Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-14 / 206. szám

T930 szeptember 12. OKI,MAGYARORSZÁG Szabad ég alaii/ Szabad levegői És napsütés! És hozzá NIVEA-CDEME EÍ egészséges bőrt ad és szépen barnított külsőt Még beborult égnél is, mert a széltől és levegőtől is barnul a test. Mielőtt .testét a napsugarak hatásának kiteszi, előzőleg dörzsölje be magát alaposan NTVEA CRÉM-mel. Ezzel csökkenti a fájdalmas napsütés veszélyét, Bedörzsöléskor testének száraznak kell lennie. NTVEA CREM az egyedüli bérkrém, amely Euceritet tartalmaz és ezen alapul a hatása. Tehát NI VE A CRÉM beborult égnél isi Ml Dobosonként P. o.SO — tOl Z30.—tg. Tubusonként P. % tőt P. 1 00.-ig t. Beiersdorf & Co. A.-G., magyarországi Miírképv., Budapest V. Rudolf rakpart 10 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László _ . 33 Böröcz. Jászai szerint rókusi család, mely fe városrészben már 1810 előtt ismeretes volt. Börötz János 1842-ben egy. forintot adott a rókusi uj temetőre. Böröcz Rozál, özvegy Csikós Jánosné, róícusi lakos 1903-ban. Böröcz Rozál, Kovács Rókusné, szintén rókusi lakos 1905-ben. Felsővároson is voltak Böröczök. Igy Böröcz Bertalan 1881-ben bérlője volt a kis kaszinónak, mikor a kaszinó a Szent György-térre költözött. Felsővároson lakott 1890 körül egy Böröcz, kinek egyik fia, Mihály 1895-ben érettségizett a gimnáziumban, mérnök lett és állami szolgálatba lépett Zomborban; jó gyorsiró volt. Van a Böröcz családok között egy, melynek eredeti neve Berecz volt; azonban mivel Mailáth György országbíró egyik gyilkosát Bereeznek hivták, a szóbanforgó szegedi család 1882-ben nevét Böröczre változtatta. Ennek a családnak előttünk ismert legrégibb tagja Berecz József, sz. Szegeden, 1829-ben. Hajós volt és halász. Az 187S márc. 12-iki árviz alvás közben lepte meg, s igy odaveszett. Gyermekei: 1. Böröcz Pál, sz. 1853. Kereskedő. Tagja rolt a törvényhatósági bizottságnak. Meghalt 1913-ban. Gyermekei: a) Pál, kereskedő, sz. 1880. b) Teréz, városi tanítónő. c) Margit, Szauer János bankhivatalnok özvegye. d) ' Ilona, Racskó Gyula magánhivatalnok felesége. 2. József, sz. 1854, meghalt 1902. 3. Mátyás, sz. 1857, Máv. nyugdíjas. Háza van a Lechner-téren. Felcr>ége Skultéty Anna, sz. 1859, Szegeden, megh. 1919. Gyermekeik: a) Béla, sz. 1882 nov. 11-én. R. kath., Máv„ főintéző, Tisza pályaudvari raktár főnök. Felesége Parché Paula, sz. Nagyzsámon. Gyermekeik: Endre, sz. Budapesten, 1920. Anna, sz. Szolnokon, 1921. b) Jenő, Máv. főmozdonyvezetö, sz. Krajován, Romániában, 1888-ban. c) Józsa, sz. Bukarestben; Boroska Jenő magánhivatalnok felesége. Bő. Az 1522-iki tizedlajstromban szerepel rSw István. Bódy. Az 1522. évi tizedlajstromban Bwdy Lukács Kőégető-utcai lakos. Böjti. Felsővárosi polgárcsalád volt a Hóoiárt basa-utcában. Bőr. Az 1522-iki tizedlajstromban Bwr András Szántó-utcai lakos. A lajstrom említ egy Bwr Pétert és egy Bwrh Jánost is. Bősy. Jászai szerint a rókusi anyakönyvekben nyoma van egy ily nevü nemesi családnak. Brack. A legrégibb szegedi zsidó családok közé tartozik. Brack Mandl, aki 1799-ben adózó tagja volt a hitközségnek, nyilván azonos Brack Mendellel, akiről csak annyi van feljegyezve, hogy 1819-ben neki is volt ülése a templomban. Brack »Mátyás« 1863 május 12-én halt meg, kilencven éves korában. Bradstetter. Néha igy írták: Branstádter. Iparos család volt. Brandstetter János ácsmester 1829-ben. Branst d er Auguszta 1877-ben nevét Ákonczra változtatta. Brankovits. Jászai a nyomaveszett rókusi családok közt emliti. Brankó. Ez a család 1820—1850 közt szerepel a rókusi anyakönyvekben. Braun. Egy Braun hangszerkészítő a Klauzál-téren, a Burger üzlet mellett nyitott üzletet. Cseh-német eredetű volt. Braun. Braun Lázár volt az első zsidó, akit felvettek a lakatos céhbe, 1850-ben. Braun Mór 1870—73-ban a zsidó hitközség képviselőtestületének tagja. Braun Mór özvegyét, Schnee Eleonórát, aki 1863 aug. 15-én született Szegeden, 1904-ben Beck István városi tb. tanácsjegyző vette nőül. Braunmüller. Egy ilyen nevü családnak is nyoma van. Braunmüllerék háza fenmaradt az 1879-iki árvízben. Brauswetter. Ez a német eredetű család Csehországon át került Szegedre. Brauswetter I. János Prágából jött ide; foglalkozására nézve fodrász volt. Itt nősült Szegeden és felesége Auer Anna révén rokonságba jutott az Auer és Yegmann családdal. Egyetlen gyermekük, Brauswetter II. János 1817-ben született és 1903-ban halt meg. Eleinte rézmüvességet tanult, de ezt mint s piszkos« mesterséget abbahagyta és órás lett. Mint ilyen, megalapította 1847-ben a Brauswetter János céget az Iskolautca 23. sz. házban, ahol azóta is fennáll. Külföldön Németországban és Svájcban tanult, mesteri oklevelét 1846 aug. 2-ikán, Münchenben kapta »kitünő« minősítéssel. Nemcsak jeles órás volt, hanem kiváló mechanikus is s több ilynemű találmánya volt, többek között egy igen szellemesen szerkesztett remonteoir ingaóra. A 80-as években országos feltűnést keltett automatikus ismétlő fegyvere, mely a cél irányában tartva és a cél távolságára beállítva önmagától sült el és biztosan talált; a hadügyminisztérium is érdeklődött a találmány iránt, . azonban a fegyver agyában elhelyezett finom műszer kényes volta miatt nem ítélte alkalmasnak' gyakorlati használati célokra. Mint zenebarát finanszírozta a Mansberger-féle német opera és színtársulatot. Különösen nagy áldozatokat hozott e téren 1839-ben. Felesége, Schwanz Vilma a Schwarzwaldban született Gengenbachban; egy Szandház nagybátyja hozta Szegedre, akinek itt szódagyára volt. Brauswetter II. Jánosnak és Schwanz Vilmának hat avermeke volt: 1. III. János, sz. 1848-ban, meghalt egy éves korában. 2. Vilmos, sz. 1849. Szintén órás lett és a locle-i órásiskolában kitűnő elméleti kiképzésben is részesült; az általa készített chronometer óra az 1873-i bécsi világkiállításon az összes kiállított órák között a legpontosabban járt, amivel nemcsak nevének, hanem a magyar iparnak is az egész "világ előtt becsületet szerzett. Feltalált egy m. kir. posta által használatba is vett Morse táviró írógépet. Egyideig Aradon volt üzlete. Kétszer, nősült. Első neje Trux Mária volt, aki Ar»dn»i született 1866-ban és ott is halt meg ben. E házasságból fiuk: ' IV. János, sz. 1890-ben Aradon, Naj. jának, Ottónak halála után 1919-ben * át az üzletet s nehéz munkával és azi utca 23. sz. családi ház eladásával s is rendbehoznia a már régóta európs cég ügyeit. Neje Porcsalmai és Érsze lyi Czibere Mária, aki 1897-ben születt geden. Gyermekeik: a) Mária, sz. 1917. b) Nóra, sz. 1923. Brauswetter Vilmosnak Pramer M Aradon kötött második házasságából ö tnek született 3. Ottilia, sz. 1851, meghalt 1898-bar bori Lajoshoz ment férjhez. 4. Karolin, sz. 1853, meghalt 1855-1 5. Mária, sz. 1855-ben. 6. Ottó, sz. 1857-ben. A cégalapító lej gyermeke, s a cégnek Vilmos Aradra zése után atyja mellett az üzlet vezető váló szervező erő volt; a cég anyagi vir; nagyrészben az ő igazán nagyvonalú vezetésének köszönheti. Emellett kitüní tett a mechanikához; szerkesztett egy i fegyvert, mellyel megelőzte a Browning lamint egy őrellenőrző órát, melyet azv német Bürk-gyár forgalomba is hozott volt az első automobilja Szegeden s autótulajdonos berendezett magának epneumatik műhelyt, ahol saját készíti pneumatikokat állított elő a fonaltól nyerskaucsuktól kezdve készen a cég sig, ami az ő kiváló szervezőképesség zonyitja. Egyébként szerencsétlen péi műveletei által a háború utáni koron lás következtében a cég egész vagyon vesztette, amit túlélni nem tudott és május 14-én főbelőtte magát. Felesége, csík Johanna, Meszlényben született. Két mekük van: a) Ilona, Lautier Miksáné, Párisba b) Vilma, Izsákovics Nikolané Horj MaqyarorszAq legfőbb hlrnevll ór6si BRAUSWETTER JÁNOí Gról Apponyi Albert (Iskola) ucca 23. M Ciánozás legyen az első do ha hazajön a nyaralásból. Felelősség mellett végzi Lakásferfötleniíő Vállalat a vezető világmárka * i Délmagyarországi kizárólagos képvisel Narhovlcs Szilár oki. gépészmérnök Szeged, Tisza Lajos köruí 4