Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-11 / 203. szám

SZEÖEIJ. SzerkeszlCség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13—33.-Kiadóhivatal, lc81c»i)QkiinyvJAr és fegylroda : Aradi ucca S. Telefon: 30ö. ^ Nyomda : Liíw (lpót ucca ÍO. Telefon t 16—34. Távirati és levélcím: Délmagyarország Szeged. Csüíöríök, 1930 szeptember 11 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 203. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, kUlfaidün 6-40 pengd. — Egyes szám ára hélküz. nap lö, vasár- és Ünnepnap 24 ml- Hirdetések felvétele tarifa szerint. Meg Jelenük héttő kivételével naponta reggel II felekezetek segélye A városi polgárság elfogulatlan része, — szerencsére nem vagyunk kis számban, — a legnagyobb elégedetlenséggel fogadja a kisgyülésnek a felekezeti segélyek kérdésében elfoglalt álláspontját. A város elfogulatlanul gondolkodó polgárai ugy látják, hogy a kisgyülésnek tegnapi határozata nemcsak hogy nem szolgálja, de egyenesen veszélyezteti a felekezeti békességet. A város évtizedek óta ad külön segélyt a felekezeteknek. Azért mondjuk, hogy külön segélyt, mert a kegj-uri kötelezettségeit évszázadok óta gyakorolja a római katolikus egyház javára. A kisgyűlés most a polgármester javaslatára ugy határozott, hogy a kegyúri kötelezettségeken alapuló terheket tovább is csorbitatlanul viselje a város, de a többi hilfelekezetnek ne adja meg azt a segélyt, amit részükre évtizedek óta állandóan biztositott költségvetésében. Ezt a határozatot látszatra azzal szépítették, hogy a háromszázezer pengőt meghaladó kegyúri kiadásokon felül a római katolikus plébániáknak sem adnának a jövőben külön támogatást. Az egyenlő elbánás elvét tehát ugy gyakorolná a kisgyűlés, hogy a kegyúri terhek háromszázezer pengős kiadását folyósítja a római katolikus egyház javára, "de a többi felekezet a várostól nem kapna egyetlen fillért sem. Ennek az egyenlőtlenségnek sértő voltát csak fokozza annak megfontolása, hogy a katolikus egyháznak jutó háromszázezer pengő előteremtéséhez a város polgárai felekezeti különbség nélkül járulnak hozzá. A kegyúri terheket valójában a felekezete szerint meg nem osztott polgárság viseli s ily módon a város protestáns és zsidóvallásu polgárai épp ugy hozzájárulnak a közterheken keresztül a katolikus egyház támogatásához, mint a katolikus egyház szegedi hívei. Abból a pénzből tehát, amit az egyházak támogatására a város valamennyi adófizető polgára által fizetett adókból biztosítani tudnak, csak a katolikus egyház jut anyagi előnyhöz. A terhek viselésében gyönyörűen s meghamisitatlanul érvényesül az egyenlő teherviselés elve, az előnyök élvezetében azonban kizárólagosság monopolizálja a törvényhatóságot. A város protestáns és zsidó vallású polgárai kötelesek hozzájárulni a katolikus egyháznak jutó anyagi támogatáshoz, a város azonban a protestánsok és zsidók adójából a protestánsok és zsidók egyházainak nem akar adni pqgetlen fillért sem. A város kegyura a kisteleki római katolikus templomnak is s mint emlékezetes, csak az elmúlt évben igen jelentékeny összeggel járult hozzá a kisteleki templom restaurálási költségeihez. A város tehát ugyanakkor, mikor a kisteleki római katolikusokat támogatja, megtagadja a támogatást a szegedi kisebbségi egyházaktól. Á szegedi zsidó és protestáns vallású polgárok kötelesek adózni u kisteleki katolikus plébánia javára, de adójukból a maguk szegedi egyházának nem jut semmi. A város közpénzből támogatást nyújt a kisteleki katolikus egyháznak, de megtagadja a támogatást á széledi zsidó és protestáns egyházaktól. A szegedi kisebbségi egyházak iskolákat tartanak fenn s többet költöttek eddig is kolai célokra, mint amennyi a város segélyéből futotta volna. Ha" a város megtagadná a kisebbségi egyházak segélyét, a kisebbségi egyházak vagy kénytelenek lennének iskoláikat beszüntetni, vagv pedig, ami sokkal közelebbi lehetőség, lényegesen fel kellene emelniök egyházi adójukat. Ha tehát a kisgyűlés javaslatából határozat lenne, ez a határozat azt jelentené, hogy a város protestáns, görögkeleti és zsidó vallású lakosainak közterhe lényegesen emelkednék. Amig tehát a katolikus egyház%terheinek jelentékeny részét az adóból folyósított kegyúri kiadásokon keresztül a város nem katolikus vallású polgárai is viselik, addig a nem katolikus polgárok közterheit a város lényegesen emelné. Igy valósul meg Szegeden a közteherviselés elve"; egyrészt be akarják hozni a szivattyuzási adót, ami lényegében nem más, mint a pótadó emelése azoknak körére szorítva, akik a nagykörúton belül laknak, másrészt meg akarják tagadni a kisebbségi egyházak támogatását, amivel a város nem katolikus polgárainak közterheit ma még kiszámíthatatlan nagy mértékben emelnék. Az adóemelés tehát városban a polgármester, aki igazat adna ket akarná megtorolni, melyeket az idei évre vonatkozó szerencsétlen döntése ellen nyújtottak be a szegedi kisebbségi egyházak. Ezekre a felebbezésekre maga a polgármester hivatkozik, mondván azt, hogy nem szabad felidézni azokat a keserű viszályokat, melyek a segély felosztása körül keletkeztek. Ebben igaza van a polgármesternek, gondoskodása azonban annak a gazdag embernek nemeslelküségéhez hasonló, aki kidobatja a szegényt, mert jó szive meghasadna a könyörgő szó hallatára. Nem a felebbezések idézték fel az egyházak viszálykodását, hanem a polgármesteri döntés, ami ellen a kisebbségi egyházak felebbezésüket beadni kénytelenek voltak. A polgármesternek nem volt joga ebben a kérdésben határozatot hozni, nem volt joga olyan határozatot hozni, amilyent hozott s most a kisebbségi egyházakon torolná meg javaslata, hogy felebbezni merészkedtek a hatáskör nélkül hozott sérelijjes határozata ellen. A polgármester ur saját magától óvja a város felekezeti békességét, ne pedig a kisebbségi egyházaknak a törvények korlátjain belül érvényesített jogaitól. Olyan elfogulatlan polgárt nem talál ebben a kizárólag a nagykörúton belüli s a nem katolikus vallású polgárokra terjedne ki, nyolcvankét évvel a közteherviselés elvének magyarországi diadala után. Nem akarunk érzékenységet megbántani, de a látszat az, mintha ez a polgármesteri előterjesztés azokat a felebbezéseneki abban, hogy ezzel az előterjesztéssel a felekezeti békét akarta szolgálni. Mert sok szempontot és főleg sok tekintetet szolgálhat ez az előterjesztés, éppen csak a felekezeti békét nem s a polgári egyenlőségnek közrendet és jogrendet konzerváló meggyőződését nem. Megkezdődött a Népszövetség genfi ülésszaka Bethlen csütörffkön a román kereskedelmi miniszterrel tárgyal Genf, szeptember 10. Bethlen miniszterelnök ma a kora délutáni órákban Genfbe érkezett. A miniszterelnök a Hotel Beaurivageben szállott meg. A hivatalos közlés szerint Bethlen István azért jött Genfbe, hogy érintkezésbe lépjen az ott időző vezető államférfiakkal. Magának a közgyűlésnek tanácskozásain a miniszterelnök nem vesz részt és szokás szerint nem is tagja a magyar delegációnak. Az ülések végét nem várja meg, hanem tárgyalásai befejeztével visszautazik Budapestre. Megérkezése után a miniszterelnök' megkezdte tárgyalásait és délután 4 órakor az olasz delegációval tanácskozott, Scialoja olasz fődelegátussal beható eszmecserét folytatott. Este a miniszterelnök együtt vacsorázott Schober osztrák szövetségi kancellárral. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: Az Adverul genfi tudósítójának értesítése szerint gróf Bethlen István miniszterelnök Genfbe érkezése után telefonon felhivta Madgearu román kereskedelemügyi miniszlert és azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretne vele találkozni. Bethlen bejelentette, hogy meg akarja látogatni a minisztert, Madgearu azonban azzal, hogy ő a fiatalabb, kérte, hogy ő látogathassa meg először Bethlent. A találkozás csütörtökön délután lesz. Az Adverul szerint a két államférfi tárgyalása a keleterurópai agrárállamok közös gazdasági akciójával kapcsolatos. Hir szerint ehez az akcióhoz Magyarország is feltétel nélkül csatlakozott. Ebben a kérdésben Madgearu szerdán délelőtt hosszas megbeszélést folytatott Mironescu külügyminiszterrel. Népszövetségi körökben érdeklődéssel várják Briand csütörtökre bejelentett nagy beszédét az európai államszövetség eszméjéről. Briand után Henderson angol külügyminiszter fog felszólalni, majd a kisántánt álláspontját Mironescu ismerteti. Yalószinü, hogy a Briand-tervezetet a Népszövetség VI. számú bizottság elé utalják tanulmányozás végett. Tilulescu lelt az ölésszak elnöke Genf, szeptember 10. A Népszövetség mai első, megalakuló közgyűlésén 52 állam kiküldött delegátusa vett részt. A magyar delegáció részére fentartott helyeken Apponyi Albert gróf, Tánczos tábornok és Hevessy Pál miniszteri rezidens voltak jelen. Apponyi Briand mögött ült. A delegátusok padjai hézag nélkül megültek. A nagyközönség részéről nem nyilvánült meg olyan élénk megbecsülés, mint az előző évek közgyűlésein. Zuneta venezuai képviselő, a Népszövetség ezidőszerinti elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Ezután elnökül