Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-21 / 212. szám

1930 szeptember 19. rtfiLMAGYARORSZAG 719 íásbiztosítás, rokkantellátás, aggkori nyugdíj, stb., — német és angol rendszerét vették min­tául, a szociális törvényhozás által előidézett szükséglet óriási összegeket szivattyúz ki a termelő közgazdaságból. A válságnak, amely Németország és Anglia állami háztartásában jelentkezik, nagyrészben ez az okozója. A tár­sadalmi biztosítás rendszere a nagyobb európai országok között Franciaországban van legke­vésbbé kiépítve. Ott tehát igen tetemes olyan tőkék, amelyek a többi országokban segélye­zések formájában szerteporlanak, a termelést szolgálják és uj tőkék képződésére vezetnek. A gondolatmenet azonban ezzel még nem oeljes. Teljessé akkor válik, ha megállapítjuk azt is, hogy Franciaországban tulajdoniképpen nincs is munkanélküliség, sőt Franciaország az egyetlen európai állam, amely fel tud venni még idegen munkáskezeket is. Hogy mit je­lent ez akkor, mikor Német- és Angolország­nak különböző címeken majd két - kétmillió egyént és ezek családját kell segélyezni, ezt fejtegetni is felesleges. Most következik azonban az a pont, amit bi­zonyítani nagyon nehéz és inkábbi csak ér­zésszerüen lehet felvetni. Franciaország még ma is hétszázezer főnyi hadsereget tart fegy­verben. Talán ez a hétszázezer ember, vagy legalább is egy része az, amely más viszonyok között ugyanolyan munkanélküli réteget al­kotna, mint amely munkanélküli réteg ma az angol és német államháztartásra és közgaz­daságra nehezedik. Akkor, mikor Németorszá­got leszerelésre kényszeritették, Anglia pedig szárazföldi hadseregének nagy részét lesze­relte, az elmé'eti közgazdasági tudomány arra a következtetésre jutott, hogy ezek előnybe kerülnek Franciaországgal szemben, mert az improduktív katonaság helyett sok ezer kéz a termelő munkában nyer majd alkalmazást A gyakorlati élet azonban rácáfolt az elmé­letre. Az átmenet a leszerelt országokban tul­gyors volt; a százezrek elhe'yezkedni nem tud­tak és segélyezendő munkanélküliek lettek be­lőlük. Franciaországban a munkanélküliséget elhárította a hadsereg fenntartása, viszont a hadsereg szükségletei az iparnak, a termelő munkának juttatják a másutt csakugyan im­produktív módon kiadott összegeket. Ismétlem, nagyon furcsa és valószínűleg még nagyon hiányos is ez a gondolatmenet. De mi­nél inkább elmélkedem rajta, annál inkább látom, hogy csak ezeken a nyomokon lehet ki­mutatni a különbséget, amely Franciaország mai gazdasági helyzetét a többi államokétól elválasztja. Ha pedig ez igy van, akkor csak ezekben az. okokban lehet megtalálni a ma­gyarázatát annak is, hogy miért özönlött két esztendőn keresztül az arany Franciaországba és miért olyan aránytalanul nagy az az arany­készlet, amely a francia bank pincéiben hever. Az természetesen más kérdés, hogy francia szempontból is feltétlenül örvendetesnek kell-e tekinteni ezt az aranyinflációt. Ennek fejte­getése azonban már ennek a gondolatmenet­nek a körébe nem tartozik. Fordisljon liszaiomnia! Szeged k legrégibb rádfó­szakiizleféhezü 18 havi részletre kaphatja PHILIPS rádiókészülékeket és alkatrészekéi! —Díjtalan, véíelkSIelezettség nélküli bemutatás! ns Deuísch Alberí rádió és villamossági vállalatánál Kárász u. 3. - Telefon 8-71. • • • amit nyujf, az: zene! Hangfiszfasága töké­letes, minősége kiváló. Könnyen kezelhető. 6-12-18 havi részletre beszerezhető. VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyek, Urak, a sok háború után tegnap este megnyíltak a színházi kapuk. Most következik a vizsga: mit hozott az nj rezsim... Soha ennyi uj arcot a színház körül, — mintha nem is maradtak volna a régi színészek közül. Most mutatkoznak majd be a nagyérdemű közönségnek. Az irodában kovácsolják a bérleteket, színezik a nézőtéri térképeket és várják a százötvenedik bérlőt, hogy ingyen adhassák ki a bérletjegyet... Eddig sz ázat kötéssel mintegy húszezer pengőt forgalmaztak, — esaik az emeleti páholyok nem akarnak roskadozni... Uj nyomtatványok is érkeztek az irodába: ezen­túl az igazgató utalja ki a szabadjegyeket és nem a magasságos gazdasági hivatal. Igaz azonban, hogy a szabadjegy tulajdonképen megszűnt, mert a legújabb rendelkezések szerint még a színészek hozzátartozóinak is meg kell fizetni a 10—20 szá­zalékos szabadjegyilletékei... Es hatalmas tömegekben érkeznek a titkos és mégtitkosabb drámaírók küldeményei. Eddig nyolc­van velőtrázó valódi és eredeti uj daraib érkezett a szegedi színházhoz és 76 esetben kellett felhasz­nálni a szigorú blarakettákat, hogy »a szegedi szín­háznak nem áll módjában előadni tisztelt ur szín­darabját ...« De azért már egész kimutatást kellett szerkesz­teni a lekötött és elfogadott darabokról. A tervek és elhatározások szerint — és ha lesz rá idő és kedv — a következő Uraufführungok várhatók: Harsdnyi Zsolt drámája, a » Család*, Orbók Attila és Békefi László vígjátéka: »Krisz­tina*, Boross Mihály: »A költő* (Kisfaludy Károlyról) és a » Félbemaradt tánc«, irta Pékár Gyula, ami a Nemzeti Színháztól kerül le majd Szegedre. De terveznek idegen bemutatóikat is, — egy Wallace-dréméí (fordítja Bálint Lajos) és egy finn drámát (»Ad astra«) Larin K/örstin-tőL Be akar­ják mutatni Moüere »Don Juan«-ját is, ami magyar színpadon még nem szerepelt és Calderon darab­ját, a »Hangos titok«~ot Raktáron van két operett is, az egyiknek Marton Géza szerezte a zenéjét a másiknak Szlatinay. Vain tehát választék, tessék választani... A jövő héten bemutatják Móricz Zsigmond »Légy jó mindhaláligc-ját (Vaszary Piri és forgószínpad nélkül.) A bemutatót súlyos akadályok előzték meg, alig találtak fiatal fiukat, akik eljátszanák a debreceni kollégium diákjait. A szegedi iskolák nem ensedé.ve^e's s e mek ze erdőket. nagyit nai kutattak az egész városban Nyilas Misi-társakat De végül is már akadt 10—12 vállalkozó ifjú és a próbák nehéz munkáját tegnap már meg is kezd­ték. Nyilas Misit Károlyi Vilmos fogja Szegeden játszani, aki legutóbb Móricz Zsigmondinak is be­mutatta elképzelését. Még csak a forgószinpadot kell majd pótolná... t A legközelebbi műsortervezet: Bocacciő, Misa Hobbs, Liliomos királyfi, Asszonyáldozat és ha­lottak napjára: Hannele... Az uj szezonban a nézőtér képe is megváltozik: a szinügyi bizottság rezidenciája után a tek. Ta>. nács páholya is felkerült az emeletre... Hirek a megbetegedési frontról: Kiss Manyi (sze­gényke) napok óta nem hagyhatja el szobáját, vesécskéje nyugtalankodik. PalAsty Géza is beteget jelentett a héten és a kitűnő Sebők Stefi is be­teg torokkal állta a szombati szinháznyitás izgal­mait. (Első szegedi debutjéhez egyébként két ülu St­rfe rokon gratulált: Fischer Mór, a FIFA elnöke és Komjádi Béla, a vizipolómüvészek Komi bácsija)., (Apropos sport, — a héten Szegeden vendéges­kedett Újszeged régi hőse: Korányi aki ellenőrizni jött, hogy megvan-e még Újszeged és mit cstnál a Bástyában a Kis Korányi) ... A színházban megvo't az első törvényszék is, min­den baj és vihar nélkü'. A bl'á't kegyesek voltak, viharok még elkerülték a kulisszákat... Bérceit Anzelm Károly, a kitűnő fiatal költő — akinek »Isteni színjátékát* tavaly mutatta be Tar­nay igazgató — uj, modern és robbanó színjátékot irt Cime: A lángész, kora: az ember megszületése előtt, irány: Nemzeti Szinház... Szombaton este budapesti szerkesztők egész tár­sasága érkezett Szegedre. Salusinszkg Imre, Ma. ggar Elek, Kemény Simon, dr. Szabó László, dr. Mihályfi Ernő, dr. Szegő Elemér, Seress László, Serényi Gusztáv... A szinház vidékén egyébként tol a kapunyitá­son, nagy izgalom vibrál. Tegnap meghívókat kéz­besítettek néhány beavatott művészúrnak a követ­kező szöveggel: »Szórád Ferenc ur folyó hó 21-én élőadást tart az ecseri vadászaton lezajlott izgal­mas ka', and járók. A vadászikalandok története még Pesten kezdődött, amikor Tolnay Andor ékes le­vélben hívta meg kollégáját az ecseri vadászatra, de ahol (nem vagyunk az erdőben! felkiáltással) SzÓrád művész nem merészelt megjelenni... Magyarorszaq lcnlnbh hirnevU őrascége BR4USWETTER JÁNOS I« Grál Apponyl AlbeH(l»lii>h) acco 23. tzAm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom