Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-01 / 220. szám

SZEGED. SzerkeszUiséq: Somogyi ucca 32. L cm, Telefon: 13—33.-Klndóhlvnlol, k«lc»önk«nyvíAr és fegylrodn • Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda ; L8w Mpöt ucca 19. Telefon : 16—34. Távirati «•» levélcím: Délmagyoronzág Szeged. Cselekedni, - cselekedni! A' város közgyűlése örvendetes tanúsá­got tett amellett, hogy vari szociális lelki­ismerete. S erre a szociális lelkiismeretre ma majdnem annyi szükség van, mint pénzre, ami nélkül nincs segitség. Ahány ember­rel találkozunk, mind azzal a kérdéssel gyötrődik: mi lesz a télen'? Sötét fenye­getésként, gyötrő gondkénl veti előre ijesz­tő árnyékát ez a tél. Az elmúlt tél a leg­tolsó tartalékok frontbadobását követelte nár meg. Az utolsó fillér s az utolsó párna romantikája keserves valósággá vált már az elmúlt télen. Ez a tavasz és ez a nyár csak tengette-lengette az életet, de egy darab fát, egy darab kenyeret az Ín­séges téli idők számára félretenni nem tudott. Nyugtalan gondolatok és izgalmas várakozások fűtik izzóvá az atmoszférát. Mi lesz itt, ha az első hóval ránktör az éhség farkasa is? Ki fogja fékentartani az éhezőket? Nincs forradalmasitóbb erő, mint az éhes gyomor s ha a gyomrok éhesen maradnak, ki tudja biztosítani a polgári társadalom maradék nyugalmát? Vem rendszabályokkal kell megvédeni a közrendet, hanem kenyérrel és munká­val. Nem bűnöző ösztönöket kell féken­tartani, az éhező gyomrot kell kenyérrel pacifikálni. Az inség elleni védekezés vezessen ma inden gondolatot. A munkának és kö­elességteljesitésnek minden más terén be ell szüntetni a tevékenységet, ma pénzt költeni és energiát áldozni csak olyan célra lehet, ami munkát és kenyeret ad a munkanélküli éhezőknek. Amikor a köz­gyűlés elhatározta, hogy hozzákezd a fá­sításhoz, akkor is a munkanélkülieken akart segíteni. Amikor a közgyűlés út­építési programját megállapította, akkor is a munkanélküliekre gondolt. A város­fejlesztés és városszépítés feladata má­sodrendűvé s eszközzé vált a munkanél­küliség elleni küzdelemben. Minél nagyobbra méretezte a köznvo­mor a teendőket, annál gyorsabban, an­nál határozottabban kell felismerni, hogy pepecselésekkel, toldozással és foldozással ennek a problémának gyökeres megoldá­sához hozzányúlni sem lehet. Alit érnek a munkanélküliség és nyomorúság ka­tasztrófális méretei mellett a társadalmi mozgalmak, a százszor igénybevett embe­reknek százegyedszer igénybevétele, a jó­tékony célra rendezett vig"almak, a sakk­illetékek és kártyaadók s mindazok a módszerek és eszközök, melyeket normá­lis időkben a jótékonykodás találékony­sága teremtett meg, amikor csupán ötven éhezőnek kellett ötven kenyeret adni, vagy harminc didergő gyereket kellett csak fei­ruházni. Ma ezredei vannak a nyomornak és dandárai a munkanélküliségnek. Az egyéni jótékonykodás dilettantizmusából ma ki kell emelni a szociálpolitikát s a közkötelességek sorában is a legelső hely­re kell tenni. örömmel köszöntjük azt a szellemet, mely az ulolsó közgyűlés határozataiban megnyilatkozott. A közgyűlés, főként a baloldalról elhangzott felszólalások nyo­mán tanúságot tett amellett, hogy nem­csak érzéke van a rendkívüli idők rend­Szerda, 1930 október 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 220. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2O vidéken és Budapesten 3-60, ktllf«ld«n 6-40 pengd. — Egyes szám Ara hélküí­nap 16, vn»Ar- és ünnepnap 24 (111. IIÍr­detések fel-vétele tarifa szerint. Megje­lenik hélfö kivételével naponta reggel kívüli teendői számára, hanem bátorsá­ga is van ahoz, hogy méltó módon vegye ki részét a kötélésségteljesitésből. Ez a kötelesség nemcsak az éhezők és nem­csak a munkanélküliek, hanem a polgár­ság, sőt a vagyon irányában is gyors cse­lekvésre készteti. Az éhezőnek kenyér kell, a munkanélkülieknek munka kell, a pol­gárságnak rend kell, a vagyonnak bizton­ság kell. A kenyérről és munkáról gon­doskodó politika ezért egyetemes érdeket szolgál most, a város minden polgárának érdeke az, hogy az elkeseredés ne az éhező gyomrokat használja dobul a rend­bontás rajta-rajtá-jához. Joggal várja azért a város polgársága a törvényhatóságtól, hogy gyors elhatáro­zás és gyors cselekvés kövesse a tegnapi örvendetes felbuzdulást. A közigazgatás­nak erőt kell vennie önmagán s — peri' culum in mora — bürokratikus nehézkes­ségek s üres formalitások kielégítése he­lyett hozzá kell kezdeni még ma s hozzá kell kezdeni bátorsággal, szeretettel és cse­lekvéssel, cselekvéssel s harmadszor is cselekvéssel annak a szociálpolitikai pro­gramnak megvalósításához, mely a teg­napi közgyűlés elhatározásából és han­gosságából sarjadt ki. Nincs helye a této­vázásnak s nincs ideje a köntörfalazás­nak, — hozzá kell látni a cselekvéshez. Semmi sem foglalhatja le a közigazgatás munkaidejét, amig ezen a téren tennivaló van. Az ünnepségek megrendezése előtt kell még gondoskodni ennek a program­nak megvalósításáról, nehogy a korgó gyomrok szimfóniája zavarja meg a hála és emlékezés himnuszát. Kineveszlélc a Vaugoin-lcormányi Vaugoin első lépése: feloszlatja a parlamentet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Mlklas köztársasági elnök kedden aláirta az uj Fau^ci/i-kormány kine­vezését. Vaugoin a kormánylista egyidejű át­nyujtásával azt javasolta Miklas elnöknek, hogy haladéktalanul oszlassa fel a Tanácsot, miután semmiféle értei, annak, hogy kisebbségi kormái kőzzék be a parlamentnek. választásokat november 16-ra Az uj miniszterek letették kormány az első minisztertailagso^í tartja, amelynek egyetlen tárg\i Tanács feloszlatása és a: uí mla irása. Bécs politikai köreiben most a legnagyobb érdeklődéssel várják, hogy mit fog tenni Scho­ber volt kancellár, Bécs jelenlegi rendőrfő­nöke, aki közvetlen fellebbvalója a belügy­miniszterré kinevezett Starhemberg herceg belügyminiszternek. Starhemberg ugyanis pa­rancsnoka a Heimwehrnek. Az uj szövetségi kormány elhatározta, hogy vasolni fogja a szövetségi elnöknek, hogy g külügyek tárgyi vezetését dr. Scipel Ignác lszövetségi miniszterre, a belügyek tárgyi ve­í^tését abban a terjedelemben, amelyben ed­dig külön szövetségi miniszter alatt volt, Star­hemberg Rüdieer Ernő szövetséd miniszterre ruházza. Németországban leszállítják a köztársasági elnök, a képviselők és a közalkalmazottak fizetését A Bröning-bormány uj programja áldozatot kövefel Németország minden rétegétől CBudapesti tudósítónk telcfonjelentése.l Berlinből jelentik: A Brrin/n^-kormány nagy érdeklődéssel várt programját kedden dél­után hozták nyilvánosságra. Hivatalos cime: »A birodalmi kormány gazdasági és pénz­ügyi tervei.« A bevezető rész megállapítja, hogy az uj tervek a mai idők nagy gazdasági nyomorá­ból születtek meg, az árak összeomlottak, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termények világpiaci pozíciója megrendült. Kiderült, hogy revizió alá kell venni a háború utáni évek gazdasági szemléletét, ami abból indult ki, hogy a népek lényegesen magasabb árak mel­lett élnek, ami azt jelenti, hogy az arany vásárló ereje csökkent. Az árösszeomlás következményei természete­sen még nem terjedtek ki a német nép vala­mennyi szükségleti cikkére, miután az ál­talános olcsóbbodásnak még útjában állanak a magas termelési költségek, amik a fizetések­től, a bérektől, az adóktól és a társadalmi terhektől függenek. Megállapítja a kormányprogram, hogy az 1930. évi költsegelöiránvzatban 750 900"mil­lió márka deficittel kell számolni és az 1931. évi költségvetést egymilliárd márkával csök­kentik azáltal, hogy elsősorban csökkentik a közalkalmazottak fize- _ lését, a birodalmi elnök a miniszterek és képviselők fizetését husz százalékkal, a tisztviselők és nyugdijasok fizetését hat százalékkal. Hasonló intézkedést terveznek a birodalmi vasutaknál és a birodalmi banknál. A munkanélküliek biztosilását a jövőben a birodalmi költség­vetés megterhelése nélkül kell végrehajtani, a pénzügyi és adóigazgatás költségeit a mi­nimumra kell redukálni. Külön törvény fogja biztosítani, hogy a gazdasági válság alatt a minimumra csökkentett kiadások három éven belül sem a birodalmi, sem a községi ház­tartásokban ne emelkedhessenek. A birodalmi kormány uj programja a német nép valamennyi rétegétől ál­dozatókat követel, Németországnak azonban a huszonnegyedik óra előtt alkalmazkodni kell a világgazdaság­ban beállott nagy fordulathoz, amelynek fő*

Next

/
Oldalképek
Tartalom