Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-13 / 205. szám

ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-60, kUll«ld»n e-40 pengő. — Egyes szám Ara hétkitz­nap 16, -vasár- és Ünnepnap 24 HU. Hir­detése k fel-vétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő kivételével naponta reggel SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, jtÜlcsítoltönyvTt&r és Jegyiroda : Aradi ucca S. Teleion: 306. - Nyomda ; Liíw HP ót ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlratl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Szombat, 1930 szeptember 13 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 205. szám Alig egy hete, hogy, az orvosok miskolci kongresszusán követelték az egyetemi ta­nulmányi idő meghosszabbítását. Nyolc és tiz évről álmodoznak egyesek s amilyen időket élünk, nem lehetetlen, hogy átjö­vendő épp ezeket a bizar vágyakat fogja valóra váltani. Most meg az ügyvédek ké­szülődnek kongresszusra — ők ugyan máskép nevezik ezeket az összejövetele­ket — s az hallatszik, hogy polgári és bün­tető _ törvényeink paragrafusainak a mes­terei is az egyetemi tanulmányi idő meg­hosszabbításában látják a viszonyok mos­tohaságával szemben való védekezés egyik hatékony orvosszerét. Az orvoskongresszustól az ügyvédi elő­készítő munkálatig körülbelül egy hét telt el. Ez alatt a hét alatt élte át ezer és ezer szülő ennek az esztendőnek egészen bizo­nyosan legizgalmasabb napjait. Ez alatt a hét alatt végezték el az ország egyete­mein a felvételi bizottságok munkájukat. Ennek a hétnek vége felé tudták meg a szülők százai és százai, hogy gyermekük részére, aki elvégezte a középiskolát, nincs hely egyik egyetemünkön se. Nagy­Magyarországnak "két egyeteme volt s nemcsak annak nem állt senki és semmi boldogulása útjába, aki szobafestő, villa­mos kalauz vagy, cipőfelsőrészkészitő akart lenni, hanem annak se, aki érett­ségi bizonyítvánnyal a kezében a két egye­tem valamelyik fakultására akart bejutni. A trianoni Magyarországnak négy egye­teme van s klinikai szolgának esetleg aka­dálytalanul felveszik az érettségizett fia­dat, de orvostanhallgatónak már protek­cióval is csak valószínűleg. Mért csináljuk most meg az orvosnyo­mor diagnózisát s minek szerkesszünk sommás keresetet az ügyvédek állításával szemben? Igenis van orvos, aki nyomo­rog s van ügyvéd, aki képtelen össze­pörölni a legegyszerűbb életmód föltéte­leit. Ki ellen mondjunk ezért vádbeszé­det? Talán a kereskedő ellen, akinek annyi jövedelme sincs, hogy pontosan ki tudja adni elsején a segéd fizetését? Vagy a kisiparos ellen operáljunk, akinek legföl­jebb akkor jut orvosra, amikor arra kell tanács, hogy összeroppanás nélkül miként lehet kibírni gondjai rettenetes terhét? Egész megbecsülésünk, megértésünk és ro­konszenvünk a szellemi munka héroszaié s a termelés megszervezésének vagyunk a hivei. De az szervezés legyen. Program­szerű és életünk minden vonalára kiter­jedő. A szellemi proletáriátust akarják megszüntetni? Jól van. De akkor lejebb kezdjék el a munkát, ne az egyetemek­nél. El tudjuk képzelni, hogy egy napon megkezdik a cipőgyártás szervezését. Mit fognak szólni a közgazdasági egyetem ta­nárai ahhoz, ha korlátozni fogják az elő­állítható kész cipők számát, de kinek­kinek a tetszésére bizzák, hogy mennyi lalpbőrt, zsinórt és cipőfelsőrészt állítson elő? Nem kell az ilyen esetben minél előbb bekövetkezni a gazdasági s nyomá­ban a társadalmi krachnak? Az orvos is, az ügyvéd is, me'g vala­mennyien védjük a magunk jelenét és féltjük a magunk jövőjét. Meg kell élni. De a kenyérharc rettenetes évei ne tegye­nek teljesen vakokká. Mellettünk, mig ki. csorbult az élettől az erőnk, uj nemze­dék nőtt fel. Határozottan egészségesebb, erőteljesebb és szebb, mint amilyen a miénk volt. Ez a nemzedék nem "bottal, cigarettával és éjjeli mulatóhellyel avatta emlékezetessé az érettségi bizonyítvány ki­osztásának napját. Ez a nemzedék izmos testtel és fölszabadult lélekkel akar előre­törni. Ez a nemzedék, orvos és ügyvéd urak, amely tavaly előtt, tavaly, az idén, meg jövőre tesz érettségit,, a mi fiaink. A mi drága fiaink. Az egyetemeken a hét utolsó napjain függesztették ki azok névsorát, akiket föl­vettek. A hirdető táblákhoz szorongó féle­lemmel tolongtak a szülők, akik közül százan és százan mentek haza kétségbe­esve. Mindenféle numerus clausus el nem ódázható megszüntetésének egyre hango­sabb követelése helyett hogyan lehet han­goztatni olyan kívánságokat, amelyek tel­jesülése esetén kétségbeejtő bizonytalan­ságoknak lesz kitéve azoknak a szülőknek is nagyrésze, akiknek a gyermekei bejutot­tak az egyetemre? A tanulmányi idő meg­hosszabbítását egyetlenegy alapon lehet követelni. Ha azt, amit meg kell tanulni, rövidebb idő alatt nem lehet megtanulni. De helyzeti energiánkkal visszaélve nem támadhatjuk meg az utánunk jövő nem­zedékek egész sorának életerejét akár az­ért, mert keveset tudtunk gyűjteni, akár azért, mert keveset tudtunk enni. Gazda­sági, társadalmi, fajnemesitési, emberba­ráti, hazafiúi, szociálpolitikai és apai kö­telességünk teljesítése mégsem merülhet ki olyan helyzet teremtésében, amely mel­lett fiaink a harmadik évtizeden innen nem lehetnek kész és amely mellett ön­álló egzisztenciát csak akkor alapithatnak, amikor elérték az agglegényi kort és sort. A JSiépsszövei&ég tárgyalni fogja a reviszióU Jcérdéséí? (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Genfből jelentik: A békeszerződések revízió­jának gondolata az idén feltűnően sokat fog­lalkoztatja a Népszövetséget. Loekland holland külügyminiszter pénteki beszédében már nyíl­tan követelte a népszövetségi alapszabály 19. paragrafusának az alkalmazását, amelyben arról van szó, hogy a keresztülvihetetlennck bizonyult nemzetközi szerződéseket revideálni kell. Egészen bizonyos, mondják népszövetségi körökben, hogy a revízió kérdése szóba kerül a kisebbségi kérdések tárgyalásánál. A nemzetközi ujságirószövetség a jövő héten uj elnököt választ. Két jelölt áll egymással szemben: Jules Sauerwein a Matin külpoli­tikai szerkesztője és Blankenstein a holland újságírók doyenje. Vass József utolsó utja Százezrek vettek részt a temetésen — A szertartást a hercegprímás végezte f Budapest, szeptember 12. Tass József holt­testét reggel 9 órakor a Kerepesi-uti temető halottasházában Huszkár Géza apátplébános beszentelte, majd ünnepélyes gyászmenetben átvitték a koporsót a parlament kupolacsar­nokába. Az útvonalon mindenütt fekete lobo­gók lenglek a házakon, a forgalom szünetelt és az emberek kalaplevéve álltak a járdák szélein. A parlament főbejárata előtt hatal­mas tömegben állanak a koszorúk, amikor Vass József koporsóját felvitték a kupolacsar­nokba. A kupolacsarnokban A parlament kupolacsarnoka gyászpompá­ban várta a halottat. A felravatalozás után a ravatal körül jobbról és balról alabárdos őrség állt sorfalat. Mellettük a budai Szent László leánygimnázium és a Szent Imre-inter­nátus diszegyenruhás diákjai álltak őrt. A koporsó hátulján, a ravatal felső lépcsőfokán fehér őszirózsától lévő koszorú van elhelyezve. DÁnyád, Mária, Ferkó és János. Isten veled.«. A kormányzó szalagja, amelyen a következő felírás volt: »Kegyelete jeléül Magyarország kormányzója.« A kormányzó koszorújától jobbra a felsőház koszorúja, balról a kép­viselőház, majd a miniszterelnöké, Eav óra tájban egymásután érkeznek a küldöttségek és előkelőségek, akik koszorúikat hozták. Márkus Miksa udvari tanácsos is meg­jelent az újságírók küldöttségével. A rava­talhoz ment, ahol elbúcsúzott az újságírók testülete nevében. Ezután megjelent József fő­herceg, Serédi hercegprímás, akik koszorúi­kat a bejáratnál helyezték el. A hercegprí­más koszorúján kék-fehér szalagon a követ­kező felírás volt: »A Haza és az Egyház tisz­telőjének.* A koszorúknak a száma százakra meg}', ugy, hogy a kupolacsarnok bejáró­jánál nem is tudják elhelyezni őket A szertartás Három óra után nyitották meg ujből a kép­viselőház kapuit. A feljárón végig díszruhás őr­ség állott fátyollal bevont alabárdokkal sorfalat. Egymás után érkeztek gróf Klebelsberg Kunó mi­niszterelnökhelyettes, kultuszminiszter, báró Wlas­sics Gyula, a felsőház, Almássy László, a kép­viselőház elnöke, a kormány tagjai, a tábornoki kar, a képviselőház és a felsőház tagjai, a ku­polacsarnok árkádjai alatti páholyokban a család, a diplomáciai kar, a kormányzó és a főhercegek foglaltak helyet. Pár perccel 4 óra előtt érkezett Auguszta főhercegasszony* József és József Fe­renc főhercegek, majd gróf Bethlen Istvánné. Négy. órakor érkezett meg a kormányzó. Megkondultok a főváros harangjai. Siri csendben állott Serédi hercegprímás a ravatal baloldalán, körülötte a papság. A hercegprímás ajakáról elhangzott ax

Next

/
Oldalképek
Tartalom