisztviselők illetményeinek egyrészet a kormány igénybe venné az inség enyhítésére, az ne fizesse a városi inségjárulékot. Petrik indítványát képtelenségnek tartja, mert a városnak intézkedő hatósága van, amely mellé nem lehet más hatóságokat szervezni. Wimmer Fülöp helytelennek tartja azt, hogy Csctneki. 1820 óta szerepel a rókusi anyakönyvekben. Csetneki Ádám 1842-ben egy forintot adott a rókusi uj temetőre. Csiba. 1744-ben, az utolsó boszorkánypörök egyikében Csiba örzsébetret mint tanura hivatkoztak. Csibok. Chybok Miklós szerepel az 1522. évi tizedlajstromban. Csibray. Az 1522-iki tizedjegvzékben szerepel Chybray Gergely. Csider. 1522-ben Chydcr László Kerek-utcai lakos. Cslha. Az 1522. évi tizedlajstrom emliti C-hya Ferencet; a név azonban Chyba-nak is olvasható. Csikay. 1522-ben a tizedjegyzék szerint Chykay Péter Lysa-utcai, Chykay Fülöp pedig Szent Lélek-utcai lakos. Ugyanakkor lakott itt egy Chykay János is. Csikó. Ilyen nevü családunk is volt. Chyko Miklós 1522-ben Kun-utcai lakos volt. Csikós» A Csíkos és Csikós családok tagjai kőzött a legrégibb okiratokban nehéz eligazodni, mert a hosszú magánhangzóknak a rövidektől való megkülönböztetését a régi iródiákok nem ismerték. Az 1522-ik évi tizedlajstromban Chykos Pál Csősz-utcai lakos, Cikos János pedig Szántóutcai lakos. A különböző írásmód nyilván arra vall, hogy az egyik Csikós volt, a másik meg Csikós. Hogy az igen népes Csíkos és Csikós családok ezektől származnak, hitelesen nem állithatjuk; lehet, hogy későbbi jövevények. A város történetére vonatkozó irodalomban, az 1715-iki összeírás közlésében találunk egy »Csikós Mihály zsellér«-t, aki azonban az 1723iki összeírásban már nem szerepel. Ez a Csikós Mihály annak a Csikós Ferencnek, vagy Lukácsnak a leszármazottja, akik 1592-ben címeres levelet kaptak. A nemességszerzők Tisza-Dadán laktak; valamelyikük a szabolcsi területről, Dadáról átszármazott a Tisza túlsó partján lévő Szada községbe, mely már Zemplénmegvéhez tartozik. 1690 körül törökök és tatárok kirabolták Szadát és ezalkalommal Csikós János, Csikós Mihály és Csikós Gergely elmenekült. Igv kerülhettek a Csikósok Szabolcsmegyéből Zemplénen át Szegedre. Hogy a szegedi Csikósok és az 1592-iki nemességszerzők közt kapcsolat van, annak csak egyetlen tanúsága van: a család birtokában egy pecsétgyűrű, melyben a cimer az 1592-ben adományozott címerrel azonos. Ez nem perdöntő bizonyíték, de azt sem lehet mondani, hogy nem valószínűsíti a leszármazást. Csikós Mihály családjának már megvannak az adatai az alsóvárosi anyakönyvekben és a — boszorkányperek irataiban. Csikós Mihálynak Nagy Katalin volt a felesége. Gyermekeik: 1. Erzsébet, sz. 1688 október 6-án. 2 Ilona, sz. 1692 augsztus 1. Meghalt kiskorában. 3 Ilona. sz. 1695 március 2ő-én. Ez is meghalt kiskorában. 4. Katalin, sz. 169G junius 5. 5. Ilona, sz. 1699 november 5. Muki Péterhez ment nőül. 1737 junius 5-én, mint tanú vallott egy boszorkánvpörben. Ekkor már öza szabályrendelet csak a 300 pengőn felüli jó* vedelmeket kivánja megadóztatni. Fízetniők kell valamennyit már azoknak is, akiknek havi 200 pengő jövedelmük van. Hangsúlyozottan kijelenti Wimmer, hogy a fegyveres erő tagjainak elvitathatatlan érdemei előtt meghajlik és nagy tiszteletet érez irántuk és meg van győződve arról, hogy a fegyveres erő tagjai önként is résztvállalnának az inségak-j cióból. Október 19; Művészetek napja. vegy volt. 6. Judit, sz. 1701 december 17. 7. József, sz. 1707 március 20. A hetedik gyermek születése után Nagy, Katalin meghalt és Csikós Mihály újra nősült Második nejétől, Domonkos Annától született gyermekei: 8. és 9. János és Erzsébet, ikrek; meghaltak! kicsiny korukban. A következő gyermekek anyjaként Ménesi Anna van bejegyezve; fel kell tehát tennünk, hogy Domonkos Anna vagy meghalt, vagy Ménesi Anna nevén is ismeretes volt. 10. II. János, sz. 1712 október 26. 11. Erzsébet, sz. 1716 május 26. Az itt felsoroltak közül Csikós JőzSef (Sz. 1707.) leszármazottjait ismerjük. Mielőtt velük foglalkoznánk, térjünk vissza atyjuk testvéreihez. A szeged - vásárhelyi szfniszöveíség Ez a témá már évtizedek előtt fölvetődött a Szeged és Hódmezővásárhely színházait irányító férfiak előttj de Hódmezővásárhely ellenállásán mindig hajótörést szenvedett. A többek kőzött e sorok irója is az ellenzők táborába tartozott kétféle okból. Az egyik ok az volt, hogy Hódmezővásárhelynek a maga önállósága révén és országosan ismert színházpártoló közönsége révén mindig módjában volt válogatni a színházáért versenyző legjobb társulatok kőzött. Ennek köszönhetők, hogy Krecsángi Ignác, Makó Lajos, legutóbb pedig Szendrei Mihály társulata játszott a nyári színkörben. Szendrei több, mint 10 éven át volt ennek a színháznak az igazgatója a közönség, a szinügyi bizottság és a sajtó legteljesebb megelégedésére. A másik ok a sziniszövetség létesítésének ellenzésére az volt, hogy Szeged szinügyi bizottsága nem volt hajlandó a vásárhelyt szinügyi bizottságnak a szegedi színigazgató megválasztásában arányosan megfelelő jogosultságot biztosítani és ennélfogva Vásárhely, bizonyos fokú alárendeltségi viszonyba került volna. Ez violt a helyzet a háború előtt. A háború utáni zilált állapotok kiterjedtek a színházakra is és eddig senkinek sem jutott eszébe a háború előtti eszmének felszínre hozása. Pedig, ha addig Szegednek volt nagyobb szüksége Hmvásárhellyel sziniszövetséget kötni, most Vásárhelynek volna előnyére — természetesen megfelelő garanciák mellett ennek a szövetségnek nyélbe ütése. Amióta Szeged arra az elhatározásra jutott, hogy színházát házikezelésbe vette, akkor a vásárhelyieknek, akiknél a régi nivó hanyatlóban van, eminens érdekük ennek az eszmének föltámasztása. Krecsányi, Makó, Szendrei, — és még utóbb Andor Zsiga is — hozzászoktattak bennünket, hogy az orchesterben legalább 16—18 tagu zenekar szólaltassa meg a nagy zenekarra irott operetteket. Sebestyén Mihály azonban elégnek tartott egy 12 tagu zenekart is — kürtök, fagott, második "trombita és második klarinette nélkül — miáltal zenészemberek előtt elképzelhető, hogy miképpen hangzik ez a zenekar-kivonat. Ez a körülmény természetesen hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesten még sikert aratott darabok is, a vidéken megbuknak. Kekünk most, ha visszaakarjuk ' állítani színházunkat arra a nivóra. amelyen az évtizedeken keresztül állott, akkor a kapcsolatot ezentúl Sze. geddet kell megteremtenünk. Minthogy ez Szegednek is érdeke, bizonyára honorálni fogja a ml kívánságainkat is. Arany János /Hódmezővásárhely)* A fövő hét szenzáclófa RAMON NOVARRO nagy attrakciója Ha a császár visszafér. RAMON NOVARRÓ énekel szerdatói tx Belvárotlban. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szab6 László