Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)
1930-09-21 / 212. szám
1930 szeptember 21. DÉLMAGYARORSZÁG líf RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK irta: dr. Szabó László 37 Czimer. 1820 után kezd szerepelni ez a Salád Rókuson. Legrégibb ismert tagja Czimer Péter, aki 1842-ben egy frtot adományotott a rókusi uj temetőre. Ugyanabban az adakozási jegyzékben sCzimer Lázár és Kut>er J.« szintén egy forint adománnyal szerepel. Valószinü, hogy, a »Kutser< tollhiba. »Gátsérc Viktória Czímer Lázárnak az első neje volt, ki 1842-ben még élt. Fiuk Czímer János 1836 április 23-án született Rókuson. 1856-ban a szegedi képzőben tanítói oklevelet szerzett és még az évben Apátfalván, Csanádmegyében tanitó lett, ahol 1856 nov. 10-én nőülvette Kmeth Júliát. 1871-ben szegedbelvárosi tanitó lett, 1874-ben pedig a feleségét is belvárosi tanítónőnek választották. Czimer János irogatott is a népoktatási szaklapokba. 1902-ben nyugalomba vonult Czimer Lázárnak második feleségétől, Varga Teréziától fia Czimer Károly, sz. 1858 nov. 4-én. A budapesti egyetemen végezte a filozofiát, s doktori és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egy évi önkéntesi szolgálata után 1885-ben a szegedi tanítóképző tanára lett. 1886-tól 1888ig Budapesten a Ludovika Akadémián a világtörténet tanára lett. 1888-ban a város megválasztotta tanárnak a városi felső leányiskolához, melynek 1889-ben már igazgatója volt. Igen jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 1891-ben megírta a »Szegedi veszedelmet* s a következő évben megjelent »Cserni Jován cár Szegeden« c. munkája. A Dugonics Társaság Évkönyvében jelent meg a szegedi szandsákról szóló értekezése. Temesvár 1552-iki megvételéről szóló munkáját a Magyar Tudományos Akadémia hadtörténeti bizottsága pályadíjjal tüntette ki. Élete végén megírta a Belvárosi Kaszinó Százéves Történetét, melyben tömérdek érdekes adatot örökített meg a szegedi társadalom XIX. századbeli történetéről. 1930 tavaszán meghalt Alsótanyán is van nyoma a Czimer családnak. Czimer Lajos 1893-ban igazgatója volt az Alsótanyai Központi Mezőgazdasági Egyesületnek. Czlnczár. Nevezetes > boszorkány* volt a sötét időkben Czinczárné; az 1728-iki nagy pörben Tóth Ádámné egyenesen azt vallotta, hogy Czinczárné a főboszorkány. Szerb nő volt; a neve Szubin Beda. A férje Czinczár, másként Mihalovics György volt aki füt-fát megmozgatott, hogy feleségét kimentse a bajból, — még a királyhoz is folyamodott, s a király rendelte el, hogy Czinczárnét bocsássák szabadon. Czinderi. Négyféle néven is szerepel az 1731-iki boszorkányperben az egyik fővádlott: Czinderi Ilona, Ergelőczi Ilona, Csipkekötő asszony, özvegy Csuka Péterné. Mindez egy és ugyanazon a személy volt. 1670 körül születhetett. Nem lehet megállapítani, hogy szegedi származású volt-e? Bár a tanuk nagyon rávallottak, csak enyhén, a városból való kiűzéssel büntették. Czingizcr. Az iratokban hol »Czinkizer«, hol »Czingizer* szerepel. Valójában »Zinngieszer« volt ennek a német családnak a neve. »Czinkizer* Jakab 1712 április havában a városi tanács tagja; a hivatalból elrendelt minősítés-vizsgálat alkalmával azt állapították meg róla, hogy »német, írástudó a német nyelven, de magyarul is tud*. A német pártnak volt a vezére és folytonosan lázongást szi'ott, hogy a németség a város igazgatásában minél inkább érvényesülhessen. Az 1718-iki tisztújítás alkalmával nagy zenebonát csinált, mire Temesváry főbiró hat társával együtt elfogatta, bebörtönözte és csak akkor engedte szabadon, mikor megkövette a város tanácsát Utódai vagy. elköltöztek a városból, vagy elmagyarosodtak. Czini. Rókuson élt valaha ilyen család, de már nyoma veszett. Czini János 1842-ben egy frtot adott az uj temetőre. Czinner. A legkiterjedtebb szegedi zsidó családra vonatkozó adatokat Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond »A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig* c. könyvéből, néhai Csányi János kir. tanácsos följegyzéseiből, néhai Csányi Sándor engesztelőnapi imakönyvének bejegyzéseiből, dr. Lőw Immánuel főrabbi írásbeli közléseiből és családi hagyományokból isnferjük. Az első, aki e családból szerepel, Jisaj Czinner; 1754-ben született és 1819-ben balt meg. Állítólag Ireáról jött Szegedre, éppen ugy, mint az Auslánderek és a Schweigerek. Hogy mikor jöttek, nem lehet megállapítani, — valószínű, hogy azonnal jöttek, mihelyt lehetett 1785 előtt pedig nem lehetett. Czinner Jisaj ugyancsak 1794 óta fizetett hitközségi adót de nagyon lehetséges, hogy azért nem fizetett már előbb is, mert még nem volt miből. A zsidók Szegedre jövetele idején rendelte el II. József császár, hogy minden zsidónak legyen vezetékneve is. A családi hagyomány szerint a vezetéknevet adó hatóság előtt Jisaj három féltestvérével együtt jelent meg. Mivel Jisay főként cinnel szokott foglalkozni, az ő családneve Czinner lett; egyik testvére ólmot adott-vett ő tehát Bleier lett; mivel a harmadik testvér arra a kérdésre, hogy, milyen nevet akar, hallgatással felelt, az ő neve Schweiger lett; a negyedik testvér pedig, mivel nagyon is hangosan beszélt, a Schreier nevet kapta. Lehet hogy a névadásnak nem ez volt az inditó oka, (te az esemény oly közeli múltban történt hogy az említett négy család közös eredetére vonatkozó hagyomány elfogadható. Czinner Jisajnak Rachel, Elkele leánya volt a felesége, aki 1761-ben született és 1831-ben halt meg. Számos gyermekük volt akik közül a kővetkezők ismeretesek: I. Czinner Dávid, felesége Weisz Cortl. Gyermekeik: József, Rebeka, Deutsch Ábrahám Izsákné, Sámuel és Hendl, aki Szabadkára ment férjhez egy Deutsch nevü emberhez. II. Czinner Jakab igen vallásos ember volt, s a hitközség életében nagy szerepet játszott. A templomban már 1819-ben volt ülése, mely később közös volt sógorával, az Izsákról jött Fischer Lébbel. 1826-ban tagja lett a hitközség választmányának; 1828-ban második, 1831-ben pedig első templomatya lett 1820 óta sokat fáradozott a héber nyelvi oktatás behozatalán. A földiekkel egyébként keveset törődött s népes családjának eltartása felesége, Kohn Jente, másképpen Rézi vállaira nehezedett Azon idők szokása szerint bőrrel, ? ;abonával, gyapjúval, ruhaneművel és sza agokkal egyaránt kereskedtek, künn a piacon pedig »metsző portékát*, kendőt, pántlikát vásznat stbit árultak a sátorban. Igen sok volt a dorozsmai vevőjük, akik Czinner Jakabot csak' »János gazdának* nevezték. Igen valószinü, hogy mielőtt a zsidók bejöttek" SzeLICHTMAN CIPöK BALLY CIPÖK " Belvárosi Clpóailet^aSiS felesége?... I fingó? & iWíMi • . A\. A- J v éA 1 Mindkettő szép, mindkettő fiatal és üde. A kor dívatla. szabadsáaa és nem atolsö sorban POND's kél CREAM-fe eltörölte a korkQISnbségeket! POND's CREAM-ek az arcol frissítik, fiataliij&k és szépítik. A szabadban PONC's VANISHING CREAM-Je óvja az arcbőrt, otthon pedig POND's COLD CREAM ápol fa és tisztítja 1 Potids Vartishinq & Cold Oreams Kapható mindenütt! Főraktár: Nernda Nándor, Budapest IV., Kossuth Lajos a. 10. , B. 12 gedre, Dorozsxnán laktak, ahonnan reggel bejöttek a városba és miután éjszakára itt maradniok nem volt szabad, este megint visszamentek Dorozsmára. Mikor 1879-ben az árvíz alkalmával a család Dorozsmára menekült, az ottani nép még tartotta az ismeretséget és igen szívesen fogadta a Czinnereket A város közigazgatási irataiban nyoma van, hogy Czinner Jakabék ellen 1839-ben panaszok merültek fel a szerb kereskedők részéről, akiknek nem tetszett hogy, a Czinnerek nagyon ellepik a piacot Érdekes, hogy, ebben az ügyben a hatósági idézésre nem Czinner Jakab jelent meg, hanem Kohn RézL Czinnerné előadta a városi bizottság előtt hogy, a Czinnerek azelőtt társaságban árultak, dö most már külön árul Czinner Jakabné Kohn Rézi is, Czinner Ignác is, Czinner Salamon is. A bizottság ugy határozott hogy minden zsidó családból csak egy ember árulhat a piacon, tehát a Czinner Testvérek kőiül is csak egynek lehet árusítási joga. Czinner Jakab gyjermekei: 1. Czinner Kélev Poldesz Ignáchoz ment nőül. 2. Czinner Mór (Moseh,) meghalt 1871-ben. Basch Rozáliát vette nőül. Ennek gyermekei: a) János, felsőkereskedelmi iskolai tanár, nevét Cziklaira magyarosította. Neje Czinner Regina. b) Lajos, nevét szintén Cziklaira magyarosította. Kikeresztelkedett c) Júlia, d) Teréz, e) Hermina, f) Fiára, g) Flóra, v h) Mihály, nevet szintén Cziklaira magyarosította. i) Giza. WBII II ül I jjlB MMHIIIIII III II I III — SBbVRTŐÍMRflS a vese, itóigag, rfteuma ggíigrtzs m hnflysavaa csapadékot fofofcfla As Byonek Mpz4<5ásét megakadályozza • dalmakat megszántott * voso- ém bóiyaflhomokol ottávollf « eukorbetegok {akadályozza • a rbeuiaás Kapható minden üzletbe lízletvezetőség j Budapest, Er»ébet«tör V n. n.
