Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-06 / 200. szám

•j930 szeptember B. DfiLMAGYAZÜSZAG 3 VALAMINT Szeged: Kárász a6. Egyelőre sem relais, sem külön rádióadóállomási nem építenek Szegeden i kereskedelmi miniszter válasza a szegedi memorandumra — „Ha maid sor kerQI a második adóállomásra, akkor Szeged }ön először számításba" fA Délmaggarország munkatársától.') A P^magyarországi Rádió Club, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt akciót indított, hogy Szeged kapja meg a tervezett relais-, vagy külön adóállomást. A relaisállomások megszerzéséért — mint emlékezetes — versenyfutás Indult meg a városok között, egyedül Szeged Irolt az, amely dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár indítványára külön adót kért. Éncek érdekében a klub memorandumot készített, amelyet Szeged művészi, tudományos, közjglett tényezői közül sokan aláírták. A memorandumot azzal a kéréssel jutatták el Klebelsberg kultuszminiszterhez, hogy a kérelmet pártolja a kereskedelmi miniszternél. A memorandumra sokáig nem érkezett válasz, mig pénteken a kultuszminiszter levélben értesítette dr. Kogutowitz Károlyt a kérelem sorsáról. Dr. Kogutowitz péntek este választmányi ülés keretében ismertette a kereskedelmi miniszter válaszát. A kereskedelmi miniszter arról értesítette a kultuszminisztert, hogy Szeged kérelmét megvizsgálta. A relaisállomások ügye még csak tanulmányozás alatt áll és ha megvalósítás alá kerül, akkor is csak fokozatosan lehet sző a bevezetésükről a költségek miatt. A felállítandó állomások sorrendjét sok mindentől teszik majd függővé. A kért külön adóra vonatkozóan azt a választ adta a miniszter, hogy annak engedélyezése egyelőre nem áll módjában, azonban ha sor kerül egy második adó felállítására, akkor majd Szeged jön elsősorban számításba. A klub választmánya a miniszter válaszát pozitív ígéretnek tekinti, mert fontosabb érdek, hogy Szegeden legyen a második adóállomás és ne ismét Csepelen. Beérkezett a járásbírósághoz az első színházi kártérítési pör Solvmossy Sándor 5900 pengő kártérítés! követel a várostól fi Délmagyarország munkatársától.) A l!'Délmagyarország megirta, hogy több szinész, akit Kürthy György nem szerződtetett a színházhoz, bepörli a várost. Az első keresetet a város ellen Solymössy Sándor adta be és a szegedi járásbíróság október l-re tűzte ki az lelső színházi kártérítési pör tárgyalását. Solymossy Sándor keresetében előadja, hogy Jogosan hihette magát a szegedi szinház tagjának, mert Kürthy György közölte vele, hogy a szinügyi bizottság elfogadta a javaslatát és őt is szerződteti a szegedi szinház tagjai Sorába. Annyira biztos volt szegedi szerződtetésébén, hogy semmiféle lépést nem tett annak érdekében, hogy másutt helyezkedjen el. Előadja még keresetében Solymossy azt is, hogy amikor a szinészegyesűlettől pénzt kért kölcsön, az egyesület Kürthyhez fordult, hogy Solymossy tagja-e a színháznak. Kürthy kedvező válasza után a szinészegyesület Solymossynak folyósította is a kölcsönt. Mindezen indokok alapján arra kéri Solymossy a bíróságot, hogy állapítsa meg a város kártérítési kötelezettségét és részére egyévi fizetésnek megfelelően ötezer pengőt Ítéljen meg. Egyébként a többi, furcsa körülmények kőzött nem szerződtetett és állás nélkül maradt szinész érdekében azt a tervet vetették fel a színházi irodában, hógy éjjeli előadást rendeznek javukra. Hogyan történt Csonka János halálos szerencsétlensége a vágóhídon? A szegedi törvényszék Ismét elrendelte a bizonyítás kiegészítését (A Délmaggarország munkatársától.) Két esztendővet ezelőtt halálos szerencsétlenség történt a városi vágóhídon. Csonka János napszámos az egyik kazánt tisztította, eközben a magasfeszültségű villamos kézilámpa halálra sújtotta. A kiszállott bizottság a holttest mellett egy kisfeszültségű, redukált lámpát talált, amelyet speciálisan kazántisztításhoz szoktak használni. Ez a lámpa alacsonyfeszültsége miatt alkalmatlan halálos ütésre, viszont a boncolás kétségtelenül megállapította, hogy Csonkát áramütés ölte meg. Az esetet kővető három hónap múlva érdekes fordulat tőrtént az ügyben. A vizsgálóbíró előtt megjelent egy Németh János nevü vágóhídi munkás és előadta, hogy a szerencsétlenséget Felföldi István üzemvezető-gépész okozta azzal, bogy elGreta Garbó énekel hétfőtől a Belvárosiban. nézte a magasfeszültségű lámpa használatát. Mert a szerencsétlenül járt Csonka nem azzal a lámpával dolgozott, amelyet a bizottság a halott mellett talált. A szerencsétlenség utáu megkérte őt Felföldi, hogy hozzon le a raktárból egy alacsonyfeszültségü redukált lámpát és azt állította a halott mellé. Ezért talált a bizottság a halott mellett szabályos lámpát. Elmondotta, hogy azért várt eddig a feljelentéssel, mert félt Felfölditől, de miután a gépészt elhelyezték a vágóhidról, megtette jelentését A megindult uj vizsgálat alatt több munkás tett ilyen értelmű vallomást, mire az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés miatt vádiratot adott ki Felföldi ellen. A szegedi ügyészség első izben 1929 decemberében tartott az ügyben főtárgyalást. Felföldi István azzal védekezett, hogy nem volt felelős üzemvezető. De nem igaz az sem, hogy valakinek utasítást adott volna arra, hogy redukált lámpát állítson a halott mellé. A munkások azért tettek ellene ilyen vallomást, mert haragszanak rá.. A bíróság ezután több tanút hallgatott fel, igy Kiss Balázs, Farkas Imre, Barna Mihály munkásokat, akik azt igazolták, hogy Csonka a magas, feszültségű lámpával dolgozott. Kihallgatták Csányi Ferenc városi főmérnököt, aki kijelentette, hogy bár az ő hatáskörébe tartozik a vágóhid ellenőrzése, mégsem tudja, hogy milyen lámpával dolgoztak a kazántisztitásnál. Dr. Jankovics László orvosszakértő szerint Csonka halálát villanyáramütés okozta. Dr. Feuer Egon ellenőrző szakértő annak a véleményének adott kifejezést, hogy a halált hőguta is okozhatta. Az elektromosszakértők: Rátkag Endre és Klein Ottó szerint nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, hogy mi okozta Csonka halálát. A további kihallgatások során olyan vallomások is hangzottak el, amelyek a gépész és Balázs Károly vágóhídi igazgató közötti rosszviszonyra vonatkoztak. A biróság az igazgatón kivül kihallgatta még Beck Aladár vágóhídi állatorvost, Buócz Károly főtanácsost, Vidovics Ferenc tanár-szakértőt, majd dr. Eisner Manó védő kérésére a biróság elrendelte az iratoknak az Országos Orvosi Tanácshoz való felterjesztését annak eldöntése végett, hogy mi okozta Csonka János halálátj Pénteken tartott a tőrvényszék ebben az ügyben ismét főtárgí/alást. Mivel az előző tárgyalás óta 30 nap eltelt, a perrendtartás értelmében újra ki kellett hallgatni az összes tanukat és szakértő, ket. Ez reggeltől délig tartott A tanuk és a szakértők fentartották az előző tárgyaláson tett vallomásukat, majd dr. Eisner Manó ujabb bizongi. tási indítványt terjesztett elő. Kérte megidézni és kihallgatni a mentőket arra a körülményre, hogy mikor hivták ki őket a balesethez, több tanút jelentett be annak az igazolására, hogy magasfeszültségű lámpát használtak ezt a balesetet megelőzően az összes szegedi kazántisztitásnáL Dr. Mihálgffg István ügyész kérte a távollévtf dr. Jankoviccs László orvosszakértő tanukénti kihallgatását. A biróság a kérelemnek helyt adott és a tárgyalást szeptember 30-ig elnapolta. Ekkor kerül sor az Igazságügyi Orvosi Tanács szakvéleményének ismertetésére is.